Felezték a vízhozamot a Duna mellékágrendszerében, változtatást sürgetnek a bős–nagymarosi vízlépcsőnél Mészáros Richárd2026. 08. 29., szo – 23:30
A bős–nagymarosi vízlépcső üzemeltetési szabályzatának módosítását kezdeményezné a BROZ Természetvédő Egyesület. A természetvédők azt szeretnék elérni, hogy a vízgazdálkodási szakemberek a Duna mellékágrendszerébe jutó vízhozam rendkívüli csökkentését a jövőben előzetesen egyeztessék.
A természetvédők szerint az üzemeltetési szabályzat, amely az egyes vízrendszerekbe juttatandó vízmennyiségeket is rögzíti, a mellékágrendszerbe irányuló átlagos nyári vízhozamot másodpercenként 30 köbméterben határozza meg. A szabályzat ugyanakkor nem teszi lehetővé ennek a vízhozamnak az operatív csökkentését aszályos időszakban. Ehhez rendkívüli üzemeltetési intézkedést kell kérelmezni.
A BROZ szerint erre idén is sor került: július végén a mellékágrendszerbe jutó vízhozamot a felére csökkentették, miközben a vizet más célra használták fel. A természetvédők szerint a jövőben olyan szabályozásra lenne szükség, amely az ilyen beavatkozást csak kivételes esetekben teszi lehetővé, és előírja annak előzetes egyeztetését.
„Ha egy ilyen beavatkozás a fajok szaporodási időszakában történne, annak nagyon kellemetlen következményei lehetnének”
– írta a BROZ.
A szervezet szerint a jövőben szükség lenne arra is, hogy az Állami Természetvédelmi Hivatal állásfoglalást és ajánlásokat adjon ki az ilyen típusú rendkívüli üzemeltetési intézkedések során követendő eljárásról.
A természetvédők szerint aszály idején különösen nagy a vízigény az élőhelyeken, miközben a térség vízhiánnyal küzd. Ezért szerintük elengedhetetlen, hogy az ökoszisztéma legalább felszíni vízből megfelelő mennyiségű utánpótlást kapjon, elsősorban a szélsőséges aszályok idején.
A belső-deltavidék a Duna egykori mellékágrendszerének maradványa. Szlovákia területén a Duna és a bősi vízlépcsőhöz vezető mesterséges tápcsatorna határolja. A mesterséges elárasztások célja azoknak a természetes folyamatoknak a szimulálása, amelyek a bősi vízlépcső megépítése előtt jellemezték a dunai ártéri erdők működését.
A bős–nagymarosi vízlépcső üzemeltetési szabályzata már kezdetben számolt a Duna bal parti mellékágrendszerének természetes áradásait utánzó mesterséges elárasztásokkal, amelyeket a Doborgaznál található vízkivételi művön keresztül biztosítanak. A létesítményt másodpercenként 234 köbméteres vízhozamra tervezték. 2015-ben azonban már legfeljebb 90 m³/s vízhozamot biztosítottak, ezt követően pedig az üzemeltetési szabályzat már csak legfeljebb 60 m³/s-os vízhozammal számolt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
