Ez a mostani választási pankráció valahogy nem az igazi. Mondhatni dögunalmas. Egyre többen, már széles tömegek méreteiben ismertük fel, hogy úgysem várhatunk tőle semmi különöset. Pártprogramok lényegében nincsenek. Sőt igazi ígéretek sincsenek. A marakodás persze folyik, de lecsupaszodott az ellenfél anyázására és nyakának kitekerésére. Ezt a sportágat idén a Fidesz nyerte azzal, hogy minden bizonnyal titkosszolgálati eszközökkel intézett manőverekkel egyszerűen kivégezte a Maszopot. Már jóelőre a szavazgatás előtt. Úgyhogy tényleg akár ásíthatunk is, ahogyan az alább olvasható versben áll.
Némi izgulnivaló abban maradt, hogy a nemzeti radikalizmus milyen eredményt ér el. Naivabb társaink hisznek a Jobbik kormányra kerülésében. Nekik már csak másfél hetet kell aludniuk, hogy okosabbak legyenek. Később majd további okosodás vár rájuk.
Egyebek mellett abban, hogy felismerik: ezek a meccsek nem ám az úgynevezett ”választásokon” dőlnek el. Hanem a háttérben. És ott most is eldőlt már sok minden.
Magyar cirkusz
Cirkuszról álmodtam az éjszaka. Emberek, az álom szörnyű volt! Még le sem ment a nap egészen s már följött véresen a hold! Indulót kürtölt frakkosan a Halál! Körben a világ valamennyi népe megtöltötte a páholysorokat s minden szem az arénát nézte. Ott gyilkolták egymást a magyarok, Torz jelmezekben részegen! Szemükben láz, kezükben kés s csorgott a vér a késeken…! Mindenki küzdött ott mindenki ellen és ezer bohóc röhögött! A világ jelszavakat ordított és fogadásokat kötött: – Én arra a vörösre fogadok! – Enyém a zöldinges legény! – Szorítsd, te Árpád-címeres! – A gatyás paraszt az enyém! S a magyarok csak ölték egymást. Tombolt a halál-zenekar. S Európa cirkusz-porondján fogyott, fogyott a magyar. Aztán a végin egy maradt csak. Ezer sebéből folyt a vére. Bámult fáradtan, eszelősen a véráztatta csatatérre. A nézők elszámolták a fogadásokat. Aki vesztes volt, fizetett. Nehányan már ásítottak is. Aztán mindenki hazament. Pár kapzsi suhanc még összeszedte az elesettek rongyait. Aztán már csak a hold bámulta borzadt szemével, vörösen az új magyar Kaint.
Wass Albert
Bajorerdő
1947
Forrás:radicalpuzzle.blogspot.com
Tovább a cikkre »
