A világ figyelme ismét Isztambulra szegeződik, ahol három év után először ül tárgyalóasztalhoz az orosz és az ukrán delegáció – sajnos azonban a legmagasabb szintű politikai jelenlét nélkül. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, valamint amerikai megfelelője, Donald Trump egyaránt távol maradnak a május 15-re tervezett egyeztetésektől, ami jelentősen csökkenti az áttörés esélyét. Ez nem jó hír, a háború nagy valószínűséggel így folytatódni fog, az európai globalisták pedig muníciót kapnak Ukrajna és a háború további finanszírozásának politikai tálalásához.
Putyin távol marad – a régi arcok térnek vissza
A Kreml szerdai közleménye szerint az orosz delegációt Vlagyimir Megyinszkij, Putyin tanácsadója vezeti majd, aki már 2022-ben is kulcsszerepet játszott a korai béketárgyalásokban. Ő hozta csaknem tető alá azt a megállapodást, amely Ukrajna számára a jelenleginél jóval előnyösebb helyzetet garantált volna – csakhogy az akkori demokrata amerikai vezetés és brit miniszterelnök (Boris Johnson) elkaszálta a korai megállapodást. Ennek okát az akkori amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin nyíltan ki is mondta: minél jobban meg akarják gyengíteni Oroszországot. Megyinszkij első tárgyalási köre tehát kudarcot vallott.
Rajta kívül olyan magas rangú szereplők is helyet kaptak a küldöttségben, mint Mihail Galuzsin külügyminiszter-helyettes, Alexander Fomin védelmi miniszterhelyettes, valamint Igor Kosztyukov, az orosz katonai hírszerzés (GRU) vezetője.
A delegációban számos „szakértő” is részt vesz, köztük információs és nemzetközi katonai együttműködési tisztségviselők, továbbá a humanitárius politikáért felelős elnöki hivatal képviselője.
Bár Putyin volt az, aki a hétvégén kezdeményezte a találkozót „előfeltételek nélküli” formában, neve a hivatalos listán nem szerepel. Ez megerősíti a feltételezést, hogy az orosz elnök a politikai felelősség egy részét a delegációjára ruházza át, miközben saját mozgásterét fenntartja.
Ukrajna csak Putyinnal tárgyalna – de elindult
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előre jelezte, hogy személyesen részt vesz a találkozón, ugyanakkor világossá tette: kizárólag akkor hajlandó közvetlenül tárgyalni, ha maga Putyin is jelen van. Ez egyértelmű üzenet volt Moszkva felé, amely azonban egyelőre nem viszonozta a kihívást.
Zelenszkij szerint Ukrajna „bármilyen formátumú tárgyalásra nyitott”, de minden a Kreml küldöttségének összetételén múlik. Az ukrán álláspont világos: a béketárgyalások megkezdésének előfeltétele a tűzszünet. Enélkül Kijev nem lát lehetőséget a valódi előrelépésre.
Mi azért hozzátesszük, hogy Putyin és Trump távolmaradása arra utal, hogy a tárgyalások (amelyek előtt mindig vannak nem hivatalos egyeztetések) nem vezettek volna eredményre. Ha nem sikerül közelíteni az álláspontokat, egy kudarcos találkozót mindkét oldal saját céljaira használhat fel (jelenleg inkább a propagandában erőseb Ukránoknak kedvezne). Ezért inkább legmagasabb szinten nem vesznek részt rajta (aztán lehet, hogy meglepődünk, de nem valószínű…).
Az oroszoknak épp Zelenszkij kikötése a tűzszünetről okoz problémát. Egyrészt az orosz haderő jelenleg jól áll a fronton, nincs szüksége tűzszünetre. Másrészt az oroszok attól tartanak, hogy egy tárgyalásokat megelőző tűzszünetet a nyugatiak arra használnának fel, hogy támogatást, fegyvert, akár katonákat küldjenek Ukrajnának, Ukrajna pedig arra, hogy megerősítse állásait a fronton. Az oroszok bizalmatlanok az európaiakkal szemben, és valljuk be, az elmúlt három évben látottak után a nyugati globalisták rászolgáltak erre a hozzáállásra radikális és meggondolatlan nyilatkozataikkal.
Trump is kimarad, de üzenete egyértelmű
Donald Trump amerikai elnök sem vesz részt személyesen a tárgyalásokon, noha korábban kilátásba helyezte részvételét. A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy az USA-t Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff és Keith Kellogg különmegbízottak képviselik. Trump egy 30 napos tűzszünetet szorgalmaz, amely lehetőséget adna a további egyeztetésekre. Egyes hírek szerint Trump nem zárja ki a másodlagos szankciók bevezetését sem, ha Oroszország akadályozza a folyamatot.
A múlt kísértetei és egy régi tervezet
A 2022-es meghiúsult isztambuli tárgyalások árnya is ott lebeg a mostani egyeztetések felett. Akkoriban egy tervezet körvonalazódott, amely szerint Ukrajna semlegességet vállalt volna, cserébe biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ BT öt állandó tagjától, valamint több más országtól. Ez a megállapodás azonban Kijev szerint elfogadhatatlan volt, és most is az: a semlegesség „vörös vonal”.
Márpedig az oroszok szempontjából a háború egyik fő célja Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása, mert a hatalmas ország keleti határai csak néhány száz kilométerre vannak Moszkvától és katonai szempontból egy Ukrajnában állomásozó NATO erő már Volgográdot is képes lett volna veszélyeztetni.
Az amerikai háborús héják, mint Victoria Nuland és mások, akik Oroszország feldarabolását vetítették előre, pedig csak növelték az oroszok félelmeit Ukrajna kapcsán. Az ukránok tehát 2022 tavaszán belementek a harc folytatásába, mert a Nyugattól a NATO-tagság ígéretét kapták, de lényegében átverték őket: sem a Biden-adminisztráció alatti USA, sem Németország (később pedig Magyarország és Szlovákia sem) nem támogatta Ukrajna NATO-tagfelvételét, ma pedig már nincs is terítéken. Zelenszkij erőlködése inkább a politika- és propaganda-csinálás egyik eszköze.
Mi várható Isztambulban?
Az, hogy sem Putyin, sem Trump nem lesz jelen, csökkenti az esélyét annak, hogy a találkozón áttörés születik. Ugyanakkor a tény, hogy újra leülnek a felek egy asztalhoz, önmagában is diplomáciai eredményként értékelhető.
Zelenszkij egyik legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A háborúval kapcsolatos kérdésekre Moszkvában vannak a válaszok. A háború végét pedig a világ egészének akarata határozza meg.”
Ez a kijelentés nem igaz. Bár Ukrajna előszeretettel hivatkozik arra, hogy róla szól az egész globális geopolitika, valójában a világ nagy részét irritálja Zelenszkij arroganciája és Ukrajna áldozati szerepének folyamatos hangsúlyozása. Ukrajnát a világ 200 országából csak 40 támogatja katonailag. Tegyük hozzá, hogy az ENSZ-ben rengeteg ország elítélte az orosz agressziót – de ez gyenge érv, a szavazni könnyű, politikai döntéseket hozni Oroszország ellen már jóval nehezebb. Ezért van az, hogy valójában csak a Nyugat áll Ukrajna mellett tevőlegesen is.
Egyelőre tehát nem várható végleges békeszerződés, de ha sikerül egy tűzszüneti keretről megállapodni, az kulcsfontosságú fordulópont lehet Európa legnagyobb szárazföldi háborújában a második világháború óta.
Körkép.sk, Reuters, Ukajinszka Pravda
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pavel Bednyakov, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
