Hetvenegy éve, 1945. Január 23-án hagyta el Magyarországot a legendás Aranyvonat. A Magyar Nemzeti Bank és a magyar állam kincseit külföldre szállító vonat történetét homály övezi és több félreértés is kapcsolódik hozzá. Felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs hagyta el az országot vagonjaiban.
Az akkor már Szálasi Ferenc uralma alatt álló Magyarország belügyminisztere 1945. december 7-én adta ki a parancsot a Nemzeti Bank szállítható értékeinek „biztosítására”, a szovjet csapatok elől kimenekítendő. December 9-én az Aranyvonat megrakodva indulásra készen várakozott Veszprémben.
Óriási értékkel menekültek a szovjet hadsereg elől
A vonaton 25 kg darabokban 36,5 (egyes források szerint 30) tonna arany volt, lezárt ládákban és fűrészpor között tárolva – a magyar nemzeti fizetőeszköz, a pengő teljes aranyfedezete. A vagonok továbbá felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat (köztük Mátyás király corvináit, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia értékeit), jelentős devizatartalékot, dollármilliókat érő bélyeggyűjteményt és a magyar hosszmérték két, platinából készült mintáját tartalmazták. Ezeket a kincseket azelőtt a Nemzeti Bank veszprémi épülete mögött, a Sziklahegybe vájt épületben őrizték.
December 10-én az oroszok már csak 28 kilométerre jártak Veszprémtől, ezért az 50 vagonból álló szállítmány, valamint a Nemzeti Bank 400 fős személyzete 30 fős rendőri kísérettel útnak indult. Mai napig homály fedi, mi is volt valódi uticélja. Hadtörténészek szerint lehetséges, hogy Németországba akartak eljutni, hogy a vagyonból tovább finanszírozzák a háborút, más szakértők szerint Svájcba akarták menekíteni az értékeket.
Fotó: honvedelem.hu
A „bozi érmék” története
Karácsony második napján a vonathoz további 6 vagon csatlakoztattak Fertőbozban. A 6 szerelvény tartalma a magyar állam teljes ezüstkészlete volt, téglába öntve, szén módjára beleöntve a vagonokba.
A Honvedelem.hu vonatkozó cikke szerint a fertőbozi vasútállomásnál néhány, veretlen pénzérmét tartalmazó vagont lecsatoltak a szerelvényről. Később ezeket a vasútállomáson bombatalálat érte, és az érmék szétszóródtak. A szerencsésebb helyiek a mai napig találhatnak a földben ezekből a jelöletlen érmékből, amelyeket azóta „bozi érméknek” neveznek.
Fotó: honvedelem.hu
Filmbe illő megmenekülés az SS katonáitól
Az Aranyvonat 1945. január 23-án vesztegelt a fertőbozi állomáson, majd Ágfalvánál elhagyta az országot. Két nappal később érkezett az felső-ausztriai Spittal am Pyhrn vasútállomásárára.
Dr. Rektor Béla egyetemi professzor könyve szerint a Nemzeti Bank kincseit az osztrák településtől nem messze fekvő kolostorba helyezték el, az aranytartalékot a kolostor alatt fekvő hatalmas kriptában helyezték el. A faládákba csomagolt papírpénzzel megtelt az ottani iskola tornaterme.
Május 8-án tucatnyi harckocsin SS katonák jelentek meg, és a Nemzeti Bank vezetőjétől az aranytartalék kiadását követelték. A vagyon kísérői szerencsére képesek voltak addig húzni az időt, amíg meg nem érkezett az első amerikai páncélos osztag, még aznap este. Június közepén végül amerikai katonák teherautókra rakták a tekintélyes vagyont, és Frankfurtba szállították.
Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter és George Hatton Weems tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője várja a II. világháború végén Nyugatra szállított nemzeti értékeket hazaszállító úgynevezett Aranyvonat érkezését, Fotó: mult-kor.hu
Ez az Aranyvonat nem az az Aranyvonat
Számos félreértés kapcsolódik a történethez. Többen ugyanis az Aranyvonatot összekeverik egy másik szállítmánnyal, amely túlnyomó többségében deportált zsidók vagyonát tartalmazta. Toldy Árpád csendőrezredes volt megbízva a szállítmány Ausztriába szállításával, ám ő a drágaköveket különválogatva, azokat teherautóra pakolva megpróbált Svájcba szökni a szállítmány nagyobbik felét hátrahagyva. Végül még Ausztria területén elfogták, a kincseket pedig állítólag visszaszolgáltatták Magyarországnak.
„A Nemzeti Bank által kiszállított arany a magyar nemzet tulajdona volt, semmiféle kapcsolatban nem volt az ún. zsidó-arannyal:” – írta könyvében Rektor Béla.
Az eredeti Aranyvonat tartalma csak 1946 augusztusában került vissza Magyarországra, és csak részben, főleg az az aranytartalék, amely a II. világháború utáni magyar pénz fedezete lett.
Honvédelem.hu, Körkép.sk
Nyitókép: honvedelem.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
