Feledy Botond került a Magyar Külügyi Intézet élére Tokár Géza2026. 08. 03., h – 09:18
A lapunkban is rendszeresen publikáló külpolitikai szakértő, Feledy Botond kapott kinevezést a Magyar Külügyi Intézet élére. A hírt ma reggel jelentette be a közösségi hálón.
„Ha hív a haza, nem lehet nemet mondani — most először éreztem igazán, mit jelent ez a mondat. Indítottam már külpolitikai hírportált a barátaimmal, dolgoztam sokat a tehetséggondozás különböző ágain, oktattam különböző egyetemeken itthon és külföldön a nemzetközi kapcsolatok területén. Idén épp 20 éve dolgozom a külpolitika körül, hol újságíróként, hol szakértőként igyekeztem az olvasókhoz közelebb hozni a világot, vagy egy-egy nem evidens szeletét érthetővé tenni a döntéshozóknak.
Visszatekintve úgy tűnik, mintha az eddigi utam épp arra készített volna fel, hogy elfogadhassam Orbán Anita külügyminiszter felkérését a Magyar Külügyi Intézet vezetésére. Igent mondtam, mivel óriási lehetőség és kitüntetés, hogy több tucat kutató munkájával egy ország teljes külügyi apparátusát támogathassuk. Ráadásul az utánpótlásképzéstől a külpolitika társadalmasításáig tart a feladatok skálája, biztosan nem csak elefántcsonttornyot építünk!” – jelentette ki státuszában Feledy.
Az MKI korábbi vezetője, az amerikai-magyar Gladden Pappin a múlt héten mondott le a tisztségéből, az intézet a külpolitikai elemzőmunka mellett a Miniszterelnökség napi szakpolitikai munkáját is támogatta.
Feledy Botond korábban a Kitekintő külpolitikai hírportált igazgatta, valamint a brüsszeli Jesuit European Social Centre igazgatóhelyetteseként is ténykedett, valamint a Partizán portálon vezetett rendszeres külpolitikai elemzőműsort. Felvidéki kötődései is erősek: a felesége Durica Katarina írónő, újságíró. Lapunkban rendszeresen, heti szinten publikál.
Kapcsolódó cikkünk
Az a cél, hogy a partnereink azt érezzék: Magyarország újra megérkezett Európa szívébe, világos érdekekkel, határvonalakkal és kompromisszumkészséggel – mondta Orbán Anita külügyminiszter a Válasz Online-nak adott, pénteken megjelent interjúban.
A tárcavezető kiemelte: hosszú távú vállalkozás, hogy kialakuljanak új elvárások, új kultúra és viselkedési sztenderdek. „Nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban” – fogalmazott.
Megjegyezte: múlt pénteken meghívta az összes Budapestre akkreditált diplomáciai képviselet vezetőjét, ami 12 éve nem történt meg a Külügyminisztériumban, ahogyan állománygyűlés sem volt 12 éve.
Úgy vélte, hiányoztak a kollégákat tájékoztató belső kommunikációs csatornák, a minisztérium vezetése a saját beosztottjait sem látta el információval.
Kitért rá: ahhoz, hogy valaki most a Külügyminisztériumban dolgozzon, szakmai felkészültség és sértetlen integritás kell, „azaz: nem merül fel lopás, korrupció, esetleg szándékos szivárogtatás, titoksértés”.
Orbán Anita kifejtette: alaposan fel kell mérniük a külképviseleti hálózat működését, mert megalapozott döntéseket szeretnének hozni. A cél egy hatékonyabb és stratégiailag indokoltabb jelenlét kialakítása – mutatott rá.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: „nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését”. Addig nem lépnek tovább más ügyek, például Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények – jelentette ki. Hozzátette: a konkrétumok megfogalmazásában pedig a kárpátaljai magyar közösségnek döntő szava lesz.
Megjegyezte: Magyar Péter miniszterelnök találkozót kezdeményezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászba június elejére, tehát ez a céldátum a valós eredmények elérésére.
