Felmérés: Európa a bürokrácia fellegvára, a reformokhoz kell az uniós pénz Bugár Anna2023. 05. 15., h – 18:56 Brüsszel |
Lassú, bonyolult és a hátunk közepére sem kívánjuk – Szlovákia lakosainak többsége így vélekedik a közigazgatási rendszerről. A legfrissebb Eurobarometer-felmérésből kiderült az is, a hazai közvélemény szerint az egészségügy és az oktatás szorul leginkább reformra.
Az uniós gyorsfelmérés áprilisban készült, Szlovákiából ezer főt kérdeztek meg arról, miként vélekednek az ország közigazgatási rendszeréről. A kutatás készítői kíváncsiak volta arra is, a lakosság mely szakterületeken üdvözölné leginkább a reformokat, és véleményük szerint milyen szerepet játszhat ezek megvalósításában az Európai Unió.
Bürokrácia
A közigazgatás működését a 27 tagország közül egyikben sem értékelték túl pozitívan az emberek, a többség úgy véli, hatékonyabban és eredményesebben is működhetne az ügyintézés. A megkérdezettek több mint 45%-a szerint bonyolult, nehézkes és lassú a közigazgatás. Az adatok alapján úgy tűnik, a közigazgatási rendszerbe vetett bizalom növelése érdekében csökkenteni kellene a bürokráciát (52%) és átláthatóbban (44%) kellene döntést hozni, illetve eljárni a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az európaiak körülbelül egyharmada úgy véli, a bizalom növeléséhez hozzájárulna a polgárokkal folytatott hatékony kommunikáció és az egyszerűbb interakció, valamint a jobban képzett köztisztviselők.
A franciák 60, a bolgárok 58, míg a németek 56 százaléka tartja komoly problémának az ügyintézés sebességét. Míg az uniós átlag szerint a legjellemzőbb az, hogy a közigazgatási rendszer bonyolult és hatalmas terhet ró a polgárokra, addig Szlovákiában a legtöbben azt kifogásolták, hogy lassú az ügyintézés. A hazai válaszadók 57%-a mondta azt, hogy nem működnek elég gyorsan a szolgáltatások az állami szférában, az EU-s átlag ennél jóval alacsonyabb – 47%. Ami viszont a bonyolultságot illeti, az uniós (48%) és a szlovákiai (50%) álláspont szinte megegyezik, bár utóbbi kicsit negatívabb.
Nem álommeló
Szlovákiában csupán a válaszadók 11%-a tartja vonzó munkáltatónak a különböző állami bürokratikus hivatalokat. Az EU-s átlag ebben az esetben 14%, a legkevesebben Portugáliában (3%), Görögországban és Franciaországban (6%) tekintik jó karrierlehetőségnek a közigazgatást. A helyzet a szomszédos Magyarországon sem túl fényes – mindössze 7%. Ausztriában és Csehországban azonban pozitívabban látják a dolgot – előbbiben az uniós átlagnál magasabb arányt mértek – a válaszadók 16%-a gondolja azt, hogy a közigazgatásban munkát vállalni csábító lehetőség, a csehek 13%-a pedig azt nyilatkozta, vonzónak tartja a hivatali munkát.
Szlovákiában a harmadik helyen a transzparencia hiányát rótták fel a felmérés résztvevői, de ugyanilyen arányban találták problematikusnak azt is, hogy a közigazgatás nincs elég közel a lakosokhoz.
Első az egészség!
A 27 tagállam válaszadóinak többsége egyetértett abban, hogy reformokra van szükség a közegészségügy, az oktatás, a család, a lakhatás és a szociális védelem terén. A felsorolt tíz szakpolitikai terület közül a válaszadók legnagyobb része (56%) szerint országukban a közegészségügyben van a legnagyobb szükség reformokra, a résztvevők fele az oktatásban vár változást, a lakosok több mint harmada pedig a család, lakhatás és szociális védelem lehetőséget választotta. A zöld átmenetet és az energiaellátást a megkérdezettek negyede emelte csak ki, és hasonló arányban tartották fontosnak a foglalkoztatást, illetve munkafeltételek megreformálását is.
Szlovákiában szintén hasonló sorrend alakult ki a prioritások terén, az arányokat tekintve azonban lényeges különbség mutatkozik. Az adatgyűjtés során a válaszadókat arra kérték, az említett kategóriák közül nevezzenek meg három, reformra szoruló szakterületet. A szlovákiai lakosok több mint háromnegyede (78%) szerint az egészségügyben a legsürgősebb a beavatkozás, az oktatást a megkérdezettek 62%-a jelölte, a szociális védelmet pedig 42% tartotta fontosnak. Az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb embert foglalkoztat a migráció kérdése – míg az EU-ban 15, addig hazánkban csak 5 százalék vár reformokat ezen a területen.
A felmérés szerint Belgiumban, Romániában és Németországban az oktatás volt a legfőbb reformprioritás: ezekben a tagállamokban a válaszadók 50%-a, 63%-a és 53%-a jelölte meg ezt szakterületet.
EU-s pénz
A 27 tagállamban átlagosan tízből több mint négy válaszadó szerint az EU segíthet országának a reformokban, méghozzá a más tagállamok bevált gyakorlatainak megosztásával és a válságkezelésében nyújtott segítséggel. Szlovákiában azonban a legtöbben úgy vélik (44%), az Európai Unió elsősorban pénzügyi támogatással járulhat hozzá a reformok sikeréhez, nagyjából ugyanilyen (43%) arányban vannak azok is, akik szerint az unió a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához szükséges tudás és szakértelem biztosításával támogathatja a reformokat. Magyarországon az EU-s átlagnál többen (46%) várnak a reformokhoz uniós pénzügyi támogatást, aminél csak Észtországban (55%), Finnországban (55%) és Szlovéniában (47%) mértek magasabb arányt. A magyar kormány egyelőre nem tudta lehívni az uniós helyreállítási tervből igényelhető forrásokat, Szlovákia viszont az elfogadott reformoknak köszönhetően ősszel már a harmadik részlet kifizetését kérvényezheti.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
