„Csak az egy százalék alatti eredmény lenne az abszolút kudarc a Momentum számára” – jelentette be Fekete-Győr András, de azért megígérte: ha nem jutnak be a parlamentbe, az elnökség le fog mondani.
Ez igen nagyvonalú dolog a részükről. Meg fogja rengetni a magyar demokráciát. Mint a fiatalember szóhasználata is: van olyan a jelek szerint, hogy szimpla kudarc és abszolút pofára esés. Hát neki a jelek szerint mindkettő megy rendesen.
De a történetben a kiskapu az érdekes. Nem azt mondja, hogy távozik a politikából, elmegy dolgozni – jó ezen most én is elröhögtem magam írás közben –, vagy ilyesmi. Nem azt ismeri be, hogy amit csinált, arra semmi szüksége az országnak. Jó, azt tényleg kényelmetlen belátni. De ami sokkal fájóbb, hogy a mentorai is levették róla a kezüket.
Fegyőréket felépítették, de ők ahhoz is ostobák és lusták voltak, hogy éljenek az eséllyel. Amit most csinálnak, az már nem a vasárnapi eredményről szól, ez már csak szimplán annyi, hogy valaki tartsa már el őket.
A Magyar Szocialista Párt elnöke is bejelentette, hogy lemond, ha nem győznek. Az MSZP-ben ilyesmit mondani persze nem nagy nóvum, a magyar politika történetben aligha van olyan alakulat, amelyik több pártelnököt adott volna a köznek. Némi túlzással, aki még nem volt első számú vezető a szociknál, az nem is rendes párttag. Kovács, Lendvai, Mesterházy, Tóbiás, Molnár. Pártelnöknél csak miniszterelnök-jelöltet szeretnek jobban válogatni.
Vona Gábor is beállt a sorba. Valljuk meg, profin csinálta. Ő csak azt mondta, hogy fel fogja ajánlani lemondását a vereség esetén. Aztán, ha a drága párttagság azt mondja, hogy maradjon, hát ő nagyon szívesen tesz szívességet a szervezetnek.
A problémája neki is csak, annyi, hogy nem tudja, április 8-a után is lesz-e szponzor. Ez egyébként az LMP-vezetőknél is égető probléma.
Juhász Pétert nem említeném most ebben a sorban, ennek az embernek félelmetes tehetsége van arra, hogy a semmiből megéljen.
A hazai politika most a szokásosnál is nagyobb mennyiségű szennyet hozott elő. Olyan szövetségek születtek, amelyeket korábban ép ésszel elképzelni sem lehetett. A gyűlölet nem kiváltság, hanem a mindennapok természetes része lett.
Szeretném azt leírni, hogy ez vasárnap után másképpen lesz. Őszinte leszek: nem merem.
A fent említett úriemberek nem távoznak, legfeljebb átalakulnak. Majd lesz másik címke, lejjebb viszik az árukat, racionalizálnak költséget. A magyar nyelvben az a szép, hogy rengeteg kifejezés van a legalja tettekre is.
Csak a lényeg attól ugyanaz marad.
Máté T. Gyula – https://matete.pestisracok.hu/
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
