Az európaiak közel kétharmadát nyugtalanítja, hogy máig nem derült fény arra, ki áll az EU kritikus infrastruktúrája elleni, példátlan terrorcselekmény mögött – írja a Századvég egyik friss közvélemény-kutatásában. Felmérésük szerint a vizsgálat elhúzódása teret adott a – sokszor politikai indíttatású – találgatásoknak, így az uniós lakosság véleménye erősen megosztott arról, ki lehetett az elkövető. Az állásponttal rendelkezők fele Oroszországot, 21 százalék az Egyesült Államokat, 19 százalék pedig Ukrajnát tartja felelősnek a robbantásért.
Újra fellobbant a vita az Északi Áramlat felrobbantása és az EU létfontosságú létesítményei elleni támadások kapcsán. Csaknem három évvel az incidens után Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nem az volt a baj, hogy felrobbantották, hanem hogy egyáltalán megépítették” a gázvezetéket. Néhány nappal később a lengyel bíróság elutasította Németország kérését a művelet fő gyanúsítottjának kiadatására, és szabadon engedte az érintettet, amit Tusk lezártnak tekintett. Miután több – köztük magyar – politikus bírálta ezt a döntést, a lengyel külügyminiszter nyíltan reményét fejezte ki, hogy az ukránok végleg megsemmisítik a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság kőolajvezetéket.
Az Északi Áramlat ügyének rendezetlensége nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára komoly tehertétel. A vezeték korábban az európai gazdasági modell szimbóluma volt, amely olcsó keleti energiaforrásokat kötött össze nyugati technológiával. A robbantás és a vizsgálat elhúzódása azonban az unió tehetetlenségének jelképe lett.
Bár Németország, Svédország és Dánia is vizsgálatot indított, ezek közül kettő már eredmény nélkül lezárult. A még zajló német eljárást sok kritika érte, miszerint tudatosan lassítják, mert a bizonyítékok feltárása politikailag kellemetlen következményekkel járhatna. A kormányváltás idején felmerült, hogy új lendületet kaphat a nyomozás, azt a lengyelek újra megakasztották.
A késlekedés geopolitikai következményei is súlyosak: azt üzeni, hogy az EU létfontosságú infrastruktúrájának megtámadása büntetlenül maradhat, és ez további szabotázsakciók veszélyét növelheti. Nem véletlen, hogy az európaiak 63 százaléka elégedetlen a vizsgálat eredménytelenségével – derül ki a Századvég Európa Projekt 2024-es adataiból.
Finnországot leszámítva minden uniós országban – Litvániában relatív, máshol abszolút többséggel – elutasítják a felelősség tisztázatlanságát. Lengyelországban ez az arány 61 százalék, vagyis Tusk álláspontja szembe megy a választók többségével. Magyarországon és Németországban volt a legalacsonyabb a Nem tudja / Nem válaszol válaszok aránya, ami arra utal, hogy itt jutott el a legtöbb információ a nyilvánossághoz. A két országban a nyomozás sikertelensége miatt elégedetlenek aránya 74, utóbbiban 71 százalék.
A Századvég közlése szerint hiteles tájékoztatás hiánya termékeny talajt biztosított alternatív – gyakran félrevezető – narratívák terjedésének, amelyek mára jelentősen megosztották az európai közvéleményt. A robbantás után kezdetben az orosz felelősséget sugalló hírek voltak túlsúlyban, ezek azonban gyorsan háttérbe szorultak, mivel Oroszország nem profitált az incidensből. Később több amerikai nyilatkozat és oknyomozó riport miatt az Egyesült Államok került gyanúba, de hivatalos bizonyíték ezt sem támasztotta alá. A jelenleg leginkább hangoztatott verzió szerint egy ukrán civilekből és katonákból álló csoport hajthatta végre a merényletet – ám ezzel kapcsolatban is megoszlanak a beszámolók.
A bizonytalanság, a hiányos információk és a különböző narratívák alkalmat adnak arra, hogy jól időzített, manipulációra alkalmas cikkek alakítsák a közvéleményt és politikai célok szolgálatába állítsák a történteket.
A Századvég kutatása szerint a véleménnyel rendelkezők fele továbbra is Oroszországot tartja felelősnek; ez különösen Lengyelországban, a balti államokban és Skandináviában erős álláspont. Ezzel szemben öt uniós országban legalább relatív többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok állhat a támadás mögött. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi hivatalos magyarázatnak számító ukrán verzió egyetlen tagállamban sem élvez többségi támogatást.
Hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
