Ez volt az utolsó (jég)tánc – így búcsúztak az érsekújvári hokisok az élvonaltól (VIDEÓ)

Ez volt az utolsó (jég)tánc – így búcsúztak az érsekújvári hokisok az élvonaltól (VIDEÓ)

Ez volt az utolsó (jég)tánc – így búcsúztak az érsekújvári hokisok az élvonaltól (VIDEÓ) Orosky Tamás2025. 03. 08., szo – 00:47 Érsekújvár |

Jégkorong Tipos Extraliga, 54. forduló: Nové Zámky–Poprad 0:11, a zöld-fehérek péntek este lejátszották utolsó élvonalbeli meccsüket. Szubjektív hangulatjelentésünk Érsekújvárból.

Biztosan az időjárás, a tavasz megérkezése is tette, de Érsekújvárba készülődve nosztalgikus hangulatunk támadt. Kilenc éve is ragyogó napsütésben kezdődött el a zöld-fehér klub élvonalbeli története. Igaz, 2016 szeptemberében még a nyár végi kánikulában izzadtunk, és nem számoltunk az ódon jégcsarnok fagyosságával, így komoly toporgással telt az akkori, zsolnaiak elleni 60 percnyi játékidő (1:0). Arról nem is beszélve, hogy olyan ülőhelyet találni, ahonnan az egész jégpályát jól látni, szinte lehetetlen volt. Mindenki kíváncsi volt a sporttörténeti bemutatkozásra. 

Amelyből aztán nemcsak villámlátogatás lett az extraligában, az érsekújváriak az élvonal stabil résztvevőivé váltak. 

Kapcsolódó cikkünk

Minden jel arra utal, hogy a jégkorong Tipos Extraligában sereghajtó érsekújváriak belenyugodtak abba, a következő idényt a másodosztályban kezdik.

A tabellára nézve azt láthatjuk, hogy az utolsó helyezett érsekújváriak 17 pontos lemaradással követik a liptószentmiklósiakat. A (legalább) osztályozós hely elérése így hatalmas bravúrnak számítana részükről az alapszakaszból hátralevő 15 fordulóban. Ha pedig megnézzük az utóbbi napok változásait a játékoskeretükben, leginkább a lehetetlen küldetés juthat eszünkbe ezzel kapcsolatban.

Az év elején még csak két kölcsönjátékos tért vissza nevelőegyesületébe (Roman Rychlík kapus Liptószentmiklósra, Dávid Okoličány Nyitrára), de Miloš Holaň vezetőedző távozása után megkezdődött a csapat kiárusítása. 

Eligazolt a gárda legponterősebb játékosa, Jayce Hawryluk, aki a svájci Klotenben folytatja, és a meccsenként ugyancsak kiemelkedőnek számító, egy kanadai pontos átlagot hozó William Rapuzzi (Zvolen). Mellettük Jakub Urbánek visszatért Poprádra, Marek Hudec Zólyomba, a sokat kritizált csapatkapitány, Marek Slovák pedig a Slovannal egyezett meg. A legfrissebb távozó Christian Thomas (22 meccsen 26 pont), aki a német Iserlohn együtteséhez igazolt.

Érkezőről pedig nincs hír, mint ahogy a vezetőedző személyéről sincs hivatalos információ: a legtöbb kommentelő azt valószínűsíti, egy negyedik szakember helyett a szezont ezen a poszton kezdő Erik Čaládi vezényelheti le a csapat hátralevő mérkőzéseit.

Amelyek jó eséllyel az utolsók lesznek az élvonalban. A 2021/2022-es idényben még az alapszakasz leggyengébbjének is csak osztályozót kellett játszania a bentmaradásért, de a szlovák szövetség nyomásgyakorlása után 2023-tól már biztos kieső is van a Tipos Extraligában. Ha az érsekújváriak nem tesznek csodát, 8 év után fognak búcsúzni az élvonaltól.

Kerestük az ügyben a klubvezetést is, František Sucharda elnök jövő hétre ígért tájékoztatást. 

Bár a korábbi idényekben is előfordult, hogy az érsekújváriak lemaradtak a playoffról, az utolsó fordulókban elszalasztott lehetőségeket általában kudarcként élték meg. Az előző idényben esett meg először, hogy a zöld-fehér klub menet közben látványosan feladta a reális küzdelmet: a mostaninál jóval kisebb volt a lemaradásuk a rájátszást érő 10. hely mögött, erősítések helyett mégis megindult az exodus. Deja vu…

Kapcsolódó cikkünk

Megnéztük, milyen a hangulat az érsekújvári jégkorongklub háza táján, amikor a csapat jelentős ponthátrányban zárja a Tipos Extraliga mezőnyét és (biztos) kiesésre áll.

Nem nagyon bíznak a csapatukban, de szurkolnak neki – nagyjából így festhető le az érsekújvári hokisokat körülvevő légkör, amelyet a keddi, Slovan elleni bajnoki előtt/alatt/után tapasztaltunk. 

„Mi lesz a meccsen?” – szólt az obligát kérdés két ismerős találkozásakor a jégcsarnok bejáratánál.

„Mi lenne, hát nyerünk, mi más?” – hangzott a válasz, olyan kényszeredett, keserédes nevetéssel kísérve, amiből egyértelmű volt: a lottóötösnek jóval nagyobb a valószínűsége, mint hogy a zöld-fehérek győzelemmel zárjanak.

Szó ami szó, a szezon 27 meccsén aratott 4 siker vajmi kevés eséllyel kecsegtetett erre, még akkor is, ha történetesen épp a Slovan ellen született az egyik még októberben (2:0). Aztán novemberben is csak egyszer örülhettek az érsekújváriak (8:5, Spišská Nová Ves), azóta pedig zsinórban nyolc vereséget számláltak. 

Utóbbiakat már az új edző, Miloš Holaň irányítása mellett, aki a családi okok miatt villámgyorsan távozott amerikai Clark Donatellit váltotta. A cseh szakember pedig kilencedik próbálkozásra sem tudta összerántani a csapatot: hiába fordítottak védencei 0:2-ről, Gibson kapus hibái és egy felesleges, négyperces kiállítás megpecsételte a sorsukat, a Slovan 7:4-re nyert.

A szezont a kispadon kezdő (és a leváltása óta asszisztenskedő) Erik Čaládit gyakran érte az a vád, hogy „se hús, se hal” viselkedésével nem tudja feltüzelni a játékosokat, de úgy tűnik, Holaň hasonló habitust képvisel.

 „Ma nem láttam a fiúkon az önfeláldozást, nem vetődtek bele a lövésekbe. Annak pedig nem szabadna megtörténnie, hogy a második harmad elejétől csak öt hátvéddel játsszunk”

– válaszolta szinte érzelemmentesen a meccs utáni sajtótájékoztatón a felvetésre, eredményeiket elnézve a támadással nem, a védekezéssel annál inkább gondok vannak.

A számok nyelvén: az emlegetett kilenc találkozón 25-ször találtak a hálóba, ami ha nem is jelent egetrengető átlagot, a (hosszabbításokért) megszerzett 4 pontnál mindenképp többet kellene, hogy érjen. Csak hát a másik oldalon ott van a 39 kapott gól…

„Nem szabadna ennyi faultot csinálnunk, mert az ellenfelek gólokat ütnek és lendületet nyernek belőlük” 

– jegyezte meg Dávid Okoličány, az érsekújváriak csatára, aki egy tanári akciót fejezett be góllal emberhátrányban (!) a hajrában. Reakciója a klubban uralkodó légkört is példázhatná: néhány pillanatig önfeledten ünnepelt csapattársaival, hogy aztán eszébe jusson az állás és visszatérjen a realitásba.

Ugyanez volt tapasztalható „nagyban” a lelátón is, amelyre a megszokottá vált 1200-1300-an váltottak jegyet: a csapat bemutatása alatti koreográfia nem változott, meccs közben is folyamatos volt a buzdítás a sorjázó Slovan-gólok ellenére, a bajnoki után is megtapsolták a B közép előtt felsorakozó hokisokat – csak valahogy mindenki azt érezte, a szurkolásnak nem igazán van/lesz eredménye.

„Nagyon rosszul érint ez mindenkit. Mert látjuk, hogy a minőség megvan a jégen, de érezhetően nem jó a hangulat az öltözőben. A létszámaink is csökkennek, bár az mindenhol ismert, hogy vannak szurkolók, akik csak a győzelmekkor állnak a csapat mellett. A motivációnk is csökkenőben, mert egyre távolodik a bentmaradás, minden egyes mérkőzéssel. Bár a remény hal meg utoljára, az új főmenedzser, Ján Chovan érkezésével lehet, ez már meg is történt… A klubbal való kommunikációnk azonban továbbra is átlagon felüli, ha bármi kérésünk van, Imre Valášek igazgató azonnal intézkedik, ezen a téren nincs gond” 

– mondta lapunknak az érsekújvári Fanatics fanklub szóvivője.

A legfőbb probléma a tabella: az érsekújváriak 16 ponttal állnak a kiesőhelyen, a jelenleg osztályozós litpószentmiklósiak kétszer ennyit szerezve a 11.-ek. Újabb felzárkózási lehetőség pénteken (18.00) a zólyomiak ellen, ismét hazai környezetben. 

Kapcsolódó cikkünk

Ahogy azt hetek óta sejteni lehetett, a válogatottszünet első napján máris menesztették posztjáról Erik Čaládit, a Tipos Extraligában szereplő érsekújvári jégkorongozók vezetőedzőjét. Amerikai szakember váltja őt.

A zöld-fehérek már fordulók óta sereghajtók voltak az élvonalbeli bajnokságban. 17 meccs alatt csak 9 pontot gyűjtöttek, és jelenleg ugyanennyi a hátrányuk a még bentmaradást érő, 11. Trenčín–Liptovský Mikuláš duó mögött. Zsinórban öt meccsen szenvedtek vereséget, melyek közül az első hármon még gólt sem ütöttek (Zvolen 0:3, Michalovce 0:4, L. Mikuláš 0:5). Bár utóbb a besztercebányaiak és a nyitraiak ellen csak az utolsó percekben vált biztossá a vereségük (mindkétszer 2:5), a klub vezetése a váltás mellett döntött. 

Érdekesség, hogy Čaládi tavaly is hasonló utat járt be, akkor decemberben váltotta őt a finn Karri Kivi, aki ugyancsak nem tudta a playoffba juttatni a csapatot. Čaládi akkor asszisztensként maradt a klubnál, ezt a pozíciót most is felkínálta számára František Sucharda klubelnök, aki már az utódját is megnevezte: az 58 éves amerikai Clark Donatelli az ECHL-ben edzősködött korábban, két évet pedig a német Krefeldnél is lehúzott.

Az érsekújváriaknál a napokban a keretben is történtek változások, igazoltak egy NHL-t is megjárt kanadai védőt és egy finn hátvédet a svéd élvonalból, a második hullámban pedig csatárokat is: Nick Ritchie 519 (!) NHL-meccset tudhat maga mögött, míg Jayce Hawryluk 98-at.

Kapcsolódó cikkünk

Pénteken (18.00), a pozsonyi Slovan otthonában játssza az idény első Tipos extraligás mérkőzését az érsekújvári jégkorongcsapat.

A zöld-fehérek tavaly nem jutottak be a playoffba, és 11.-ként zárva inkább hátra, a kiesés elkerülésére kellett figyelniük. (Erre a sorsra végül az újonc homonnaiak jutottak, akiket a zsolnaiak váltanak az új idényben.)

A vezetőedzőként tavaly debütáló korábbi érsekújvári játékos, Erik Čaládi a szezon közben visszavedlett asszisztenssé, de mivel a finn Karri Kivivel sem javultak a csapat eredményei, a klubvezetés a 2024/25-ös szezonra ismét a 36 éves Čaládinak szavazott bizalmat.

„Tavalyi tapasztalataim alapján szinte minden téren változtattam valamit, ami a felkészülési időszakot illeti. Kicsit másképp építettem fel az egész edzési folyamatot, például áttértünk a kétfázisos tréningezésre, és az erőnléti felkészülést is más alapokra helyeztük. Sajnálatos viszont, hogy folyamatos sérülések jellemezték ezt az időszakot, egyetlen hét sem volt, amikor a teljes keret a rendelkezésemre állt volna” – mondta lapunknak a fiatal szakember.

A csapat teljesen átalakult, mindössze öt hokis maradt hírmondónak az előző idényből. A prímet a légiósok viszik, akikből jelenleg tíz van Érsekújvárban. „Tavaly ráfáztunk a szűk keretünkre, nagyon megéreztünk egy-két sérülést” – mutatott rá az egyik okra Čaládi, aki leszögezte, nem lesz kimondottan első számú kapusuk. A Zólyomra távozott Pavol Kantort az amerikai Jason Grande és a finn Kristian Tamminen pótolja majd, akik nagyon jól kijönnek egymással és sokat segítenek a másiknak.

Érdekes

Kapusok: Jason Grande, Viktor Mičík, Kristian Tamminen

Védők: Karl Boudrias, Patrik Luža, Mészáros Áron, Peter Novajovský, Michal Chatrnúch, Markuss Komuls, Daniel Kowalczyk, Michal Roman

Csatárok: Maxim Golod, Justin Ducharme, Emils Gegeris, Nicolas Guay, Dilon Hamaliuk, Marek Tvrdoň, Marek Slovák, Adam Lapšanský, Lukáš Handlovský, Hugo Kováč, Jakub Linet, Richard Ondrušek, Jakub Ružek, Alex Géci, Dávid Kodhaj, Viktor Petrík

Az érsekújváriak kerete

„Ami a védelmet illeti, jól mutatkoznak a játékosok, mindenki tudja, bizonyos helyzetekben milyen pozíciót kell elfoglalnia. A kapusokkal is jól megértették egymást a fiúk, persze, egyéni hibák azért így is adódtak, ezen a poszton még el tudom képzelni, hogy erősítünk – magyarázta Čaládi. – Elöl nem bizonyultunk igazán gólerősnek a felkészülés alatt, viszont a bajnokság indulásával sokat fogunk csökkenteni az edzések intenzitásán. Ha betartjuk a lefektetett alapelveket, a gólok is érkezni fognak. Minden hokis várja már a rajtot. Minden meccsre a győzelem reményében állunk ki, minél több pontot akarunk szerezni, de azt, hogy épp hányadik helyen állunk, nem fogjuk nézni, meccsről meccsre haladunk majd.”

A tabellát nem is lesz egyszerű követni, az 50 helyett 54 meccses alapszakaszt ugyanis rövidebbre szabták, így a legtöbbször heti három találkozót játszanak majd a csapatok. Meglepetésnek számítana, ha a tavalyi dobogóhoz (1. Nitra, 2. Spišská Nová Ves, 3. Michalovce) hasonló végső sorrend alakulna ki, a kassaiak, a poprádiak és az új tulajdonossal megerősödő Slovan is érmes reményekkel várja a pénteki rajtot.

Érdekes

N. Zámky–Vienna Capitals 3:2 h. u.
N. Zámky–Gyergyó 2:4
Vsetín–N. Zámky 3:4
Přerov–N. Zámky 0:1
Zlín–N. Zámky 4:0
Žilina–N. Zámky 2:1 h. u.
N. Zámky–FTC 2:1 ráv. u.
Zvolen–N. Zámky 4:2

Felkészülési meccsek

De térjünk vissza a jelenhez: nem tudtuk, mire is számítsunk egy „búcsúmeccsen”. A klubvezetés a közösségi oldalakon többek által szorgalmazott szimbolikus belépő helyett ezúttal is 10, illetve 13 euróért árulta a jegyeket, ugyanakkor a fanshop valamennyi termékére 50%-os engedményt kínáltak (volt is sorakozás a kis helyiség előtt). 

Tény, hogy péntek kora este végül könnyedén találtunk helyet a parkolóban (és nem kellett sokpercnyi gyaloglásra hagyni az autót a kivezető úton, mint anno a debütáláskor), de ha figyelembe vesszük, reálisan hány hónapja számítanak biztos kiesőnek az érsekújváriak, a lelátói 1000 körüli nézőszámok még mindig nagyon szépek. 

S persze a számok semmit nem mondanak el a hangulatról. Pofozógép a csapat, csupa fiatallal? Akik ha gólt lőnek, és megússzák 6-7 kapott alatt, már elégedettek lehetnek? A B középnek ez semmit nem számít, sőt. Ők végigskandálnak és -dobolnak minden egyes meccset, soha nem szűnő lelkesedéssel. Pénteken például 0:8-nál olyan erővel énekelték körbe-körbe a klubindulót, hogy az ember beleborzongott. 

És akkor még hol voltunk (a végül 0:11-zel záruló) meccs utáni ünnepléstől. Negyed órán keresztül lengtek a zászlók, szólt a taps és a dob, még egy kis visszafogott görögtűz és egy csendes, zöld füstbomba is előkerült. De nem ezért láttunk nemegy, szemét törölgető szurkolót… Valahogy mindenki úgy volt vele, hogy picit még nyújtani kellene ezt a kilencévi extraligás utazást, ha másképp nem megy, hát azzal, hogy nem engedik le a csapatot a jégről. 

