Fél évre nőtt az új építésű lakások átlagos értékesítési ideje Budapesten, ezzel megfordultak az értékesítési mutatók, most vidéken kelnek el a gyorsabban a lakások. A fővárosban is tovább élénkült a kereslet, de a kínálatot már kimazsolázták a vevők.
Három-négy hónappal, de egyre többször már akár fél évvel is módosul egy-egy lakónegyedprojekt ütemezésének eredetileg tervezett határideje. Miközben a fejlesztők a kivitelezőkre várnak, és egyre többet kell várni a vevőkre is, az újlakás-piaci időszámítás egyelőre nem terjed tovább a kedvezményes áfa lejáratának 2019. év végi határidejénél – most már mindenki a meghosszabbításról szóló döntésben bízik.
Ezt jelzi, hogy gyakorlatilag teljes egészében hiányoznak a kínálatból a 2020-ra vagy későbbre ütemezett új lakások – mondta saját tapasztalataira hivatkozva a piacvezető hirdetési portál, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Mint rámutatott: tavaly ilyenkor már javában hirdették a fejlesztők a 2019-es átadású ingatlanokat, vagyis időarányosan már ott kellene lennie a kínálatban több száz, két év múlva használatba vehető lakásnak.
Az érdeklődésre nem lehet panasz, az továbbra is óriási. Az Ingatlan.com által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatokból kiolvasható, hogy Budapesten 72 százalékkal, a megyei jogú városokban pedig átlagosan 117 százalékkal többen reagálnak aktívan, azaz telefonon vagy e-mailben egy-egy hirdetésre. A csúcsra járatott kereslet és a kínálat azonban valahol elcsúszik egymás mellett, minden településtípusnál növekvő értékesítési idő látszik.
Budapesten egyetlen év alatt 120 napról 183 napra, a megyei jogú városokban pedig 126-ról 166 napra nőtt egy-egy lakás eladási ideje. A legkisebb volumenű növekedés a többi város kategóriájában mutatkozik, ahol idén már 36 nappal kell több egy-egy tranzakció létrejöttéhez: ebben a szegmensben 165 nap alatt kelnek el most az új építésű lakások.
A vidéki lakásépítési piac élénkülését, az építkezések beindulását már a KSH múlt heti gyorsjelentése is egyértelműen tükrözte: a lakásépítések a városokban (+69 százalék) és a községekben (+65 százalék) növekedtek a legnagyobb mértékben, a megyei jogú városokban 50 százalékos volt a növekedés, Budapesten viszont kevesebb lakás épült tavaly, mint 2016-ban, noha több az aktív projekt, és több a vevő is.
Balogh László szerint ez figyelmeztető jel, s a munkaerőhiány lehet az oka, ami egyre nagyobb probléma. A szakértő elővigyázatosságra inti a vásárlókat, hiszen ilyen gondok miatt nemcsak a költözés határideje csúszhat, hanem fennáll a veszélye, hogy nem úgy és nem az épül meg, mint amit várnak.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
