A Pósa Társaság Légy lámpás című eseménysorozatának részeként kerül megrendezésre március 24-én, pénteken 18 órai kezdettel a Feleségek felesége című zenés pódiumműsor Szendrey Júlia emlékére a rimaszombati Csillagház épületében.
Mint a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben olvasható: a jelmezes, színházi megformálásra törekvő összeállítás gerincét a nagy magyar múzsa naplórészletei és versei adják Tallián Mariann előadásában (Bármerre nézek, Gondolatim, érzeményim, Élni vagy meghalni), melyre reflektálnak a férj, Petőfi Sándor Úti levelek részletei és Júliához írt versei Lázár Balázs tolmácsolásában (Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Minek nevezzelek? Azokon a szép, kék hegyeken túl).
Ezt színesítik, egészítik ki a kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek, kordokumentumok. A műsorban elhangzanak még Szendrey Júlia saját, egykorú dallamokra írt népies műdalai, Petőfi énekelt versei (többek között Arany János megzenésítésében), illetve néhány hangszeres dallam az 1840-es évek magyar társasági zenéjéből Csörsz Rumen István énekhangján, gitárkíséretében.
A modern kori nő magyar úttörője példát állít elénk jellemével és bátorságával.
Szerkesztette: Tallián Mariann. Előadják:Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek és Csörsz Rumen István régizenész.
Dr. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató méltatása: „Tallián Mariann, Lázár Balázs és Csörsz Rumen István Feleségek felesége című Szendrey Júlia-estje finom érzékkel és friss szemléletmóddal összeállított előadás. Mivel Szendrey Júlia alakját a mai napig sztereotípiák sokasága fonja körül,
Az előadás finom, mégis rendkívül hatásos megoldásokkal fejezi ki azt, hogy Szendrey Júlia életében mennyire szervesen összetartoztak ezek a – mai szóhasználatunkkal – különböző női szerepek. Ennek egyik legfeltűnőbb példája az a jelenet, amelyben Szendrey Júlia úgy engedi el az özvegyi fátylát, hogy közben De kijutott nekem című versének kulcsfontosságú sorait mondja el („Azon pillanatban,/ Melyben felednélek,/ Utánad repülve/ Hagyna el a lélek.”) Az előadás teljes mértékben eredeti forrásokra épül. Bátor döntés volt az alkotók részéről, hogy a színpadon megjeleníteni kívánt sokszínű és mély emberi érzelmeket, problémákat nem a mai nyelvezetünkre lefordítva, újraírva beszélik el, hanem vállalják azt a kihívást, hogy az előadás teljes időtartama alatt eredeti forrásszövegeket szavalnak. Felemelő élmény azt tapasztalni, hogy ezek az elfeledett 19. századi szövegek milyen eleven hatást képesek gyakorolni a nézőkre.
Az előadásnak köszönhetően világossá vált, hogy azok az írások, amelyek így képesek hatni a közönségre, nemcsak Petőfi Sándor özvegyének hagyatékaként érdekesek, hanem önálló művészi erővel bírnak.
Remélem, hogy minél többen látni fogják ezt az előadást, amely döntő fordulatot jelez a 19. század egyik legikonikusabb nőalakjának megítélésében, annak köszönhetően, hogy megismerteti a nézőket a leghitelesebb forrással: Szendrey Júlia saját írói hangjával.”
A rimaszombati előadásról bővebben Eseménynaptárunkban olvashatnak ITT.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
