Technokrata mákony, a csatlóslét közhelyei, zsidókérdés, nacionalizmus: ezek voltak a fő témái Farkas Attila Márton kulturális antropológus, publicista Arrobori címmel megírt, a magyar közbeszéd állapotáról szóló 2006-os könyvének. FAM-ot arról kérdeztük, hogy mi változott a magyar közéletben az elmúlt nyolc évben: szerinte nem sok minden. Interjú.
Először is, Hamvas Béla után szabadon: szerinted mi az, „amit mi itt most hazudunk”? Még paota, vagy már arrobori?
Én az Arroborit a liberális kurzusnak a kamuira írtam még anno.
Akkor újra paota?
Lehet, hogy a paota visszatért (nevet). A kádárizmus akkor a kun, a paota a jobboldali kurzus, az arrobori pedig a balliberális kamu. Ha az arroborit kvantitatív metaforaként értelmezzük, akkor az arrobori folytonos. Tehát a paota is arrobori, és most az az van, tehát állandóan kamuznak valami faszságot.
Szerinted van cigánybűnözés? Vagy esetleg romabűnözés.
Szerintem aki romabűnözést mond, az cigánybűnözést mond, csak a roma szót használja, hogy szalonképesebb legyen. Ez a politikai korrektség szómágiája. Tomcat is beszélt egyszer romabűnözésről. A Friderikusz hívta meg a György Péterrel beszélgetni: próbált disztingválni. Nekem a roma-cigány szómágia azért bizarr, mert gyerekkoromban az én falumban a cigány volt a hivatalos és a roma volt a megbélyegző. A romát úgy használták, mint a bibsit a zsidóra vagy a digót az olaszra. Szerintem képmutatás a két szó között különbséget tenni.
És objektíven létezik?
Nehéz a kérdés. Ezzel kezdem: én nem vagyok rasszista (nevet). De hát leszarom a polkorrektséget. Vannak olyan műfajok, amiben cigányok vannak többségben. De ez nem azt jelenti, hogy a fehér az nem bűnözik, nem, a lófaszt nem. Egy sikkasztó bankárt én például jobban elítélek.
De a cigánybűnözés szóval a nem bűnöző cigányokat is megbélyegezzük.
Abban az értelemben nincs cigánybűnözés, ahogy a fasiszták használják. Ha nagyon precízen, szociológusként állok hozzá, akkor van, mert vannak olyan bűnözői műfajok, amelyikben a cigányság van a topon; mint ahogy van olyan, amiben régen a zsidók voltak. Mondjuk a prostitúcióban a század eleji Magyarországon. De erről azért nem ildomos beszélni, mert akkor jön ez a rasszista áthallás, érted? De ha nem szociológusként beszélek, akkor persze hogy nincs, a fehérek is kurvára bűnöznek.
És meglepett, hogy Eörsi Mátyás ezt a kifejezést használta?
Ezekről most csak érintőlegesen hallottam, de miért is érdekes ez? Hogy mennyire képmutató disznó banda a baloldal?
Arra akarok kilyukadni, hogy már szeptember 11. kapcsán is a PC-beszédmód neokon felszámolásáról, és az ehhez idomuló magyar baloldalról írtál az Arroboriban.
Tehát az a kérdés, hogy van-e analógia? Szerintem nincs. Az arabok elleni utálat mögött két dolog van Magyarországon: az Izraellel való rokonszenvezés és az iszlámtól való félelem. Nálunk az egész zsidókérdés egy idült betegsége a társadalomnak. Nagyon fontos és nagyon sok szempontból tabusított téma még mindig. Nem véletlen, hogy akik még verték az arabokat a nyolcvanas években, azok most drukkolnak nekik, mert a zsidógyűlölet erősebb náluk – a fasisztákra gondolok. Ennek van egy filoszemita tükörképe a balliberálisoknál. Nem csak a zsidó származásúak között, mert a filoszemitizmus beépült a teljes balliberális oldal gondolkodásába. A balliberális arabellenesség mögött Magyarországon a zsidókérdés áll. Másrészt pedig a Nyugathoz való kényszeres idomulás, mint bevett provinciális viselkedési minta. Amit a centrumban – régen Moszkvában – mondanak, az a jó. A mostani cigányozás ellenben egy színtiszta cinikus, hétköznapi pragmatikus dolog, minden ilyen ideológiai idomulási kényszer vagy félelem nélkül. Egész egyszerűen azért cigányoznak, mert Pásztor Albertet támogatják. Így akarnak népszerűek lenni, ezért elárulják a saját elveiket. Az arabozás mélyebb cucc.
Annyiban mégis van összefüggés, hogy az egyik nap elítélt viselkedést másnap épp ők maguk mutatják be a tévében.
Ennyiben persze hasonló, de ez érvényes szinte az össze magyarországi politikai erőre. Nézd meg, a Fidesznek hány pálfordulása volt. A nagyon masszív szavazótábor ezt be is szopja, vagy inkább leszarja. Nem azért szavaznak, amit mondanak, hanem a törzshöz tartozás miatt. Ha a Gyurcsány holnap azt mondja, hogy Heil Hitler!, akkor tutira veszem, hogy a szoci nyuggerek mennek utána. A Kádár-kritikát is elfogadják tőle, miközben masszív kádáristák. Ez teljesen bizarr, vicces, orwelli, kicsit rémisztő. Aki szembeszáll Orbán Viktorral, az mondhat bármit. De ez a béketáborosokra is ugyanígy igaz.
Ha már zsidókérdés, a német megszállási emlékműről egyébként mit gondolsz?
Hát… Nekem volt egy olyan ötletem, hogy az Orbán ezzel a Merkel-féle Németországnak akar beinteni. Tudom, hogy ez egy bizarr gondolat. Persze egy ilyen gesztus mindig többfunkciós, tehát az emlékmű egyben elmismásolása a magyar felelősségnek is. Az is igaz, hogy a jobboldal folyamatosan nyomul ezekkel az emlékművekkel és valahol ez egy provokáció is, aminek az úgynevezett baloldal meg állandóan felül. Ahelyett, hogy megteremtené a maga szimbolikus politizálását és szembehelyezne a jobber kultúrával történelmi alakokat, gondolatokat, eseményeket, inkább folyamatosan hisztizik. Ez nem vezet sehova.
Az Arrobori egy másik esszéje a „technokrata mákonyról”, a „szakértő politika” illúziójáról szólt. Mit gondolsz ennek egyik fő hazai képviselőjéről, Bajnai Gordonról ma?
Ez a politikamentes szakértői duma… Ilyen nincs. Burkoltan a legnagyobb szakértelem mögött ott van mindig egy értékrend, amögött meg egy ideológia. A neoliberális politizálásnak volt ez az adu ásza. Ez egy nagy kamu volt, de ennek az alapnarratívának máig van ereje. Főleg egy ilyen társadalomban, amely civilségét tekintve elmaradott. A feudális gondolkodás kurva erős nálunk. Akármilyen fura és látszólagosan ellentmondó, de a felvilágosult, progresszivista, technokrata beszédmód mentálisan a feudális gondolkodásra bazíroz. Vannak fölöttünk a szakemberek, akik olyanok mint a nemesek vagy a papi kaszt – amit mondanak, az megkérdőjelezhetetlen. Az újnacionalista hullám ezt aztán háttérbe tolta és lemosta, ez most már nem divat. Bajnai egy régi divatot akar visszahozni: ez olyasmi, mintha a trapéznadrágot vagy a makkos cipőt próbálnám visszahozni. Ő egy nagyon karizmátlan és politikailag tehetségtelen ember. Sokkal jelentéktelenebb és kisebb figura Bajnai Gordon, mint amennyire felfújták és démonizálták.
Mi lesz szerinted a baloldallal?
Egyrészt a baloldal nem baloldal, hanem egy vegyesfelvágott, ahol vannak különböző baloldali emberek is: van ott kommunista, szociáldemokrata és nem baloldali elem. Nem csak a DK-ban vannak nembaloldaliak, mint a Debreczeni József vagy a Bauer Tamás. A zavart növeli, hogy a jobboldal mindenkit lekommunistáz, aki nem ők, még Bokros Lajost is. Szerintem ez a baloldal működésképtelen: semmiféle elképzelésük nincs semmiről. Semmiről. Húsz éve keresnek kényszeredetten valamiféle ideológiát. A Gyurcsánynak ugye ez volt a Giddens-féle harmadik utas szisztéma. Na ez tipikusan az öngyarmatosító gondolkodás: valamit szervetlenül átültetni, lekoppintani, divattá tenni. Nem sikerült. Ha a baloldal ilyenekkel próbálkozik, az nem sikerül. Nekem nagyon szimpatikus néhány latin-amerikai baloldali figura, például ez a Mujica (az uruguay-i elnök – a szerk.). De az ő elveit se lehetne átültetni Magyarországra. Ha valaki ideológiát akar kovácsolni, találni vagy megújítani, akkor itt csak a magyar történelemhez lehet visszanyúlni és szerves dolgokkal kezdeni valamit. A Jobbik ezt csinálta baromi sikerrel.
Ott volt a 4K!, ők Dózsával kampányoltak.
Egyrészt egy amatőr kezdeményezés volt a 4K!, másrészt nem volt kiépülve az infrastruktúrájuk országosan. Ebből nem lesz párt. Aztán Kossuthot, Petőfit leváltották a nyuggerezésre meg a spanglizásra, mert azt hitték, attól hirtelen népszerűbbek lesznek. Márpedig ha ilyen fiatal spanglisok jönnek Dózsával, az inkább olyan punkszerű gesztus, és nem egy komoly valami. Egy ilyen szimbolikus politizálást hosszú éveken keresztül kell felépíteni. Klubokat létrehozni, konferenciákat szervezni, az interneten nyomulni és aktuális problémákhoz kötni akár Dózsát vagy Kossuthot. Ahogy a Jobbik csinálta a maga alakjaival. Az kurva profi. Bár annak mondjuk volt egy alapja. A Csurka éveken keresztül valahol ugyanezt nyomta, csak bénán. Olyan öregesen. Azzal a vigyázzba állva beszarós pátosszal. A fiatal jobberek ezt már másként csinálják, lazábban, ráadásul megtanulták a gonzo újságírást is a liberálisoktól.
A 2010-es választást úgy értékelted, hogy Magyarország megszabadult gyarmati kötöttségeitől. Véget ért az öngyarmatosítás?
Az egy nagyon durva pamflet volt. Azt próbáltam benne érzékeltetni, hogy ha a gyarmat-metaforát és szabadságharc-narratívát komolyan vesszük, akkor a neoliberális kurzus egy erősen gyarmati időszak volt. Csak nézzük meg a harmadik világot, hogy amikor a felszabadult országok hosszabb távon hova jutottak a brutálisan nacionalista vagy kommunista-nacionalista diktatúrákkal… Ha megnézzük, hogy mi van ma Zimbabwében… Nos, ha nagyon-nagyon távolról nézem, bár gyűlölöm az öngyarmatosítást, de lehet, hogy az egy fokkal élhetőbb, mint ami most ott van. Bár továbbra is ellenszenves.
Kialakulóban itthon egy nacionalista diktatúra?
De hát már kialakult! Na jó, ilyen szoft formában, nem diktatúra van szigorú értelemben véve, ez egy tipikus kelet-európai tekintélyelvű rezsim. Nemrég valaki Piłsudskihoz hasonlította Orbánt. Kelet-Európában a puha féldiktatúráknak állati keletje van. A Fidesz nem elvi okokból, hanem jól megfontolt érdekből tért vissza a Kádárhoz meg a Ferencjóskához a mentalitás tekintetében, Horthyhoz meg ideológiailag is kapcsolódik. Mert ez itt megy. Én utálom a tekintélyelvűséget mint a szart, de be kell látnom, hogy működik. Orbán putyinista, csak magyarosan: kicsit puhábban, mint a Putyin, nem annyira erőszakosan. Persze az EU-tagság miatt nem lehet sok mindent megtenni, amit egyébként szívesen megcsinálna.
Visszatérve az öngyarmatosításra: a neoliberális jozefinizmusnak az Arroboriban írtak szerint van egy másik oldala, ez pedig a szittya nacionalizmus.
Ez a gyarmatosításra adott bennszülött reakció. Gyarmatlakóként élik meg magukat ezek a jurtás, nemezes, íjászos csávók, akiknek azért a mobiltelefon ott csörög a tarsolyában. Állati groteszk, de ő magát végül is indiánnak éli meg egy skanzenben. Én nem ezt tartanám a jó nacionalizmusnak, hanem azt, ami a reformkorban volt. Behozni a centrumból a dolgokat, de adaptálni. Nem szolgaian leutánozni, hanem itt helyben kreatív módon fejleszteni. A birodalmi progresszivizmussal ez a baj, hogy mindent szolgaian akar lemásolni, ezért mindig másodrendű marad. A majmolás provincializmus. A Tóta W. ezért ír hülyeségeket. Az utánzással soha a büdös életben nem leszünk élvonal sehol.
És mi a helyzet a tradicionalista jobboldallal?
Nekem mindig nagyon bizarr volt ez a téma. Ezt a jelenséget máig egy csomóan nem ismerik. Állítólag a Jobbik szellemi holdudvarát többségében ilyen figurák képviselik. Van kifele egy ilyen kuruc szélsőjobb, befele pedig egy titkos királypárti, Habsburg-szimpatizáns labanc szélsőjobb. Én ezt a jelenséget a mélységes gyökértelenségnek tulajdonítom. A tengődő, identitást kereső fiatalokat beszippantja ez a dolog, mert extrém, mert lázadás a modern világ ellen. Lehet, hogy csak egy divat, ami el fog múlni. Az érdekes, hogy erre még a szélsőjobb ellenfelei sem figyeltek fel, pedig ezzel aztán lehetne basztatni a Jobbikot. A tradicionalisták szerint például Kossuth szabadkőműves összeesküvő, a szabadságharc meg baloldali lázadás.
Szerinted milyen történelmi előképre lehetne alapozni?
Valahol a huszadik század folyamán kialakult egy történeti szempontból sok ponton hamis, de érzelmileg mégis erős tradíció, hogy a progresszió előképeinek tekintett alakokat felfűzik egy láncra. Itt nincs ellentét Széchenyi és Kossuth, Kossuth és Petőfi, Táncsics és Kossuth között. Valahol mindegyikül a nemzeti haladás képviselője, Bethlen Gábortól József Attiláig. Ezt a tradíciót lehet, hogy érdemes lenne feléleszteni. Mind olyan figurák voltak, akik a hazát és a haladást egységként és nem ellentétként kezelték. Valahol Orbán a március 15-i beszédében ezt kezdte el pengetni, de a Fidesz mégsem ezt a hagyományt kultiválja, hanem a konzervatív hagyományt, Tiszát, Horthyt.
LMP-alapító vagy. Láttál lehetőséget a zöldpártban?
Most léptem ki.
Miért léptél ki?
Nem ideológiai vagy politikai okok miatt. Egyszerűen nem láttam benne a szerepemet. Nincs harag.
Amit az LMP képvisel, az jó út lenne egy egészséges társadalom felé?
Mit képvisel az LMP? Ökopolitikát. Na, pont ez az én fő kritikám. Nesze semmi, fogd meg jól. Az LMP-nek az a baja, hogy nem tudja kommunikálni a gondolatait. Másrészt nincs szimbolikus politizálása. Már a kezdetekkor értékszintézisre törekedett: bizonyos kérdésekben konzervatív, bizonyos kérdésekben liberális, bizonyos kérdésekben balos. Számomra ez egyébként rokonszenves, én is ilyen vagyok. Az is jó gondolat volt, hogy Magyarországon a szimbolikus politizálás helyettesíti a valódi problémák megoldására tett törekvéseket, ezért valami mást, konkrét ügyek melletti politizálást kéne folytatni. Alapvetően beteg társadalomnak tartom azt, ami szimbólumok miatt tömegekben vonul az utcára tüntetni. A korrupció meg a pénzek elherdálása meg senkit nem érdekel. Illetve morgolódnak, érted, mint régen a jobbágyok, hogy „jaj, igen a politikusok lopnak, sabalaba, sabalaba”. De szinte természetesnek tartják. Szóval az LMP törekvéseivel egyetértek, csak sajnos ez Magyarországon így nem működik. Az LMP-nek nincs markáns arculata, nincs saját médiája. Egy olyasfajta építkezést kellett volna csinálni, mint amit a Jobbik csinált: szubkultúrákat bevonzani, arculatot építeni, előképeket behozni. Hogy az LMP most bejutott a parlamentbe, azt nem saját magának köszönheti, hanem a balliberális oldal hitványságának, kiüresedésének és szétesésének.
Forrás:mandiner.hu
Tovább a cikkre »
