Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutató, egyetemi tanár neve november 21-én felkerült az embermentők listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont (HDKE) honlapján (https://hdke.hu/emlekezes/embermentok/embermentok-nevsora/balint-sandor/).
Ortutay Gyula (1910–1978) néprajztudós, politikus felesége Kemény (Klein) Zsuzsanna, kassai zsidó származású tánc- és mozdulatművész volt. Ortutay Gyuláné Bálint Sándor segítségével, Bálint Sándor feleségének irataival rejtőzködött hónapokig 1944-ben a Szent Szív Társaság (Sacre Coeur) Sophianum Leánygimnázium és rendházban (Budapest, Mikszáth Kálmán tér). Ezt Ortutay Tamás (született: 1946) 2024. november 20-án írásban igazolta.
Bálint Sándor neve 2024. november 21-én felkerült az embermentők listájára a HDKE honlapján.
*
A Szentszék 2021 tavaszán engedélyezte Bálint Sándor (1904–1980) boldoggáavatási eljárásának további lépéseit. Ezt követően Ferenc pápa dekrétumot írt alá, elismerve Bálint Sándor hősies erényeit és azt a tiszteletet, amely személyét övezi. A pozíció elfogadását és az erények elismerését követően a Szeged-Csanádi Egyházmegye hívei, közösségei Bálint Sándor közbenjárásáért imádkoznak.
Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi”, a szocializmus évtizedeiben perifériára szorított néprajztudós egész életét meghatározta a hűség: Istenhez, a hazához, szülővárosához, Szegedhez, választott hivatásához. „…az én másokért adatott” – vallotta. „Mindenkinek igaza van. Bizonyára igazuk van a protestánsoknak és humanistáknak, igazuk van a demokratáknak és a bolsevistáknak. Ha azonban a ti igazságotok nem lesz több a farizeusokénál és írástudóknál, ugyan mit nyertek vele?
– fogalmazott a Breviáriumban. Ezért az őszinte szeretetért naivnak, nem e világból valónak tartották, és megmosolyogták őt, „holott ő mindezt őszintén, természetesen, mesterkéletlenül élte. Tiszta személyisége valami nagy belső nyugalmat és derűt árasztott. A Krisztushoz tartozás nyugalmát és derűjét, az örök életbe vetett hit reménységét. Önmaga, nemzete, a szomszéd népek, az emberiség sorsát mindig transzcendens távlatban látta és szemlélte. Ez tehette őt derűssé, őszintévé és nyitottá” – írta Barna Gábor néprajztudós az általa Bálint Sándor műveiből és a róla szóló munkákból összeállított, Isten szolgája Bálint Sándor, a szolgáló szeretet példaképe című kötetben.
Megtestesítette az Istenre hagyatkozó keresztény ember típusát. A II. világháború idején, 1944 telén vetette papírra Alkossunk új embert című fogalmazványát, amelyben a magyar katolicizmus valódi megújulását sürgette: „Hiányzik a keresztény felelősségtudat érzése. Fanatikusok, akik bármely pillanatban tönkre tehetik a világot, jobban, mint a világháború. Fel kell ébreszteni a keresztény öntudatot.
Nem az a fontos, hogy mit akarunk, hanem hogy mik vagyunk. A legjobb részről ne feledkezzünk meg. A katolicizmus nem világnézet, párt, emberi magatartás, hanem ezen túl a királyi ember lakomájára is hivatalosak vagyunk. A mennyei tehetetlenség legyőzi az ördög imperializmusát.”
Forrás: etnoszeged.hu
Fotó: etnoszeged.hu; Móra Ferenc Múzeum; Olasz Attila; Veréb László
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