Pontosabban leengedték egy kis időre, majd visszatapsolták az öltözőből. S néhányuknak külön is megköszönték, amit a klubért tett. Például a csapatkapitánnyá avanzsált Richard Ondrušeknek. A 27 éves játékos a 2017/18-as idény óta tagja a zöld-fehérek felnőttcsapatának, nemegy idényben ő volt az egyetlen saját nevelésű hokis az érsekújváriak keretében.

 „Ilyen fantasztikus közönség előtt nagyon nehéz volt nyugodtnak maradni”

– mondta utóbb az újságírók gyűrűjében a helyi születésű támadó, utolsó szavaival a kitörni készülő sírását elfojtva. 

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |

Hírdetés

Az élvonaltól búcsúzó érsekújvári jégkorongozók számára jó ideje valós tét nélküliek a Tipos extraligás bajnokik, a már szinte csak fiatalokat játszató klub keretéből mégis eltűnt egy ideje Mészáros Áron. Az érintettnél érdeklődtünk a miértről.

Ahogy arról néhány hónapja beszámoltunk, Mészáros Áron 14 élvonalbeli meccsnél járt, amikor kisebb agyrázkódást szenvedett az egyik bajnokin. A felépülése után épp válogatottszünet következett, így csak edzések szerepeltek az érsekújváriak programjában. A(z újabb) baj pedig akkor történt.

„Az egyik gyakorlat közben a konditeremben történt, ahogy emeltük a súlyt. Pontosabban akkor nem is éreztem fájdalmat, sőt, még a jégen sem volt gond, csak amikor kezdett kihűlni a testem, akkor kezdett fájni a hátam 

– elevenítette fel a történteket a dercsikai hokis. De mivel épp másnap érkezett Érsekújvárba az új, kanadai edző, Clark Donatelli, nem akart hiányozni a következő edzésről.

 – Alig bírtam járni, de felmentem a jégre. Ott is hasogatott a fájdalom. Aztán mikor otthon az autóból sem bírtam kiszállni, már nem volt választásom.”

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |

Mészáros Áronnak, az érsekújváriak fiatal játékosának köszönhetően Csallóköznek is van jégkorongozója az élvonalbeli hokibajnokságban.

Mészáros Áron a tavalyi idényben mutatkozhatott be az érsekújvári csapatban a felnőtt élvonalban. Jelenleg összesen 14 Tipos extraligás meccs szerepel a statisztikai lapján – a strigulák az elmúlt két hétben azért nem gyarapodhattak, mert a Dunaszerdahelyen született védő kisebb agyrázkódást szenvedett a trencséniek elleni, október eleji mérkőzésen: „Szerencsére ez volt pályafutásom első komolyabb sérülése, törésem még nem volt. Az ellenfelet ráadásul ki se állították a bírók, pedig kézzel szabálytalankodott velem szemben a párharcunk során” – mondta lapunknak a 18 éves védő, akitől azon nyomban afelől érdeklődtünk, hogyan lesz egy dercsikai srácból jégkorongozó.

„Édesapám 5 évesen elvitt magával egy alkalommal a felbári kis jégcsarnokba, ahova amatőrként hokizni járt. Nekem pedig nagyon megtetszett a sportág, rögtön kijelentettem, hogy nagy hokista leszek. Gútoron, tőlünk 20-25 kilométerre kezdtem el jégkorongozni 7 évesen. A nevelőegyesületemben színvonalas edzők irányítottak, akik kezdettől bíztak bennem. De mindig is ment a hoki, az ügyesebb srácok közé tartoztam. Kicsiként még dobáltak a jégen, minden poszton megfordultam. De az NHL miatt csatár akartam lenni persze. Az edzőim viszont elég gyorsan a hátvédek közé vezényeltek – mesélte lapunknak Áron, akinek a svéd Erik Karlsson mellett a szlovák Zdeno Chára a példaképe. – A stílusa, a játékszituációk megoldása terén igyekszem hozzá hasonlítani.”

Persze, ehhez teljes mértékben fel kell vennie a felnőttmeccsek tempóját, ritmusát. A különbséget továbbra is tapasztalhatja saját bőrén is, mivel a pozsonyi TEBS-szel való együttműködés révén a juniorbajnokságban is szóhoz jut olykor. „Nem volt könnyű az új csapatba, Érsekújvárba megérkezni. Az öltözőben semmi gond nem volt, de a jégen egészen más ez a liga. Gyors, színvonalas. A legelső meccsem előtt nagyon izgultam, de bezártam a szám és tettem a dolgom. A keménységtől pedig sosem féltem” – folytatta beszámolóját a dunaszerdahelyi magániskola harmadikos tanulója, olyan lelkesen, hogy kétségünk nem támadt afelől, ne érné el céljait.

„Egyszer majd külföldön szeretnék hokizni, az álmaimban főleg Csehország vagy Németország szerepelnek. Persze, az NHL-t is figyelem, a Boston a fő kedvencem, meg az Edmontonnak drukkolok. Meglátjuk, hogyan alakul a karrierem, egy dolog azonban biztos: Sosem fogom feladni!”

Elsőre az orvosok „csak” begyulladt izomra tippeltek, még az edzéstől sem tiltották el, így aztán rögtön beállt a háta, annyira, hogy mozogni sem bírt. Az ortopéd szakorvos azonnal tudta, mi a gond: két csigolyája nyomja a gerincvelőt, a tüneteket pedig bármilyen külső behatás kiválthatta.

„Úgy kell elképzelni, hogy nem tudtam lehajolni, vagy például felemelni a lábam, ha fekszem. Gerincsérvhez hasonló a dolog. Egy kiváló fizioterapeuta segítségével meg kell erősítenem a test érintett területét. A probléma ezzel nem fog megszűnni, de optimalizálni lehet. Viszont mivel csak 18 éves vagyok, még arra is van kicsi esély, hogy elmúlik a dolog. Nem akarom, hogy legyűrjön a helyzet, túl sok munkát fektettem már a hokiba, hogy csak úgy feladjam. Vissza fogok térni” 

– szögezte le határozottan a védő. 

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |

A hétvégi fordulók után matematikailag is biztossá vált, hogy az érsekújvári jégkorongklub legalább egy szezon erejéig kénytelen elbúcsúzni az élvonaltól.

Ami már hetek óta sejthető volt – és mi is beszámoltunk róla egy hónapja –, az a Tipos Extraliga 47. fordulója után vált visszavonhatatlan ténnyé: az érsekújváriak hátránya a tabella végén behozhatatlanná vált az utolsó előtti liptószentmiklósiakhoz képest. Épp az említettek elleni 0:3 pecsételte meg végleg a zöld-fehérek sorsát, akik kilenc év után ismét a másodosztályban fognak szerepelni a 2025/2026-os idényben.

Akkortól kezdve, hogy a korábbi csapat szétszéledt, világos volt, hogy mi lesz a végkifejlet. Mi ezzel nem is foglalkoztunk, a fiatal srácokkal mások a feladataink 

– mondta lapunknak Erik Čaládi, az érsekújváriak edzője, utalva arra, az elmúlt hetekben szinte valamennyi rutinos jégkorongozó távozott a csapattól. Légiósokból például egyedül a 22 éves orosz Alekszij Linjajev maradt mutatóban, aki felváltva játszik az élvonalban és az I. ligás pozsonyi TEBS-ben. 

Ez a munka egészen más, hiszen a fiatalok fejlesztésén van a hangsúly. Persze nem kellemes ezt sorozatos vereségek mellett tenni, de bízunk abban, hogy a hátralevő hat fordulóban még sikerül elcsípnünk egy-két pontot. A srácokon néha eluralkodik a frusztráció, de alapvetően tenni akarnak azért, hogy javuljanak. Ráadásul motivációjuk is van, mivel anyaegyesületeikben számukra tovább fog folytatódni a szezon az alapszakasz végeztével is.

Kapcsolódó cikkünk

Minden jel arra utal, hogy a jégkorong Tipos Extraligában sereghajtó érsekújváriak belenyugodtak abba, a következő idényt a másodosztályban kezdik.

A tabellára nézve azt láthatjuk, hogy az utolsó helyezett érsekújváriak 17 pontos lemaradással követik a liptószentmiklósiakat. A (legalább) osztályozós hely elérése így hatalmas bravúrnak számítana részükről az alapszakaszból hátralevő 15 fordulóban. Ha pedig megnézzük az utóbbi napok változásait a játékoskeretükben, leginkább a lehetetlen küldetés juthat eszünkbe ezzel kapcsolatban.

Az év elején még csak két kölcsönjátékos tért vissza nevelőegyesületébe (Roman Rychlík kapus Liptószentmiklósra, Dávid Okoličány Nyitrára), de Miloš Holaň vezetőedző távozása után megkezdődött a csapat kiárusítása. 

Eligazolt a gárda legponterősebb játékosa, Jayce Hawryluk, aki a svájci Klotenben folytatja, és a meccsenként ugyancsak kiemelkedőnek számító, egy kanadai pontos átlagot hozó William Rapuzzi (Zvolen). Mellettük Jakub Urbánek visszatért Poprádra, Marek Hudec Zólyomba, a sokat kritizált csapatkapitány, Marek Slovák pedig a Slovannal egyezett meg. A legfrissebb távozó Christian Thomas (22 meccsen 26 pont), aki a német Iserlohn együtteséhez igazolt.

Érkezőről pedig nincs hír, mint ahogy a vezetőedző személyéről sincs hivatalos információ: a legtöbb kommentelő azt valószínűsíti, egy negyedik szakember helyett a szezont ezen a poszton kezdő Erik Čaládi vezényelheti le a csapat hátralevő mérkőzéseit.

Amelyek jó eséllyel az utolsók lesznek az élvonalban. A 2021/2022-es idényben még az alapszakasz leggyengébbjének is csak osztályozót kellett játszania a bentmaradásért, de a szlovák szövetség nyomásgyakorlása után 2023-tól már biztos kieső is van a Tipos Extraligában. Ha az érsekújváriak nem tesznek csodát, 8 év után fognak búcsúzni az élvonaltól.

Kerestük az ügyben a klubvezetést is, František Sucharda elnök jövő hétre ígért tájékoztatást. 

Bár a korábbi idényekben is előfordult, hogy az érsekújváriak lemaradtak a playoffról, az utolsó fordulókban elszalasztott lehetőségeket általában kudarcként élték meg. Az előző idényben esett meg először, hogy a zöld-fehér klub menet közben látványosan feladta a reális küzdelmet: a mostaninál jóval kisebb volt a lemaradásuk a rájátszást érő 10. hely mögött, erősítések helyett mégis megindult az exodus. Deja vu…

Kapcsolódó cikkünk

Megnéztük, milyen a hangulat az érsekújvári jégkorongklub háza táján, amikor a csapat jelentős ponthátrányban zárja a Tipos Extraliga mezőnyét és (biztos) kiesésre áll.

Nem nagyon bíznak a csapatukban, de szurkolnak neki – nagyjából így festhető le az érsekújvári hokisokat körülvevő légkör, amelyet a keddi, Slovan elleni bajnoki előtt/alatt/után tapasztaltunk. 

„Mi lesz a meccsen?” – szólt az obligát kérdés két ismerős találkozásakor a jégcsarnok bejáratánál.

