A Nyitrai Egyházmegye a középkori Zobor-hegyi Szent Ipoly-monostorhoz tartozó remeték, Szent Zoerárd-András és Benedek liturgikus emléknapja (július 17.) utáni hétvégén tartotta Nyitra város és az egyházmegye védőszentjeinek búcsúját. Viliám Judák nyitrai megyéspüspök meghívására a július 21-i nyitra-zoborhegyi és a 23-i vágsziklási szentmise szónoka Mihályi Jeromos tihanyi perjel volt.
A perjelt Barkó Ágoston tihanyi alperjel, Németh Miksa győri bencés szerzetes, tanár és Gál Sámuel tihanyi bencés szerzetesnövendék kísérte el az ünnepre.
Pénteken délután Szent Zoerárd-András szobrának felavatásával kezdődött a búcsúi ünnepség a vár alatt. Innen indult a megyéspüspök vezetésével a gyalogos zarándoklat az egykori Zobor-hegyi – először bencés, majd a 18. században kamalduli – kolostor romjaihoz.
A szentmise elején a tihanyi perjel szlovákul köszöntötte a papságot és a hívőket, majd felolvasták a szentbeszédét.
Tihany, amelynek neve a csendesség (ticho) szláv szóból származik, szent hely, ahol a bencés szerzetesek imádsága és munkája szolgálja az evangélium, a krisztusi öröm terjedését – hangzott el Mihályi Jeromos beszédének elején. A perjel rámutatott: Zoerárd-András és Benedek is az imádság, a munka és az aszkézis által vált a nyugati szerzetesség pátriárkájának, Szent Benedeknek hű fiává. „Bár ma legendákon át szemléljük alakjukat, és évszázadok választanak el bennünket tőlük, mégis erényeik és Krisztushoz való ragaszkodásuk ma is példaértékű és inspirálóak a számunkra.”
A szerzetesek olyan férfiak és nők, akik Krisztus szorosabb követésére vállalkoznak, és fogadalmakkal kötelezik el magukat Isten mellett. A perjel hangsúlyozta: a szerzetesek is ebből a világból, ebből a társadalomból származó normális emberek, akik felismerik magukban Istenünk hívását és szabadon lemondanak a világ szemében értékesnek tűnő dolgokról. „Általában hármas fogadalommal kötelezik el magukat: engedelmességet, szegénységet és tisztaságot fogadnak Istennek. A bencés szerzetesek is hármas fogadalmat tesznek, bár egy kis változtatással: engedelmességet, szerzetesi életalakítást és stabilitást (egyetlen monostorhoz való halálig tartó kötődést) fogadnak.”
Ahogyan Mihályi Jeromos fogalmazott, mai világunkban ez a fajta stabilitás unalmasnak tűnhet. „Szeretjük a változatosságot, az újdonságot és nehezen maradunk meg egy helyen, egy életállapotban.
Olyan ez, mint mikor barátságot kötünk valakivel. Nem akkor ismerem meg jobban a másikat, ha mindig új ismerősöket keresek magamnak, hanem akkor, amikor minden nehézség és konfliktus ellenére is kitartok a régi barátom mellett és az emberi élet és kapcsolat nagy mélységeit és hullámait megélve egyre jobban megismerem őt. A stabilitás által tehát a szerzetes megerősödik, elmélyül az istenkeresésben és a közösségben megélt örömök, küzdelmek és nehézségek által válik igazán Isten barátjává.”
A bencés lelkiség két alappillérének a munka és az imádság harmonikus egységét szokták nevezni. Bár Szent Benedek regulájában nem írja le ezt, mégis az életszabályok elrendezéséből ez vált a bencés rend jelmondatává. Ora et labora! Imádkozzál és dolgozzál! „A tétlenség a lélek ellensége” – írta Szent Benedek.
A szerzetesi élet középpontjában ugyanakkor az imádság áll. „Természetesen a közös imádság a szerzetes számára nem napirendi pont, hanem az istenkapcsolatának csúcsa és forrása. De
Evangéliumi és keresztény élet nincs imádság, Isten imádása nélkül.”
Szent Zoerárd-András és Benedek egész életükkel az imádságban és munkában megvalósuló istenkeresés útját járták, ami kiegészült náluk az aszketikus életmód és a vértanúság kegyelmével – mutatott rá Mihályi Jeromos perjel, majd felidézte, hogy hogy 2022-ben monostoruk védőszentjének, Szent Ányosnak ünnepén Viliám Judák nyitrai megyéspüspök közösségüknek ajándékozta a két szent remete ereklyéit. „Mi, tihanyi szerzetesek, amikor imádkozunk az ereklyék előtt, megéljük a lelki közösséget Isten szentemlékű szerzeteseivel és egyben a Nyitrai Egyházmegye egész közösségével, akik hívő lélekkel őrzik és éltetik András és Benedek tiszteletét. Bár valóban évszázadok választanak el bennünket a ma ünnepelt szentektől, mégis megrendülten állunk itt és kinyitva tanítványi szívünket meghalljuk az evangélium szavát: »Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.«”
Végül Szent Zoerárd-András és Benedek élete nyomán két útravalót fogalmazott meg a szónok. „Ne féljetek a csendtől és a magánytól!
Ez nem a világ zajának kizárása, hanem a belső, a kinyilatkoztatás igazságaira épülő lelki béke, ahol elmondhatjuk Péterrel és társaival: »jó nekünk itt lennünk«.
A második egy kérés, amit a szívetekre helyeznék: Imádkozzatok szerzetesi hivatásokért! Miért lesz valaki szerzetes? Megmagyarázhatatlan titok. Isten rejtett hívása érik meg a fiatalok szívében, akik látva egy jó és hiteles életpéldát, meghallva egy hívó szót, veszik a bátorságot és felelnek Isten hívására.
Imádkozzunk, hogy minél több fiatal ismerje fel élethivatását a szerzetességre és a papi szolgálatra.”
A szentmise után agapéra hívták az ünneplő közösséget.
Vasárnap András vértanúságának helyén, a Trencsén melletti Vágsziklás búcsújáróhelyen tartottak ünnepélyes szentmisét, amelynek főcelebránsa Peter Beňo nyitrai segédpüspök volt.
*
Nyitrán minden vasárnap reggel van magyar nyelvű szentmise a váraljai ferences templomban. Ezen kívül június 27-én, Szent László ünnepén a piarista templomban, valamint augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a kálváriánál szabadtéren tartanak magyar nyelvű szentmisét.
Forrás: Tihanyi Bencés Apátság
Fotó: Nyitrai Egyházmegye, Tihanyi Bencés Apátság
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
