Megindult az ukrán ellentámadás, a Pentagon szerint akár még sikeres is lehet az ellenoffenzíva. Az ukránok állítják, megtörtén az orosz vonalakat Herszonnál. A támadást nyilván nagyban segíti, hogy korábban az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel komoly károkat okoztak a Dnyeper-hidaknak, amivel megzavarták az orosz utánpótlási vonalakat. Egyesek már a Dnyeper jobb partján lévő orosz erők bekerítését vizionálják. Közben az EU kiképzési köpontot akar létrehozni az ukránok részére az egyik Ukrajnával szomszédos uniós tagállam területén. Három ország jöhet így szóba: Lengyelország, Románia és Szlovákia.
Az EU tagállamainak védelmi miniszterei Csehországban találkoznak, hogy megállapodjanak egy ukrán katonákat kiképző központ létrehozásáról. Ezen a héten az uniós külügyminiszterek is összeülnek, ők az orosz állampolgárok elleni vízumtilalomról egyeztetnek majd – ebben a kérdésben Európa elég megosztott, Franciaország és Németország ellenzi, Finnország és Lengyelország támogatja az ötletet.
Az ukrán ellentámadás elvileg hétfő hajnalban indulhatott meg, este még hírzárlat volt az ukrán sajtóban. A hadműveletek menetét követni nem nagyon lehet, csak részeket látni. Az biztos, hogy az USA hírszerzési és “fegyverrendszereket érintő tanácsadással” támogatja az ukránokat (nem lepődnénk meg, ha ez utóbbi azt jelenti, hogy közvetlenül segítik az amerikai sorozatvetők kezelésében az ukránokat a pontosabb találat érdekében).
A nyugati sajtó attól hangos, hogy az ukrán ellentámadás eddigi “sikerei” a nyugati fegyverszállításoknak köszönhető.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menekülésre szólította fel az orosz hadsereget keddre virradóra közzétett videós bejelentkezésében, majd kijelentette, hogy ki fogják szorítani az oroszokat Ukrajna területéről.
“Ukraja visszaveszi, ami az övé, (…) a harkovi, luhanszki, dnyecki, zaprizzsjai és herszoni régiókat, a Fekete-tenger és az Azovi-tenger partját a Zminyi-szigettől a Kercsi-szorosig”
fogalmazott.
Az ukránok elvileg déli irányba nyomultak előre, ám van egy kis frontszakasz Herszontól északra, Nova Kahovka környékén, ahol az ukránok itt mélyebben benyomultak az oroszok által megszállt területre. Ezen a ponton a nyugati sajtó sem rest megemlíteni, hogy a “mélységet” az ukrán nyilatkozatokban fenntartással kell kezelni, mert alapvető érdekükben áll egy-két falu elfoglalását is sikerként tálalni – taktikai értelemben ez még messze nem mélység.
A sorok között azt is érdemes látni, hogy a mostani ellentámadás talán csak próba arra vonatkozóan, hogy az oroszok mennyire képesek ellenállni egy ilyen offenzívának. A brit Védelmi Minisztérium szokásos napi jelentéstételében például azt írja, hogy az offenzíva jelentősége abban áll, hogy kiderül, “Oroszország mennyire tudja megvédeni a háború kezdete óta elért dél-ukrajnai eredményeket”. Ez a megfogalmazás azért utal arra, hogy itt elsősorban Dél-Ukrajna lehet a támadás célja.
Az ellentámadásnak nyilván jelentős PR-értéke lenne a fegyverre, pénzre és sikerre kiéhezett Ukrajna számára. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy ez egy próbálkozás a tárgyalóasztali alkupozíciók megfordítására. Ukrajna nem tudja visszafoglalni keleti országrészeit, ezért olyan tétet kell asztalra tennie, ami felér az ország többi részével, és ez a Krím. Ne feledjük, hogy az oroszok keleten tovább araszolnak előre, lassan, de megállíthatatlanul. Hamarosan pedig beköszönt a tél, vélhetően nem az ukrán pozíciókat erősítve. Ukrajna lépéskényszerben van.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »