A Jobbik szerint a bevándorlási krízis olyan méreteket öltött, amikor már nem öncélú pártpolitizálásra, hanem teljes összefogásra van szükség: így lehet elkerülni az ország társadalmi és gazdasági összeomlását. A nemzeti párt szerdai, nagykanizsai tüntetésén több parlamenti képviselő is felszólalt.
Több száz ember jelent meg a Jobbik letelepítés-ellenes demonstrációján a nagykanizsai Erzsébet téren, hogy kifejezzék aggodalmukat a migrációs helyzet kapcsán. A rendezvényen felszólaló Zakó László regionális pártigazgató arról beszélt, hogy a tömeges mértékű bevándorlás felkészületlenül érintette Magyarországot, így jelenleg megoldhatatlannak tűnő veszéllyel állunk szemben. Emlékeztetett, hogy már több mint kétszázezer ember elhelyezéséről kell dönteni, olyanokéról, akik többnyire ismeretlenek, ellenőrizhetetlenek. A helyzet súlyosságát pedig tetézi, hogy a kvótarendszerrel a nyugati országok „kimazsoláznák” maguknak a hasznos munkára fogható értelmiséget.
Csak a parancsra várnak
A tüntetésen felszólalt egy volt határőr alezredes, Kovács József is, aki hangsúlyozta: a második világháború óta nem látott migrációs válság vis major helyzetként kezelendő, mert az erre irányuló törvények sokkal alacsonyabb mértékhez lettek alakítva, így most, éles helyzetben alkalmatlanok a cél eléréséhez. Úgy vélte, a megszüntetett magyar határőrség az elmúlt fél évszázadban komoly tapasztalatot szerzett, amit ha visszaállítanák, most is tudna alkalmazni.
Kovács József kijelentette, hogy az illegális határátlépés az állami szuverenitást sérti, ezért komoly technikai felszereltséggel, alapos ellenőrzést alkalmazva szabad csak az ország területére beengedni a migránsokat. Idézett a Genfi Egyezményből is, ami – a liberális vádaktól eltérően – a bevándorlóknak is kötelességeket szab, például azt, hogy alá kell vetniük magukat az állami intézkedéseknek, és nem sérthetnek törvényeket. Ennek azonban nem tesznek eleget.
A volt határőr alezredes szerint a Dublin III. rendeletet felül kell vizsgálni, azokat pedig akik nem működnek együtt a magyar hatóságokkal, azonnal ki kell utasítani az országból.
Támadás ellen védekezni szokás
Z. Kárpát Dániel Jobbik-alelnök heves hangulatú felszólalásában arról beszélt, hogy a határok megtámadásával eljött az a pont, amikor már csak határozottan lehet fellépni. Élesen kritizálta a liberális oldalt, amiért a veszélyekkel nem törődve minden úton támogatja a tömeges bevándorlást. A képviselő szerint jelenleg az Európai Uniót is védjük, mégis elveszik tőlünk a „kardot és a pajzsot” a kvótarendszerrel. Amellett érvelt, hogy nem betelepítésre van szüksége az országnak, hanem gyarapodásra, de a kormány „kétkulacsos politikája” során már így is több mint ezer embert fogadott be azok közül, akiket visszatoloncoltak Magyarországra.
Ez nem menekülés, hanem invázó
A menekültszállókra, vagyis szóhasználata szerint „inváziós központokra” kitérve arra buzdított mindenkit, hogy ha lakhelyére ilyen intézményt telepítene a kormány, akkor tiltakozzon ellene, és ebben a Jobbik ahogy eddig, úgy a továbbiakban is minden segítséget meg fog adni. Z. Kárpát Dániel úgy vélte, Magyarország tranzitországból hamarosan célországgá válhat, az pedig azt jelentené, hogy a migránsok kulturálisan erősen különböző tömege elnyomná a magyarságot.
Megszűnt az Európai Unió
A bevándorlók magyarországi letelepítése ellen szervezett tüntetésen a pártelnök, Vona Gábor is megjelent. Felszólalásában kifejtette azon álláspontját, miszerint az Európai Unió összeomlott a migrációs válság terhe alatt, és már csak azokat a tüneteket mutatja, amiket a bukott birodalmak szoktak: vezetői kapkodnak, és képtelenek megoldási javaslatokkal előállni. Mint mondta, a görög válság és az ukrajnai helyzet után a tömeges bevándorlás hozta el az EU teljes összeomlását.
Közölte: minden vallást és kultúrát tisztel, de mindet csak a saját természetes helyén. Ezért elutasítja, hogy Magyarországból egy olyan multikulturális ország legyen, ahol sikertelenül próbálkoznak a vallási és kulturális keveréssel.
Ez nem más, mint nemzeti ügy
Vona Gábor kijelentette: nem érdekli, hogy egy ellenzéki párt elnöke, ha a helyzet súlyossága összefogást igényel. Ezért amennyiben helyesnek találják a kormány intézkedéseit, támogatni fogják azokat a törvényhozás során, ahogy tették azt a honvédség kivezényléséről szóló alkalommal is, mert mint fogalmazott, „ez nem pártkérdés, hanem nemzeti ügy”.
Más felszólalókhoz hasonlóan ő is kitért rá, hogy önálló határőrségre van szükség, főleg, hogy a rendőrség hosszú távon képtelen biztosítani a határokat, már csak azért is, mert ez a rendőrhiány miatt a közbiztonság rovására fog menni. A pártelnök egyetértett a kerítésépítés folytatásával, azonban figyelmeztetett: ahogy korábban is látható volt, élőerő nélkül a kerítés keveset ér, ahogy kerítés nélkül az élőerő is. Ezt a kettőt együtt kell alkalmazni az érintett szakaszokon – mondta.
Szükség van az önkéntesekre
Vona Gábor azt javasolja, hogy hívják haza a külföldre vezényelt honvédeket, az Országgyűlés pedig alkosson törvény arra, hogy civilek is részt vehessenek a határőrzésben. Erre ugyanis van igény, mint mondta, tapasztalatai szerint sokan részt vennének olyan önkéntes sorkatonai szolgálatban, ami a jelenlegi lehetőségeknél komolyabb képzést ad. A Jobbik a „honvédelmi alapismeretekkel” rendelkezőknek kedvezményeket is adna, akár a későbbi munkavállalás során is.
A nemzeti párt elnöke kijelentette: alku nélkül elutasítanak bármilyen kvótarendszert, mert annak hibái már most látszónak: jelenleg 120 ezer ember szétosztásáról beszélnek, holott csak hazánkban negyedmillió ember haladt át idén. Emellett azért is kivitelezhetetlen a kvóta szerinti elosztás, mert a Nyugatra vágyó migránsok vagy otthagynák a számukra kiosztott keleti országokat, vagy meg kellene szüntetni a szabad határátkelést – mondta. Vona Gábor szerint amennyiben a kvótákat rá akarják erőltetni az országra, úgy népszavazást kell tartani, de addig is azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy Robert Fico szlovák kormányfőhöz hasonlóan ő is határozottan utasítsa el a kvótákon keresztül történő betelepítéseket.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