„Mi lenne, hát nyerünk, mi más?” – hangzott a válasz, olyan kényszeredett, keserédes nevetéssel kísérve, amiből egyértelmű volt: a lottóötösnek jóval nagyobb a valószínűsége, mint hogy a zöld-fehérek győzelemmel zárjanak.

Szó ami szó, a szezon 27 meccsén aratott 4 siker vajmi kevés eséllyel kecsegtetett erre, még akkor is, ha történetesen épp a Slovan ellen született az egyik még októberben (2:0). Aztán novemberben is csak egyszer örülhettek az érsekújváriak (8:5, Spišská Nová Ves), azóta pedig zsinórban nyolc vereséget számláltak. 

Utóbbiakat már az új edző, Miloš Holaň irányítása mellett, aki a családi okok miatt villámgyorsan távozott amerikai Clark Donatellit váltotta. A cseh szakember pedig kilencedik próbálkozásra sem tudta összerántani a csapatot: hiába fordítottak védencei 0:2-ről, Gibson kapus hibái és egy felesleges, négyperces kiállítás megpecsételte a sorsukat, a Slovan 7:4-re nyert.

A szezont a kispadon kezdő (és a leváltása óta asszisztenskedő) Erik Čaládit gyakran érte az a vád, hogy „se hús, se hal” viselkedésével nem tudja feltüzelni a játékosokat, de úgy tűnik, Holaň hasonló habitust képvisel.

 „Ma nem láttam a fiúkon az önfeláldozást, nem vetődtek bele a lövésekbe. Annak pedig nem szabadna megtörténnie, hogy a második harmad elejétől csak öt hátvéddel játsszunk”

– válaszolta szinte érzelemmentesen a meccs utáni sajtótájékoztatón a felvetésre, eredményeiket elnézve a támadással nem, a védekezéssel annál inkább gondok vannak.

A számok nyelvén: az emlegetett kilenc találkozón 25-ször találtak a hálóba, ami ha nem is jelent egetrengető átlagot, a (hosszabbításokért) megszerzett 4 pontnál mindenképp többet kellene, hogy érjen. Csak hát a másik oldalon ott van a 39 kapott gól…

„Nem szabadna ennyi faultot csinálnunk, mert az ellenfelek gólokat ütnek és lendületet nyernek belőlük” 

– jegyezte meg Dávid Okoličány, az érsekújváriak csatára, aki egy tanári akciót fejezett be góllal emberhátrányban (!) a hajrában. Reakciója a klubban uralkodó légkört is példázhatná: néhány pillanatig önfeledten ünnepelt csapattársaival, hogy aztán eszébe jusson az állás és visszatérjen a realitásba.

Ugyanez volt tapasztalható „nagyban” a lelátón is, amelyre a megszokottá vált 1200-1300-an váltottak jegyet: a csapat bemutatása alatti koreográfia nem változott, meccs közben is folyamatos volt a buzdítás a sorjázó Slovan-gólok ellenére, a bajnoki után is megtapsolták a B közép előtt felsorakozó hokisokat – csak valahogy mindenki azt érezte, a szurkolásnak nem igazán van/lesz eredménye.

„Nagyon rosszul érint ez mindenkit. Mert látjuk, hogy a minőség megvan a jégen, de érezhetően nem jó a hangulat az öltözőben. A létszámaink is csökkennek, bár az mindenhol ismert, hogy vannak szurkolók, akik csak a győzelmekkor állnak a csapat mellett. A motivációnk is csökkenőben, mert egyre távolodik a bentmaradás, minden egyes mérkőzéssel. Bár a remény hal meg utoljára, az új főmenedzser, Ján Chovan érkezésével lehet, ez már meg is történt… A klubbal való kommunikációnk azonban továbbra is átlagon felüli, ha bármi kérésünk van, Imre Valášek igazgató azonnal intézkedik, ezen a téren nincs gond” 

– mondta lapunknak az érsekújvári Fanatics fanklub szóvivője.

A legfőbb probléma a tabella: az érsekújváriak 16 ponttal állnak a kiesőhelyen, a jelenleg osztályozós litpószentmiklósiak kétszer ennyit szerezve a 11.-ek. Újabb felzárkózási lehetőség pénteken (18.00) a zólyomiak ellen, ismét hazai környezetben. 

Kapcsolódó cikkünk

Ahogy azt hetek óta sejteni lehetett, a válogatottszünet első napján máris menesztették posztjáról Erik Čaládit, a Tipos Extraligában szereplő érsekújvári jégkorongozók vezetőedzőjét. Amerikai szakember váltja őt.

A zöld-fehérek már fordulók óta sereghajtók voltak az élvonalbeli bajnokságban. 17 meccs alatt csak 9 pontot gyűjtöttek, és jelenleg ugyanennyi a hátrányuk a még bentmaradást érő, 11. Trenčín–Liptovský Mikuláš duó mögött. Zsinórban öt meccsen szenvedtek vereséget, melyek közül az első hármon még gólt sem ütöttek (Zvolen 0:3, Michalovce 0:4, L. Mikuláš 0:5). Bár utóbb a besztercebányaiak és a nyitraiak ellen csak az utolsó percekben vált biztossá a vereségük (mindkétszer 2:5), a klub vezetése a váltás mellett döntött. 

Érdekesség, hogy Čaládi tavaly is hasonló utat járt be, akkor decemberben váltotta őt a finn Karri Kivi, aki ugyancsak nem tudta a playoffba juttatni a csapatot. Čaládi akkor asszisztensként maradt a klubnál, ezt a pozíciót most is felkínálta számára František Sucharda klubelnök, aki már az utódját is megnevezte: az 58 éves amerikai Clark Donatelli az ECHL-ben edzősködött korábban, két évet pedig a német Krefeldnél is lehúzott.

Az érsekújváriaknál a napokban a keretben is történtek változások, igazoltak egy NHL-t is megjárt kanadai védőt és egy finn hátvédet a svéd élvonalból, a második hullámban pedig csatárokat is: Nick Ritchie 519 (!) NHL-meccset tudhat maga mögött, míg Jayce Hawryluk 98-at.

Kapcsolódó cikkünk

Pénteken (18.00), a pozsonyi Slovan otthonában játssza az idény első Tipos extraligás mérkőzését az érsekújvári jégkorongcsapat.

A zöld-fehérek tavaly nem jutottak be a playoffba, és 11.-ként zárva inkább hátra, a kiesés elkerülésére kellett figyelniük. (Erre a sorsra végül az újonc homonnaiak jutottak, akiket a zsolnaiak váltanak az új idényben.)

A vezetőedzőként tavaly debütáló korábbi érsekújvári játékos, Erik Čaládi a szezon közben visszavedlett asszisztenssé, de mivel a finn Karri Kivivel sem javultak a csapat eredményei, a klubvezetés a 2024/25-ös szezonra ismét a 36 éves Čaládinak szavazott bizalmat.

„Tavalyi tapasztalataim alapján szinte minden téren változtattam valamit, ami a felkészülési időszakot illeti. Kicsit másképp építettem fel az egész edzési folyamatot, például áttértünk a kétfázisos tréningezésre, és az erőnléti felkészülést is más alapokra helyeztük. Sajnálatos viszont, hogy folyamatos sérülések jellemezték ezt az időszakot, egyetlen hét sem volt, amikor a teljes keret a rendelkezésemre állt volna” – mondta lapunknak a fiatal szakember.

A csapat teljesen átalakult, mindössze öt hokis maradt hírmondónak az előző idényből. A prímet a légiósok viszik, akikből jelenleg tíz van Érsekújvárban. „Tavaly ráfáztunk a szűk keretünkre, nagyon megéreztünk egy-két sérülést” – mutatott rá az egyik okra Čaládi, aki leszögezte, nem lesz kimondottan első számú kapusuk. A Zólyomra távozott Pavol Kantort az amerikai Jason Grande és a finn Kristian Tamminen pótolja majd, akik nagyon jól kijönnek egymással és sokat segítenek a másiknak.

Érdekes

Kapusok: Jason Grande, Viktor Mičík, Kristian Tamminen

Védők: Karl Boudrias, Patrik Luža, Mészáros Áron, Peter Novajovský, Michal Chatrnúch, Markuss Komuls, Daniel Kowalczyk, Michal Roman

Csatárok: Maxim Golod, Justin Ducharme, Emils Gegeris, Nicolas Guay, Dilon Hamaliuk, Marek Tvrdoň, Marek Slovák, Adam Lapšanský, Lukáš Handlovský, Hugo Kováč, Jakub Linet, Richard Ondrušek, Jakub Ružek, Alex Géci, Dávid Kodhaj, Viktor Petrík

Az érsekújváriak kerete

„Ami a védelmet illeti, jól mutatkoznak a játékosok, mindenki tudja, bizonyos helyzetekben milyen pozíciót kell elfoglalnia. A kapusokkal is jól megértették egymást a fiúk, persze, egyéni hibák azért így is adódtak, ezen a poszton még el tudom képzelni, hogy erősítünk – magyarázta Čaládi. – Elöl nem bizonyultunk igazán gólerősnek a felkészülés alatt, viszont a bajnokság indulásával sokat fogunk csökkenteni az edzések intenzitásán. Ha betartjuk a lefektetett alapelveket, a gólok is érkezni fognak. Minden hokis várja már a rajtot. Minden meccsre a győzelem reményében állunk ki, minél több pontot akarunk szerezni, de azt, hogy épp hányadik helyen állunk, nem fogjuk nézni, meccsről meccsre haladunk majd.”

A tabellát nem is lesz egyszerű követni, az 50 helyett 54 meccses alapszakaszt ugyanis rövidebbre szabták, így a legtöbbször heti három találkozót játszanak majd a csapatok. Meglepetésnek számítana, ha a tavalyi dobogóhoz (1. Nitra, 2. Spišská Nová Ves, 3. Michalovce) hasonló végső sorrend alakulna ki, a kassaiak, a poprádiak és az új tulajdonossal megerősödő Slovan is érmes reményekkel várja a pénteki rajtot.

Érdekes

N. Zámky–Vienna Capitals 3:2 h. u.
N. Zámky–Gyergyó 2:4
Vsetín–N. Zámky 3:4
Přerov–N. Zámky 0:1
Zlín–N. Zámky 4:0
Žilina–N. Zámky 2:1 h. u.
N. Zámky–FTC 2:1 ráv. u.
Zvolen–N. Zámky 4:2

Felkészülési meccsek

Az érsekújváriak idénye viszont befejeződik máricus elején – s ezzel együtt kilenc éve tartó élvonalbeli tagságuk is. 2016-os feljutásuk után rögtön a playoff-negyeddöntőig jutottak a legmagasabb szinten – a további években is ez számított részükről a legjobb eredménynek, még háromszor ismételték meg. A 2018/2019-es idényben 92 ponttal klubcsúcsot állítottak fel, viszont már a playoff-selejtezőben búcsúztak. 

Az alapszakaszban a 2022/2023-as idény 6. helyezése volt a rekordjuk, a jelenlegi magyar szövetségi kapitány Majoross Gergely vezetésével. Rajta kívül összesen 11 vezetőedző irányította az együttest az élvonalban, a mostani szezonban hárman is (Čaládin kívül Clark Donatelli és Miloš Holaň). Zöld-fehérben a legtöbb meccset a saját nevelésű Richard Ondrušek játszotta.

Az érsekújváriak kedden (18.00) Nyitrán lépnek jégre. 

Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |

Mészáros Áronnak, az érsekújváriak fiatal játékosának köszönhetően Csallóköznek is van jégkorongozója az élvonalbeli hokibajnokságban.

Mészáros Áron a tavalyi idényben mutatkozhatott be az érsekújvári csapatban a felnőtt élvonalban. Jelenleg összesen 14 Tipos extraligás meccs szerepel a statisztikai lapján – a strigulák az elmúlt két hétben azért nem gyarapodhattak, mert a Dunaszerdahelyen született védő kisebb agyrázkódást szenvedett a trencséniek elleni, október eleji mérkőzésen: „Szerencsére ez volt pályafutásom első komolyabb sérülése, törésem még nem volt. Az ellenfelet ráadásul ki se állították a bírók, pedig kézzel szabálytalankodott velem szemben a párharcunk során” – mondta lapunknak a 18 éves védő, akitől azon nyomban afelől érdeklődtünk, hogyan lesz egy dercsikai srácból jégkorongozó.

„Édesapám 5 évesen elvitt magával egy alkalommal a felbári kis jégcsarnokba, ahova amatőrként hokizni járt. Nekem pedig nagyon megtetszett a sportág, rögtön kijelentettem, hogy nagy hokista leszek. Gútoron, tőlünk 20-25 kilométerre kezdtem el jégkorongozni 7 évesen. A nevelőegyesületemben színvonalas edzők irányítottak, akik kezdettől bíztak bennem. De mindig is ment a hoki, az ügyesebb srácok közé tartoztam. Kicsiként még dobáltak a jégen, minden poszton megfordultam. De az NHL miatt csatár akartam lenni persze. Az edzőim viszont elég gyorsan a hátvédek közé vezényeltek – mesélte lapunknak Áron, akinek a svéd Erik Karlsson mellett a szlovák Zdeno Chára a példaképe. – A stílusa, a játékszituációk megoldása terén igyekszem hozzá hasonlítani.”

Persze, ehhez teljes mértékben fel kell vennie a felnőttmeccsek tempóját, ritmusát. A különbséget továbbra is tapasztalhatja saját bőrén is, mivel a pozsonyi TEBS-szel való együttműködés révén a juniorbajnokságban is szóhoz jut olykor. „Nem volt könnyű az új csapatba, Érsekújvárba megérkezni. Az öltözőben semmi gond nem volt, de a jégen egészen más ez a liga. Gyors, színvonalas. A legelső meccsem előtt nagyon izgultam, de bezártam a szám és tettem a dolgom. A keménységtől pedig sosem féltem” – folytatta beszámolóját a dunaszerdahelyi magániskola harmadikos tanulója, olyan lelkesen, hogy kétségünk nem támadt afelől, ne érné el céljait.

„Egyszer majd külföldön szeretnék hokizni, az álmaimban főleg Csehország vagy Németország szerepelnek. Persze, az NHL-t is figyelem, a Boston a fő kedvencem, meg az Edmontonnak drukkolok. Meglátjuk, hogyan alakul a karrierem, egy dolog azonban biztos: Sosem fogom feladni!”

Jégen is volt már azóta, de még nem üthetett a korongba. Az ilyen típusú kezelések féléves kihagyással szoktak járni, így 1-2 hónapja még hátravan a rehabilitációból, és nem is akar semmit elsietni. Az öltözőbe, a jégcsarnokba persze eljár, és látja a társakon, mennyire lelombozóan hatnak rájuk a sorjázó vereségek (zsinórban 15-nél járnak a zöld-fehérek). 

„Megpróbáljuk azt szem előtt tartani, hogy most az eredmények helyett az a fontos, hogy fejlődjünk a játékban. De azért nagyon nehéz ez a helyzet” 

– tette hozzá Mészáros Áron.

Az érsekújváriaknak még négy meccsük lesz az élvonalban, legközelebb, kedden az iglóiakat fogadják.

A fanklub – ekkor már a jégen a játékosok mellett álló – megafonos vezetője is időnként az orrára tolta a napszemüvegét – és nem az erős fény miatt… 

Az általános meghatódottságból a palánk körül várakozó gyerekek rángatták ki a körülöttük levőket. Ők ugyanis alig várták, hogy megrohanhassák a játékosokat. A kisebbek a rajtuk levő mezükre gyűjtöttek be aláírásokat, a kamaszok inkább selfit kértek tőlük – azoktól a hokisoktól, akik sok esetben maguk is csak pár évvel voltak idősebbek náluk. 

Alighanem ez nekik is egy életre szóló élmény volt, még ha picit keserédes is.  

Mert azért zárásként rögzítsük a tényeket is újfent: az érsekújváriak utolsóként végeztek az alapszakaszban, 29 pontot szerezve, kereken 30-cal lemaradva az osztályozót jelentő, 11. helyen záró liptószentmiklósiak mögött. A következő idényben a másodosztályban, az I. SHL-ben fog szerepelni a klub. 

 A pénteki mérkőzés folyamán olyasmi történt a lelátón, amire legutóbb az extraligába való feljutásért zajlott osztályozón volt példa. Akkor a pöstyéni drukkerek kezdtek el felelgetni a hazai tábornak: „Nové” – kezdték az érsekújváriak, „Zámky” – felelték a vendégek. 

A maximálisan sportszerű gesztust ezúttal a poprádi szurkolók ismételték meg, akik most először látogattak el a Vág menti városba nagy létszámban (korábban rendre csak három állhatatos, Pozsonyban tanuló földijük ácsorgott a vendégszektorban). 

A mostani idényben a nyitraiak – akik klubvezetésével kifejezetten baráti az érsekújváriak viszonya – egyik látogatásakor is volt próbálkozás hasonló felelgetősdire, de a megyei rivális drukkerei inkább a szektoruk mellékhelyiségének szétverésével voltak elfoglalva…      


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »