Még nincs itt a tavasz, de máris kezdődhet a kertészkedés, már ha egyáltalán úgy éreznénk, hogy abbamaradt. Lássuk, melyek a legfontosabb februári kertészteendők.
A februári kertészteendők közé tartozik a melegágy készítése. Ha van hely a kertünkben, és be tudjuk szerezni a melegágy fűtéséhez szükséges szalmát, trágyát, akkor mindenképpen készítsünk melegágyat. A melegágy nagyon hasznos kerti építmény, nemcsak a palántanevelésben vehetjük többszörösen is hasznát, hanem korai zöldségeket is termelhetünk benne, végül pedig értékes kerti komposztot szüretelhetünk belőle. A melegágy tulajdonképpen egy üveggel vagy fóliával fedett fakeret, hőtermelődéssel bomlásnak induló, halomra helyezett szerves anyaggal, amely lehet szalmában gazdag istállótrágya, de lehet műtrágyával és egyéb szerves hulladékkal dúsított szalma is.
Metszés és permetezés
A gyümölcsfák tavaszi metszése és lemosó permetezése az egyik olyan kerti munka, amelyre minden tavasszal fel kell hívni a figyelmet. Egyrészt nagyon fontos munkálat, másrészt a februári enyhe napokon jólesik a szabadban tevékenykedni, végül pedig eredményes tevékenység. Dolgozzunk az enyhe napokon, amikor az erős fagyok már elmúltak, használjunk jó állapotban lévő, éles szerszámokat. Hangsúlyozni kell, hogy ha csak a beteg, elszáradt, megsérült és egymást keresztező vagy egymáshoz nagyon közel lévő ágat távolítjuk el fűrésszel, már akkor is nagyon nagy haszna lesz ebből a gyümölcsfának.
Metszésben nemcsak a gyümölcsfákat kell részesíteni, hanem metszeni kell a ribizli és egres bokrokat is, a szőlőt, a nyáron virágzó díszcserjéket, ideértve a rózsát, a bodzabokrokat, sőt kertünk díszfáit is. A metszést kövesse mindig lemosó permetezés, a tavaszi lemosáshoz használt anyagok kevésbé veszélyesek a kertészre nézve, és kevésbé károsak a környezetnek mint az év későbbi felében használt anyag, ugyanakkor nagymértékben megfékezhető velük az olyan kártevők megjelenése és elszaporodása, mint például a levéltetű. Mivel a levéltetvek nemcsak a gyümölcsfákon, hanem díszcserjéken és gyümölcsöt termő bokrokon egyaránt megjelennek, ezért azokat is le kell permetezni.
A magvetés
Február közepétől már kezdődhet a magvetés. Ha paprikát, paradicsomot vagy padlizsánt szeretnénk nevelni a kertünkben, akár a szabadban vagy fólia, netán üvegház alatt, akkor máris kezdhetjük a magok elvetését. Kezdjük a paprikával, padlizsánnal és a hosszabb tenyészidejű paradicsomfajtákkal, ezeket már februárban el kell vetni. A rövidebb tenyészidejű paradicsomfajtákból még március elején is vethetünk. Célszerű ilyenkor a magokat sekély ládába vetni, majd onnan ültetni ki egyenként, amint elérték a kétleveles fejlődési állapotot. A föld legyen laza, homokos, a magoncoknak nem lesz sok tápanyagra szükségünk kezdetben. A láda legyen meleg és jól megvilágított helyen, amilyen egy keleti vagy déli fekvésű ablakpárkány. Használjunk friss, jó minőségű vetőmagot, hiszen csak ilyenből fejlődnek majd erőteljes növények.
Tervezzük meg a kertet
Készülődjünk a szabadföldi magvetésre. Még jó néhány hétnek el kell telnie, amíg a korán vethető zöldségek, mint spenót, zöldborsó, lóbab a földbe kerülhetnek, de máris elkezdhetjük megtervezni a zöldségeskertet, és előkészíteni a magokat. A zöldségeskert tervezésénél két dolgot vegyünk figyelembe: mekkora kertet vagyunk képesek rendben tartani, ez mindig fontosabb szempont mint a szükséglet, illetve hogy betartsuk a vetésforgót a betegségek, kártevők és talajkifáradás elkerülésének érdekében.
A megmaradt magokat nézzük át, és ami már lejárt, régi, azt dobjuk ki. A dughagymát tegyük meleg 25–27 Celsius-fokos helyre (pl. a konyhaszekrény tetejére), hogy visszafordítsuk benne azt a folyamatot, ami a hagyma kivirágzásához vezetne. Így a dughagymáról nevelt hagyma nem fog kidudásodni, azaz virágszárat növelni és használhatatlanná válni.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
