A koalíciós pártok és a Republika mozgalom népszerűsége csökken, de az előrehozott választások patthelyzetet hozhatnak – derül ki a politikai pártok és mozgalmak preferenciáinak választási modelljéből, amelyet a SCIO ügynökség készített egy 1 000 fős reprezentatív minta alapján, 2025. január 7. és 13. között.
Mindhárom koalíciós párt – Smer-SD, Hlas-SD és SNS – népszerűsége enyhén csökkent a decemberi modellhez képest, csakúgy, mint a Republika mozgalomé. A választásokat a Progresívne Slovensko nyerné, a szavazatok 23%-ának megszerzésével. Második helyen a Smer-SD állna, amelyet a résztvevők 20,9%-a támogatna. Harmadik helyre a parlamenten kívüli Republika mozgalom kerülne (10,4%), megelőzve a Hlas-SD-t (10,2%).
Az ellenzéki pártok többsége – a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kivételével – enyhe növekedést mutatott. A felmérés szerint különösen figyelemre méltó a Slovensko mozgalom ugrásszerű előretörése, amely az elmúlt hónapokban majdnem megduplázta támogatottságát, és jelenleg 8,6%-on áll, így az ötödik legerősebb párt lenne. A KDH támogatottsága 6%, az SaS 5,5%-ot, míg a Demokrati 5,3%-ot érne el. A koalíciós SNS teljesen lebőgne, mindössze 2,9%-os eredményt érve el.
„Ha ezeket az eredményeket parlamenti mandátumokra vetítjük, érdekes helyzetet kapunk. Még ha a Smer-SD és a Hlas-SD mellé a Republika is csatlakozna az SNS helyett, csak 69 mandátumot szereznének, ami nem lenne elegendő a kormányalakításhoz”
állapította meg Martin Klus, a SCIO ügynökség vezető elemzője, egykori külügyi államtitkár.
Egy nagyon széles koalíció az ellenzéki pártokból 81 mandátummal ugyan létrejöhetne, de ez meglehetősen valószínűtlennek tűnik.
„Az a gondolat, hogy egy közös kormányban szerepeljenek a progresszívek, a kereszténydemokraták és Igor Matovič körüli képviselők – akik nélkül nem lehetne működőképes kormányt alakítani –, nem tűnik reálisnak. Különösen akkor, ha ehhez még két további pártra is szükség lenne: az SaS-re, amely decemberhez képest visszatért a biztos bejutási küszöb fölé, és a Demokratira, amely modelljeink szerint stabilizálódni kezdett az 5% fölötti tartományban”
részletezte Klus.
A felmérésből az is kiderült, hogy a Magyar Szövetség, 0,3 százalékos növekedést könyvelhet el az előző mért időszakhoz képest, ugyanakkor 2,4 százalékos eredményével már a 3 százalékos támogatási küszöböt sem érné el.
Klus szerint egyébként a választási patthelyzet perspektívája csökkentheti a koalíció bizonyos részeinek, köztük a miniszterelnöknek az előrehozott választásokra vonatkozó lemondó kijelentéseit, és fontos tényezőként hathat a koalíció mindenáron való fenntartására irányuló törekvésben.
„Különösen, mivel a konszolidációs intézkedések hatása még nem teljesen érzékelhető, amelyek jelentős mértékben tovább csökkenthetik a kormányzó pártok népszerűségét”
zárta Klus.
Felvidék first? Így magyarázza a háromhetes karácsonyi semmittevést a Maszövi elnöke
SITA
Nyitókép: nrsr
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »