A magyarországi árszínvonal tartós emelkedésével elkerülhetetlenné válik, hogy az élelmiszerárak nagyobb terhet jelentsenek a háztartásoknak, de hosszabb távon a rezsiköltségek is megugorhatnak – mondta a Magyar Nemzetnek a K&H Bank vezető elemzője.
Németh Dávidot azután kérdeztük, hogy londoni pénzügyi elemzők szerint a magyarországi infláció meredek gyorsulása várható a következő hónapokban. A szakértő úgy látja, jövőre két százalék körüli infláció várható, de az áfacsökkentés nélkül 2,7 százalékra is ugorhatna a pénzromlás szintje. Mint ismeretes, januártól a friss tej, a tojás és a baromfihús forgalmi adója 27-ről 5 százalékra csökken, az éttermi étkezés és az internetszolgáltatás áfája pedig egyaránt 18 százalékra.
Németh Dávid szerint a hazai inflációt az olajár mozgása érdemben nem fogja befolyásolni, de a mezőgazdasági termékek nyomott árai 0,5 százalékpontos felfelé mutató kockázati faktort hordoznak magukban. A vezető elemző arra számít, hogy 2018-ban három százalék fölött lesz Magyarországon a pénz vásárlóerejének romlása, a következő éveket meghatározhatja, hogy a minimálbér és a szakmai bérminimum oldaláról jelentkező bérnyomás lecsapódik-e a többi fizetési kategóriában is. Mivel túlkeresletes a munkaerőpiac, erre reális esély mutatkozik. A kormány nemrég döntött arról, hogy a minimálbér jövőre 15, két év múlva 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25, illetve 12 százalékkal emelkedik.
MN-grafika
A bérnövekedés felhajthatja az árakat
A szakértő szerint az infláció mértékét a világpiaci árak és a nemzetközi környezet mellett az is meghatározhatja, hogy az emberek fejében mikor tudatosodik a drágulás, mert ez bizonyos esetben egy-két éves csúszással is érződhet a fogyasztói árakon, és utólag túlkompenzál a piac. Úgy látja, ha a dinamikus bérnövekedés folytatódik, az keresleti oldalon felhajthatja az árakat a szolgáltatási szektorban is, a magasabb infláció ugyanakkor hatékony eszköze lehet a 75 százalékos GDP-arányos államadósság-csökkentésnek. A pénzromlásnak viszont ott van az árnyoldala is, mert az adósok jól járnak, a megtakarítók pedig rosszul, vagyis vagyonátrendeződést hoz a folyamat. A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták, hogy a magyarországi maginfláció éves szintre átszámolva már most 2 százalék környékén jár, magasabban a többi közép- és kelet-európai gazdaságra jellemző ütemnél. A ház szerint a minimálbérek jövőre esedékes emelése – és az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség ezzel járó emelkedése – tovább növeli az inflációs nyomást. Ennek alapján a Morgan Stanley a jövő évi konszenzusos átlagnak megfelelő 2 helyett 2,6 százalékos magyarországi inflációt vár, 2018-ra pedig 2,6 helyett 3 százalékos ütemet. A cég várakozása szerint az MNB az e hónapban esedékes jelentésben valószínűleg maga is megemeli 2017-re szóló inflációs előrejelzését, hiszen a bérkiáramlási nyomással a reálgazdasági termelékenység várhatóan nem tud lépést tartani.
A JP Morgan a novemberben mért 1,1 százalék után decemberre 1,6 százalékos, márciusra már 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt jósol, ugyancsak azzal számolva, hogy az inflációs ütem 2018 elejére legalábbis megközelíti az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az elemzőház szerint a jövő évre szóló bérmegállapodások adják majd az inflációs felhajtóerőt; idén 0,4 százalékos, jövőre 2,4, 2018-ra már 2,8 százalékos inflációt várnak Magyarországon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 13.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
