Négy héten át tartó szavazásra hívjuk a Múlt-kor történelmi magazin olvasóit! A ’60-as, ’70-es, ’80-as évek televíziózásának világába pillantunk most be, felelevenítve a legnépszerűbb filmsorozatokat, legyenek azok magyar gyártásúak, a szocialista országokban készültek, vagy akár a nyugati országokból importáltak. Olvasóinkat pedig arra kérjük, szavazzanak kedvenc sorozataikra, hogy végül kiderüljön: mit néztünk a legszívesebben kedd esténként?
Szomszédok
Az egyszerű, hétköznapi emberek életét bemutató Szomszédok 1987-es indulásakor még nem tudhatták a készítők, hogy a sorozat 331 részen keresztül, 1999 végéig fogja végigkísérni – kéthetente, csütörtökönként – Magyarország átmenetét a szocializmusból a kapitalizmusba, a diktatúrából a demokráciába. A televíziótörténet leghősiesebb nyomdásza, Vágási Feri (Nemcsák Károly), valamint családja és lakásszomszédjaik kalandjai a gazdagréti lakótelepen a mindennapok apróságai mellett a tágabb társadalmi folyamatokat is kommentálták, különösen az ikonikussá vált, az epizódok végén a szereplők által egyesével felmondott monológokban.
A Tenkes kapitánya
A Magyar Televízió első és legsikeresebb sorozata azon ritka esetek közé is tartozik, amikor a mozgóképként született műből készül utólag regény: Az először 1964-ben levetített A Tenkes kapitánya elképesztő sikere nyomán a forgatókönyvíró, Örsi Ferenc azonnal átültette irodalmi formába is. A 13 részes sorozat története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, a főhős, Eke Máté (Zenthe Ferenc) a dél-baranyai Siklós várát megszálló Eberstein báró (Ungváry László) vezette labancok ellen vezet portyákat, majd foglalja el a várat. A magával ragadó sorozat alacsony költségvetését tükrözi, hogy a nagyobb csatajeleneteket az 1953-as Rákóczi hadnagya című mozifilmből emelték át.
Linda
Az 1983 és 1989 között egy bevezető háromrészes, majd további két hétrészes évadot megért bűnügyi vígjátéksorozat új színt hozott a hazai képernyőkre a határozott, talpraesett és különleges megérzései – valamint taekwondo-tudása – segítségével rejtélyes bűnügyeket megoldó főhősnő, Veszprémi Linda (Görbe Nóra) képében. Bár előbb gimnáziumi osztálytársai, majd a rendőrségnél kollégái kételkednek képességeiben és próbálják távol tartani a veszélytől, Linda mindig rájuk cáfol hőstetteivel.
Abigél
Szabó Magda azonos című regényéből már a megjelenését követő 8. évben tévéjátékot forgattak Zsurzs Éva rendezésében. A második világháború alatt játszódó filmben a titkos magyar ellenállásban szerepet vállaló Vitay tábornok a rendkívül szigorú és zárt Matula leánynevelő intézetben bújtatja lányát, Ginát. A gyönyörű Szerencsi Éva alakította ifjú hölgy viszontagságait meséli el a sorozat 4 részben. Az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő feldolgozás titka nemcsak a lebilincselő történetben keresendő, hanem a parádés szereposztásban: Ruttkai Éva, Garas Dezső és sokak mellett Piros Ildikó gondoskodott a kedd esti kikapcsolódásunkról.
Sándor Mátyás (Mathias Sandorf)
A magyar–olasz–francia–NSZK összefogással készült sorozat méltó tévés adaptációja lett Jules Verne regényének. A film népszerűsége a mai napig töretlen, aminek nem csak az az oka, hogy a főszerepet Bujtor István alakította, hanem a lenyűgöző helyszínek és a fülbemászó főcímzene is. Utóbbit kezdetben Ennio Morriconének tulajdonította fél Európa, pedig egy derék német zeneszerzőiparos, Grund Bert kottájából pattant ki a melódia. A főbb szerepeket külföldi színészek játszották, miattuk Bujtor egyébként idegen nyelven is megtanulta szerepét, hogy így végszavazva segítse kollégáit. A 100 napos forgatás Jugoszláviában, Olaszországban, Máltán és Magyarországon zajlott.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
