Több mint ezer évesek az augsburgi Sarlós Boldogasszony-katedrális falfestményei, az Alpoktól északra eső európai térség legrégebbi középkori templomi freskói közé tartoznak – derítették ki német örökségvédelmi szakemberek.
A restaurátorok a katedrális déli kereszthajóján lévő, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló falfestmények alapos vizsgálata nyomán megállapították, hogy azok a 11. század első évtizedében készültek – adta hírül a The Art Newspaper honlapja.
A freskókat valamikor fehérre meszelték és meg is feledkeztek róluk egészen az 1930-as évekig, amikor újra felfedezték őket. Ám egészen a tetőszerkezet állagvédő munkálatainak 2009-es megkezdéséig nem tudták bizonyítani a szakemberek, hogy a falfestményeket is a székesegyház több mint ezer évvel ezelőtti építésének idejében készítették.
Dendrokronológiai kormeghatározási módszerrel sikerült megállapítani, hogy a falazat Kr. u. 1000-ben készült. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy 1065-ben épült a katedrális.
"A legrégebbi freskók az első réteget alkotják a falazat fölött, és ezért a templom eredeti díszítésének részei" – mondta Birgit Neuhäuser, a bajor örökségvédelmi hivatal szóvivője.
Feltételezhetjük, hogy lévén egy fontos püspöki templom, a freskókat rögtön az építés után festették, Kr. u. 1000 után nem sokkal – tette hozzá.
A falfestmények nagyon hasonlítanak a német-svájci határon elterülő Boden-tó Reichenau szigetén lévő Szent György-templom 10. századi freskóihoz.
Eltekintve a reichenaui templom freskóitól, az augsburgi falfestmények a legjobb állapotban fennmaradt freskók abból a korból a németajkú országokban – mondta Mathias Pfeil, az örökségvédelmi hivatal vezetője.
Az augsburgi székesegyház freskóit restaurátorok óvatosan megtisztították, állagvédő munkálatokban a vakolatot megerősítették. A freskókról részletes fotók készültek.
Bár erősen megkoptak és töredezettek, két jelenetet és egy harmadik részt azonosítani tudtak, ezek között van Keresztelő Szent János lefejezése és eltemetése, amelyek a nyugati falon vannak.
A déli falon lehetett Keresztelő Szent János születése, megkeresztelésének ábrázolása, amelyeket azonban a 14. század közepén megsemmisítették, amikor egy gótikus ablakot helyeztek el ott – vélik a szakemberek, aki azt tervezik, hogy megvizsgálják a tetőt és az északi kereszthajót további freskók után kutatva.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
