Amit nem mert az Orbán-kormány, megtették a vallonok: pénteken nemet mondtak az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményre (CETA). Az ország alkotmánya szerint, ha az öt regionális tartományból egy elutasít egy döntést, azt Belgium kormánya sem támogathatja. A kérdés, hogy a francia anyanyelvű vallonok blokkolhatják-e két héttel az október 27-ei aláírás előtt a CETA-t.
Csakúgy, mint hazánkban a vallon parlamentben is szavazhattak a képviselők a CETA-ról, ám amíg itthon a kormánypárti többség a szerződés mellett foglalt állást, addig a belga tartományban a nemek kerültek többségbe.
Ezzel pedig elviekben meg is akadályozhatják az egyezmény életbelépését.
Rudy Demotte Vallónia miniszterelnöke kijelentette, hogy a francia többség nem járul hozzá, hogy a szövetségi kormány aláírja a CETA-t. Pedig a Politico szerint Franciaország folyamatosan lobbizott, hogy megváltoztassa a vallonok álláspontját. André Antoine, a parlament elnöke pedig arról beszélt némi malíciával, hogy nem ők a hibásak a CETA bukásáért, hanem Jean-Claude Juncker, ugyanis a Bizottság elnöke döntött úgy, hogy nemzeti parlamentek szavazhatnak az egyezményről.
Szétesik Belgium?
Brüsszel (mind EU, mind pedig belga viszonylatban) most abban reménykedik, hogy a miniszterelnöknek sikerül egy gyors kompromisszumot kötni a renitensekkel. Ugyanakkor Charles Michel nyomásgyakorlását erősítheti, hogy a holland nyelvű flamandok viszont CETA-pártiak. Ami másrészről Belgium széteséséhez is vezethet.
Mivel az Európai Bizottság vegyes egyezményként deklarálta a CETA-t, ezért elviekben egyetlen ország is blokkolni tudja azt.
Csakhogy, ahogy arra Christoph Leitl, egy globális gazdasági kamara elnöke is rávilágított a lapnak,
„őrület, ha hagyjuk, hogy egy regionális parlament blokkolja a beruházást. Hova vezet ez minket?”
Valóban, hova vezet ez minket? Végre a jó irányba?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
