Fellegi Tamás volt miniszter újra a pályán

Fellegi Tamás volt miniszter újra a pályán

A második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének cége nyerte el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. izraeli irodájának üzemeltetését – tudta meg lapunk. Az állami társaság többek között 47 irodát létesít világszerte, a nyertesek közt feltűnik egy, a miniszterelnök vejével is összefüggésbe hozható cég. A kínai kirendeltség sorsáról pedig már a pályázat kiírása előtt dönthettek.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház csaknem nettó hatmilliárd forintot költ az új külföldi kereskedőház-hálózat létrehozására. A társaság, amelynek tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, áprilisban írt ki közbeszerzési eljárást. Eszerint épít ki az egyébként felettébb átláthatatlanul működő MNKH 47 partnerirodát, egy regionális irodát és négy úgynevezett kompetencia-központból álló kereskedőházi partneriroda-hálózatot. A célországok között olyan egzotikus helyszínek is megtalálhatók, mint Omán, Kambodzsa és Vietnam.

Bár a közbeszerzési kiírás szerint június végén kellett volna szerződést kötni a nyertes cégekkel, az MNKH máig nem közölte a legjobb ajánlatot benyújtók listáját. Lapunk birtokába került azonban az eredményhirdetésről szóló dokumentáció, amely több szempontból is figyelemre méltó.

A nyertes vállalkozások közt a legérdekesebb az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft., amely havonta nettó 2,4 millió forintért fogja üzemeltetni a Magyar Nemzeti Kereskedőház izraeli partnerirodáját.

A cég ügyvezetője és tulajdonosa nem más, mint Fellegi Tamás, aki a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere, később az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztere volt. Ezután is többször szerepelt a sajtóban, ugyanis az Egyesült Államok területén magyar közpénzből is tevékenykedő országlobbista lett belőle.

A Fellegi Tamás cége által elnyert izraeli iroda költségeire a pályázati kiírásban az MNKH csaknem nettó 130 millió forint működési költséget irányzott elő a következő évekre. A kirendeltség megszerzése iránt egyébként nagy volt az érdeklődés, összesen öt cég adott be pályázatot, köztük egy állami társaság is, amely elől végül elnyerte a megbízást a volt miniszter vállalkozása. Pályázatot adott be ugyanis a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Zrt. is, amelynek tulajdonosi jogait a Széchenyi Programirodán keresztül a Miniszterelnökség gyakorolja. A jelek szerint azonban utóbbi társaság sem tudta megütni az egykori tárcavezető által diktált „szakmaiságot”.

Az előző Orbán-kormányban fejlesztési miniszteri posztot betöltő Fellegi Tamás is jól járt Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

A csaknem hatmilliárd forintos állami tortából az MNKH nettó 165 millió forintot különített el a következő évekre az iráni kereskedőház irodájának működési költségeire. A pályázaton az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. lett a befutó, amely havonta nettó 3,4 millió forintért fogja üzemeltetni a partnerirodát. Ez a cég régi jó ismerőse a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak. Az állami társaság ugyanis több mint 530 ezer eurót, körülbelül 160 millió forintot fizetett a cégnek, hogy Törökországban, Cipruson és Görögországban öt kereskedőházat és három központi kereskedőházat hozzon létre. Ezek után kereskedőházanként havonta 20 ezer eurót, azaz több mint 6 millió forintot, negyedévente pedig további közel 30 ezer eurót, vagyis 9 millió forintot kasszírozott a cég.

Ugyanakkor nem csupán a kifizetett csillagászati összegek, hanem a cég tulajdonosi és vezetői háttere is figyelemre méltó. A közhiteles cégadatbázis szerint a társaság tulajdonosa a Polat Holding, amely a török milliárdos Adnan Polat tulajdona. Az üzletember korábban a Galatasaray sportklub elnöke volt, és az Átlátszó.hu korábbi cikke szerint az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cégcsoport holland vállalkozásának – HBRE International Investments BV. – igazgatóságát is elnökli. Ez azonban még nem minden. Az ALX Magyar–Török Kft. vezető tisztségviselője az a Suat Gökhan Karakus, aki a legutóbbi időkig szintén ügyvezető volt egy olyan társaságban, amely a Bdpst Ingatlanforgalmazó Zrt. tulajdonában van. Utóbbi cégről pedig a 444.hu írta meg, hogy a bejegyzési illetékét személyesen Tiborcz István fizette be a cégbírósági dokumentumok alapján.

Az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. az MNKH másik, nettó 3,3 milliárd forintos pályázatán is esélyes lehet. A közbeszerzést a török régióban létrehozandó promóciós központra írták ki, ám eredményét nem hozta még nyilvánosságra az állami cég.

A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumok szerint két kínai partneriroda létrehozására is szerződést kötött az MNKH, ám a jelek szerint ez esetben még a látszatra sem adtak. A Sanghaj és Ningbo városában kialakítandó partnerirodákra a következő évekre 195 millió, illetve 65 millió forint működési költséget irányzott elő a külügy felügyelete alatt működő cég. A megbízásokat az Asia Projects Kft. nyerte el, amely havonta nettó 4 millió, illetve 1,3 millió forintért üzemelteti majd a kirendeltségeket.

Csakhogy a pályázati kiírás április 13-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, ehhez képest az Asia Projects Kft.-vel már két héttel korábban, április 1-jén (!) stratégiai megállapodást kötött az MNKH, méghozzá két kereskedőház megnyitásának előkészítésére Kínában. Ez alapján pedig már a pályázati kiírás előtt dönthettek arról, hogy az Asia Projects Kft. legyen a befutó. Ráadásul az is furcsa, hogy a vállalkozásnak az elmúlt négy évben egyáltalán nem volt bevétele a cégadatok szerint, így tapasztalata és a referenciái is kérdésesek.

A milliárdokból gazdálkodó Magyar Nemzeti Kereskedőház egyébként minden igyekezetével próbálja titkolni, hogy pontosan mire költik az adófizetői forintokat. Nemrég érdeklődtünk a társaság részletes költségvetéséről, illetve arról is, mire fordították azt a további közel 5 milliárd forintot, amit a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptak kölcsön két részletben. Mindezek mellett azt sem hajlandó elárulni a cég, mi volt a pontos címe a közbeszerzési eljárás előtt működtetett külföldi kereskedőházaknak, és hány alkalmazottat foglalkoztattak. De azt sem kötik a nyilvánosság orrára, mennyi hasznot hajtottak és mekkora értékben kötöttek üzleteket az egyes kereskedőházak. A külföldi kirendeltségek címére az LMP egyik képviselője is rákérdezett; erre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, hogy a kereskedőházak adatai a célországok – például Irak vagy Vietnam – cégadatbázisaiban elérhetők. A titkolózás miatt lapunk a bíróságon próbálja kikényszeríteni a társaság által visszatartott közérdekű információkat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »