Brüsszeli áttörés a belső égésű motorok kivezetésének ügyében: intenzív tárgyalások után – valamint német, olasz és lengyel nyomásra – döntés született arról, hogy 2035 után is forgalomba hozhatók majd benzines vagy dízelautók. A részleteket jövő héten ismertetik.
Az Európai Néppárt (EPP) vezetője, a módosítást régóta sürgető Manfred Weber szerint a CO2-kibocsátás 100 százalékos helyett 90 százalékos csökkentése lesz kötelező 2035-től az újonnan regisztrált autóknál.
„Ezzel a belső égésű motorok technológiai tilalma lekerül a napirendről. Minden jelenleg Németországban gyártott motor gyártása és értékesítése továbbra is folytatódhat.” Az ARD információi szerint azonban a többlet CO2-kibocsátást más módon kell kompenzálni, például „zöld acél” felhasználásával. Ha az Európai Parlament és az EU tagállamai is egyetértenek Weber által ismertetett tervvel, akkor a hagyományos belső égésű motorok kivezetésének a terve véget ér.
A tagállamok és az EP képviselői eredetileg úgy döntöttek, hogy 2035-től az EU-ban az új autók egyáltalán nem bocsáthatnak ki klímakárosító szén-dioxidot.
Friedrich Merz német kancellár néhány napja levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy módosítsa a belső égésű motorok kivezetésére vonatkozó szabályozást. Javaslata szerint a tisztán akkumulátoros járművek mellett továbbra is engedélyezni kellene a kettős hajtású – azaz akkumulátoros és belső égésű motorral felszerelt – autókat.
Berlin és Róma már korábban közös memorandumban sürgette az autóipari kibocsátásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatát. A Bild információi szerint Merz egyértelmű állásfoglalása mellett egy levél is hozzájárult a megállapodáshoz, amelyet Giorgia Meloni olasz és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, írt. Ők is határozottan követelték a belső égésű motorok kivezetésének módosítását.
Az olasz jobboldali kormány kezdettől „öngyilkosságnak” tartotta az európai autóipar számára az EU döntését. Matteo Salvini közlekedési miniszter a kínai iparnak szóló „ajándéknak” nevezte az elektromos járművekre való gyors átállást.
Weber most kijelentette: „Ezzel teljesítjük két legfontosabb ígéretünket: továbbra is a klímasemlegesség felé haladunk, de gondoskodunk a technológiai semlegességről is. Ez fontos jelzés az egész autóipar számára, és több tízezer ipari munkahelyet biztosít.” Hozzátette, az is szempont volt a döntésben, hogy ez a téma többé ne legyen támadási felület az AfD és más szélsőjobboldali pártok számára.
A BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse a Bildnek nyilatkozva „erős jelzésről” és „az EU-ban egy olyan fenntartható CO2-szabályozás felé vezető első lépésről” beszélt, amely „figyelembe veszi a piaci realitásokat, és biztosítja a foglalkoztatást és a versenyképességet”.
A mintegy 13 millió ember megélhetését adó iparágat képviselő Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) is régóta bírálta a belső égésű motorok teljes körű kivezetését, mondván, a várható büntetések súlyos csapást mérnek az EU cégeinek versenyképességére,
sokkal inkább az uniós versenyképesség feltételeinek a megteremtése kellene, hogy a prioritások között szerepeljen, és piaci alapú megközelítést kéne érvényesíteni a környezetvédelemben is.
Az Európai Parlament zöld frakciójának elnöke, Terry Reintke szerint ugyanakkor a célok enyhítése „rossz hatással van Európa gazdasági helyzetére”. A bizonytalan politika tervezési bizonytalanságot okoz, ahelyett, hogy az európai autóipart az e-mobilitás fejlesztésének élére állítaná.
Euronews.hu/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