A külügyminiszter nem gondolja, hogy a Kárpátalját a múlt héten ért orosz dróntámadás „a magyar kormánnyal bármilyen mértékben összefüggene”. Minden, ami Kárpátalja ellen történik, az Ukrajna elleni orosz agresszió keretei között értelmezendő – jelentette ki.
Orbán Anita hangsúlyozta: jelentést készítenek minden olyan harmadik országról, amely az elmúlt években a magyar érdekekkel szembemenve torzíthatta a hazai döntéshozatalt. A munkát hamarosan, az államtitkárok hivatalba lépése után elkezdik, és már nyáron szeretnék nyilvánosságra hozni a vizsgálatok első eredményeit – fűzte hozzá.
A tárcavezető az EU-t illetően felvetette: „miért nem jöttek az uniós pénzek? Mert ellopták őket. Pont. Annyit kell biztosítanunk, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.”
Úgy látja, kifejezetten pozitív az Európai Bizottság munkatársainak hozzáállása, ők is tudják, hogy a magyar embereknek járnak ezek a források, és látják a gazdaság állapotát is.
A migrációs helyzettel kapcsolatban elmondta: egy majdani esetleges válsághelyzet megoldásában Magyarország nem migránsok befogadásával vagy pénzek befizetésével működne közre, hanem technikai segítséggel: szakembereket, rendőröket küld, ha egy uniós tagállam határa váratlanul nagy migrációs nyomás alá kerül.
Orbán Anita úgy vélte, az előző kormány „az EU-val szembeni teljes konfrontáció politikáját választotta, saját bevallása szerint is bot akart lenni a küllők között”.
Közölte: az EU-s ügyeket kettéválasztották, az egységes piaccal kapcsolatos kérdésekkel a Miniszterelnökség, a közös kül- és biztonságpolitikával, a szankciós és bővítési politikával pedig a Külügyminisztérium foglalkozik. Ezzel együtt összkormányzati koordináció lesz, hiszen a finanszírozandó projekteket a szaktárcák felügyelik. Az Országgyűlésre is fontos szerep hárul, mert a törvényhozásnak kell helyreállítania a jogállamisági feltételeket – magyarázta.
A tárcavezető a magyar–szlovák kapcsolatokról azt mondta: sok közös érdek van Szlovákiával, „nyitottak is vagyunk az együttműködésre, de csak akkor, ha nem büntetik a kollektív bűnösséget megállapító Benes-dekrétumok bírálatát és nem koboznak el földeket etnikai alapon”. Szuverenitásunk egyik alapja, hogy kiállunk a határon túli magyar kisebbségekért – mutatott rá.
A visegrádi négyek együttműködésről kifejtette: Visegrád egyszerre érdek- és értékalapú együttműködés, „komoly szándék van az újraindítására az elmúlt évek tetszhalott állapota után”.
Az Egyesült Államokkal folytatott együttműködésről úgy vélekedett: kétségtelen, hogy átalakul ez a viszony, de ettől még Magyarországnak továbbra is az Egyesült Államok az egyik legfontosabb partnere.
Az uniós kapcsolatokról kiemelte: „a kezdeti bizalom nagyon is él”, de ez csak akkor tartható fenn, ha kedvező irányba mozdulunk el az eddigi vitás kérdésekben. Az is látszik ugyanakkor, hogy „mindenki érti, mi az, amiből nem engedhetünk”, például Ukrajna ügyében a kárpátaljai magyarság helyzetének megnyugtató rendezéséből – magyarázta.
Orbán Anita arról, hogy mit szeretne elérni egy év múlva, azt mondta: hazahozott uniós pénzek, újrainduló Erasmus és Horizon, működő határmenti együttműködések, helyrehozott viszony a szomszédainkkal, EU-csatlakozás küszöbén álló Montenegró, míg a többi tagjelölt ország számára érdemalapú csatlakozási perspektíva. „A partnereink pedig érezzék úgy, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe. Világos érdekekkel, határvonalakkal – és kompromisszumkészséggel” – fogalmazott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
