Fel, cigányok! szaszifanni2024. 04. 08., h – 15:48
Április 8-án van a romák világnapja, ennek apropóján szemezgettünk a Kérdések és válaszok a cigányságról című kötetből és egyéb – a roma holokausztra vonatkozó – forrásokból.
Cigány vagy roma?
Mindkettőt mondhatjuk, ha… Ha azt szépen mondjuk, pejoratív attitűd, lekicsinylés és sértő szándék nélkül. Az 1980-as években a cigányokkal szolidáris értelmiség a roma kifejezést kezdte használni, sértőnek érezve a cigány szót. Nyugat-Európában már korábban, a hitleri Németország népirtásai után, a Zigeuner Lager kifejezéshez kapcsolódó borzalmak miatt tilalmassá vált a cigány megnevezés. Németországban a Zigeuner (cigány) helyett Sintit vagy Romát, Nagy-Britanniában a Gypsy (cigány) helyett Romanit (romát) kezdtek mondani. 1971-ben a Londonban megtartott I. Roma Világkongresszuson a világ különböző pontjain élő cigány népcsoportok megegyeztek abban, hogy ugyanazon nemzet tagjai, s nemzetük hivatalos elnevezéséül a „roma” kifejezést választották.
Mit jelent az, hogy roma?
A rom egyes számban embert jelent, ebből képződik a többes számú roma (emberek) kifejezés.
Cigányzenekar? Miért nem romazenekar?
Az oláh cigányok magukat romának mondják. A magyar cigányok viszont a muzsikus cigány kifejezést használják magukra. A muzsikusok ugyanis tiltakoztak a roma megnevezés ellen, kikérve maguknak, hogy ők nem romák, hanem muzsikus vagy beás cigányok. Lásd még: 100 Tagú Cigányzenekar. Ennek ellenére a magyarországi cigány politikusok a társadalmi szervezeteiknek a roma előnevet adják (Roma Parlament, Roma Polgárjogi Alapítvány, Roma Sajtóközpont). Ma már az újságírói köznyelvben is a roma kifejezés a használatos, még akkor is, ha a tényleges nyelvhasználatban ez inkább jelent eufemizmust, az ún. illő beszédhez való igazodást.
Indiai nép-e a cigányság?
A 18. század végéig úgy tartották, hogy a cigányok Egyiptomból származnak – erre utalnak a Nyugat-Európában használatos népmegnevezések: a francia gitans, a spanyol gitanos, az angol gipsy (vagy gypsy). Nyelvi és genetikai bizonyítékok alapján azonban valószínű, hogy a cigányok ősei Indiából eredeztethetőek. A cigányság egy olyan európai nép, amely a kontinensen elszórva él, idestova egy évezrede. Önálló államisággal nem rendelkezik. A cigányok mindenhol kisebbségben vannak, s túlnyomórészt a társadalom perifériáján élnek.
Hol élnek a legtöbben?
Az európai cigányok többsége a kontinens középső és keleti részében él, Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Magyarországon, Szlovákiában. Közös jellemzőjük az alacsony fokú iskolázottság, a szakképzetlenség, a magas munkanélküliségi arány, a rossz lakhatási körülmények, a kirekesztettség, a marginalitás, valamint az őket sújtó társadalmi előítéletek.
Nem szokta a cigány a szántást?
A magyar közmondások és szólásmondások előszeretettel használják a cigány kifejezést, de szinte kivétel nélkül negatív értelemben. „Nem szokta a cigány a szántást” – mondják, ha valaki olyan munkát végez, amelyhez nem szokott hozzá, s ezért nehezére esik. „Biztatja, mint cigány a lovát” – üres ígérgetéssel rá akar beszélni valakit valamire. „Ha cigánygyerekek potyognak is az égből” – minden akadály ellenére is. „Cigányútra szalad” – nyelés közben az étel vagy az ital a légcsőbe kerül. Amikor egy-egy ilyen mondás elhangzik, a megszólított személyt a cigányokkal való azonosításra figyelmeztetik: vigyázz, mert te is olyan vagy, mint a cigányok.
A cigányok vérében van a zene?
Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a zenei érzék genetikailag meghatározott – mint ahogy a tánckészség vagy a színészi hajlam, az orvosi vagy a jogászi hivatás sem. Csak sokkal nagyobb esélye van annak, hogy olyan valakiből legyen orvos, akinek a felmenői között is sok orvos volt. A titok nyitja a szocializációban rejlik. Ha a zenészcsaládba születő gyereknek már pólyás korában a kezébe adják a vonót, ha gyerekként azt látja, hogy körülötte mindenki zenél, ha kiskorától kezdve lehetősége van kipróbálni a hangszereket, és ilyen környezetben nő föl, ezeket a mintákat sajátítja el, akkor nagy valószínűséggel belőle is zenész lesz.
1944. augusztus 2-ről 3-ra virradóra az auschwitzi tábor több ezer cigány lakóját gyilkolták meg. A tábornak nem volt magyarországi áldozata, hiszen a deportálás csak a nyilas hatalomátvétel – 1944. október 15. – után kezdődött. Csehszlovákiában viszont már 1939. március 2-án – tehát még a németbarát Cseh–Morva Protektorátus létrejötte előtt – úgy döntött a kormány, munkatáborokat létesítenek, hogy kiszűrjék a társadalomból a cigány csavargókat, koldusokat, munkakerülőket, de végül minden cigányt összegyűjtöttek, a csecsemőktől az aggastyánokig. A láger a Písek járásbeli Lety községben volt, itt elkobozták a cigányoktól a személyes tárgyaikat, kopaszra nyírták őket, és megtiltották nekik, hogy saját nyelvükön beszéljenek. Mindenkinek dolgoznia kellett, a nőknek és a gyerekeknek is. Mosakodási lehetőség nem volt, egészségügyi ellenőrzéseket nem tartottak. 1943-ban aztán elkezdődött a táborlakók deportálása Auschwitz-Birkenauba. A letyi koncentrációs tábort megsemmisítették, a fabarakkokat a kerítéslécekkel együtt felgyújtották, a láger területét fertőtlenítő klórmésszel hintették be. A cseh társadalom sokáig nem tudott arról, hogy a holokausztnak cigány áldozatai is voltak, s hogy a második világháborúban Csehország területén is működtek koncentrációs táborok, ahol nem német, hanem cseh szadista őrök fenyítették a foglyokat. A csehországi romák 90 százaléka nem élte túl a második világháborút. A téma nemcsak a kommunista diktatúra idején, hanem közvetlenül a rendszerváltás után is tabunak számított. Senki nem beszélt róla. A közvélemény Paul Polansky amerikai aktivista könyve nyomán szembesült először a roma holokauszttal. Polansky túlélőket is megszólaltatott, köztük olyan cigány nőt is, akinek hat gyermeke halt meg Letyben. A politikusok közül Václav Havel volt az első, aki ellátogatott az egykori láger helyszínére, ahol egy emlékművet is felavatott 1995-ben, orrfacsaró bűzben – a koncentrációs tábor helyén ugyanis sertéstelep működött, hét hektáron, 13 ezer disznóval.
Mi volt a roma holokauszt? Melyek a cigányszakmák?
Egyes cigányok vándoriparosként, mások a falusi társadalom hierarchiájának alsó szintjén dolgoztak. A hagyományos cigánymesterségek között említhető: zenész, üstkészítő, üstfoltozó, szegkovács, bádogos, kolompár, rézműves, lakatos, tapasztó- és sármunkás, vályogvető, tégla- és cserépégető, kőműves, teknő-, fakanál- és orsókészítő, favágó.
Van-e cigány irodalom?
Természetesen van. Bár abban nincs teljes egyetértés az irodalmárok között, hogy ki tekinthető cigány írónak – a cigány származású (de magyarul író) szerzők, vagy csak azok, akik cigány nyelven alkotnak? Vagy az olyan művek is a cigány irodalom részét képezik, amelyekben megjelennek cigány szereplők? Az általánosan elfogadott kritérium szerint cigány irodalom a magukat cigánynak valló szerzők által cigány (vagy más) nyelven írt szépirodalmi művek összessége. A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alkotói közé tartozik Bari Károly költő (és a Holtak arca fölé című kötete), Lakatos Menyhért író (Füstös képek) és Jónás Tamás költő (Lassuló zuhanás).
Cigányzene vagy cigány zene?
A cigányok zenéjén belül meg kell különböztetni cigány népzenét és cigányzenét. A cigány népzenén folklórzenét értünk, azokat a népdalokat és népzenéket, amelyeket a cigány közösségek a maguk szórakoztatására játszottak. A cigányzene kifejezés pedig a cigány zenekarok által kialakított sajátos műzene. Bartók Béla így fogalmazott: „Amit önök cigányzenének neveznek, az újabb magyar népies műzene”.
Mi a cigánykerék?
Az a testmozgás, amelyben valaki oldalirányban lendülve talpáról a tenyerére, majd újra a talpára fordul. Cigánykereket hányni pedig annyit tesz, mint sorozatosan ilyen mozgást végezni. De miért is cigány ez a kerék? Nincs rá pontos válasz: talán mert a cigányok mutatványos műsorszáma volt, s így etnicizálódott az elnevezés.
Érdekes
Az 1971-es I. Roma Világkongresszuson fogadták el a cigányok zászlaját, himnuszát és jelmondatát. A zászló kék és zöld sávból áll. A kék az eget, a végtelenséget és a túlvilágot jelképezi, a zöld pedig a földet, a természetet, a reményt. A zászlóban központi helyet kap a vörös kerék, vagy – ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik – a csakra. Ez utal az őshaza, India zászlajára, amelynek szintén kerék van a közepén. A kerék az utazást, a vándoréletmódot, a cigányságra máig jellemző migrációt is jelképezi. Ezen a világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem (magyarul: Mentem, mentem) kezdetű cigány himnuszt is, amelynek eredetije egy balkáni cigány népdal. A cigányok jelmondata így hangzik: Opre roma!, ami magyarul azt jelenti: Fel, cigányok!
Milyen a cigány zászló?
Híres magyarországi romák
Bangó Margit (1950) Kossuth-díjas előadóművész
Bari Károly (1952) Kossuth-díjas költő
Czinka Panna (1711–1772) zenekarvezető prímás
Dankó Pista (1858–1903) cigánymuzsikus, népszerű nótaszerző, rádióadót és InterCity-vonatot is elneveztek róla
Farkas János (1942–1989) labdarúgó, a Vasas egykori támadója, többszörös magyar bajnok, gólkirály, 33-szoros magyar válogatott, aki a világbajnokságok történetének egyik legszebb találatát szerezte (1966-ban, Brazília ellen)
Jónás Tamás (1973) AEGON művészeti díjas költő, író
Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író
Mága Zoltán (1974) Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Budapest díszpolgára, aki a világ legrangosabb koncerttermeiben lép fel
Oláh Ibolya (1978) Petőfi- és Gundel-díjas énekesnő, a 2003/04-es Megasztár 2. helyezettje
Palya Bea (1976) Prima-díjas népdalénekes, előadóművész
Pege Aladár (1939–2006) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zenész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja, világhírű nagybőgős
Pisont István (1970) labdarúgó, a Bp. Honvéd egykori középpályása, magyar és izraeli bajnok, 31-szeres magyar válogatott
Snétberger Ferenc (1957) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas világhírű gitárművész
Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki a dzsesszt ötvözte a komolyzenével
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 13/14-es számában jelent meg, 2024. március 26-án.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
