Felfüggesztett börtönbüntetésekkel honorálta a bíróság a „fajgyűlölő ruha- és hajviseletűek” migránstalanítási kísérletét

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt embert csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádol az ügyészség – írja honlapján a bíróság.

A vádirat szerint a terheltek 2020. december 20-án délután az egyik villamosmegállóban felfigyeltek a külseje alapján az arab népcsoporthoz tartozó későbbi sértettre, és elhatározták, hogy őt faji különbözősége, illetve hovatartozása miatt bántalmazni fogják. A sértett is észlelte a vádlottakat, akik megjelenése – ruházata és hajviselete – az idegen- és fajgyűlölő személyek sajátosságait hordozta. Először az ittas állapotban lévő I. rendű terhelt ment oda a férfihoz, majd csatlakozott hozzá a II. és az V. rendű terhelt is, majd azt kiabálva, hogy „migráns, menj haza” követni kezdték az előlük hátráló sértettet. Végül mind az öt terhelt a férfi köré gyűlt, a IV. rendű vádlott pedig még feléje is ütött. Ekkor a sértett futni kezdett, az I. és II. rendű terhelt pedig kergetni kezdte őt. Amikor utolérték a sértettet, a II. rendű terhelt ellökte, a III. rendű pedig földre vitte őt, és ott dulakodni kezdett vele. A földön fekvő sértettbe a II. rendű bele is rúgott, majd amikor a férfinak sikerült felállnia, a III. rendű elgáncsolta, az I. és II. rendű testszerte megütötte, az előbbi terhelt pedig ezen felül még le is köpte őt. A sértettnek – aki a bántalmazás következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – végül sikerült elmenekülnie a helyszínről.

Az ügyészség a terhelteket, illetve IV. rendű terheltet mint különös visszaesőt, valamint az V. rendűt együttesen mint társtetteseket csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolja.

Az előkészítő ülésen az I., a III. és az V. rendű vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. E nyilatkozatokat a bíróság elfogadta, így bizonyítási eljárást nem folytatott le, a felszólalásokat követően pedig ítéletet is hirdetett, amelyet a vádirati tényállásra alapozott.

A II. és IV. rendű terhelt nem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem, esetükben tehát a kerületi bíróság tárgyalásra utalta az ügyet.

Az ülésen az I., a III. és az V. rendű vádlott védője a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre tett indítványt.

Hírdetés

Az I. és a III. rendű vádlott nem élt az utolsó szó jogával, az V. rendű azonban úgy nyilatkozott, hogy tettét megbánta, és sajnálja a bűncselekmény elkövetését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. rendű vádlottat az előkészítő ülésen 2 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását azonban 5 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlott a büntetés végrehajtása esetén feltételes szabadságra leghamarabb a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható. A fentiek mellett a terheltet a bíróság előzetes mentesítésben részesítette.

A bíróság a III. rendű vádlottat 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását azonban 4 év próbaidőre felfüggesztette. A büntetés végrehajtása esetén a vádlott leghamarabb a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A fentiek mellett a terheltet a bíróság előzetes mentesítésben részesítette.

Az V. rendű vádlottat 1 év börtönbüntetésre ítélték azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette, valamint előzetes mentesítésben részesítette a terheltet, aki a büntetés esetleges végrehajtása esetén az idő kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az I., a III. és az V. rendű vádlott tekintetében a büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetlen előéletet, a beismerő vallomásokat stb., ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte az ittas állapotban történő csoportos, társtettesi elkövetést.

Az ügyész fellebbezést jelentett be az ítélet előzetes mentesítésekre vonatkozó rendelkezései ellen. Az I. és III. rendű vádlott védője enyhébb büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az V. rendű terhelt a döntést tudomásul vette.

Az ítélet nem jogerős.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »