A Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség (SAAVŠ) Akadémiai negyedóra címmel 2021. április 30. és május 31. között a diákok körében folytatott országos felmérése a felsőoktatásban részt vevő diákok oktatással és a diákélettel kapcsolatos elégedettségét vizsgálta. Jelenleg még csak részeredmények ismertek, az eredmények végleges bemutatása októberben esedékes. Vannak azonban már elérhető adatok, amelyeket a 16 millió adatpontból eddig sikerült analizálni – ezekről kérdeztük a felmérés ötletgazdáját, Lovász Bálintot, az ügynökség elnökségi tagját.
Az országos felmérés során a 130 ezer hallgatótól közel 20 ezer érvényes válasz érkezett, ami a diákpopuláció 16 százaléka, Lovász szavai szerint reprezentatív mintának is nagyon sok. „Ami fontos, hogy az egyetemek, karok, szakok tekintetében szintén teljes mértékben reprezentatív a felmérés, de még programszinten is” – fogalmazott.
A válaszadók több mint 3 százaléka magyarul töltötte ki a szlovákul, magyarul, ukránul és angolul is kitölthető kérdőívet. „A szlovák után legtöbben magyarul töltötték ki. A magyarul kitöltő diákok száma bizonyítja azt is, hogy a magyar diákok nem elhanyagolandó tényezői a szlovák felsőoktatásnak” – magyarázta.
Lovász szerint meglepő eredményt hozott a felmérés abban a tekintetben, hogy nem bizonyította azt az alapfelvetést, hogy a szlovákiai diákok csak a diploma, illetve a titulus megszerzéséért mennek egyetemre/főiskolára. „A diákok több mint 70 százaléka jelölte be, hogy azért mennek az általuk választott szakra, mert kimondottan az érdeklődés motiválja őket abban, hogy főiskolára menjenek. Ez fontos információ, a felmérésünk azt mutatja, hogy a diákok motiváltak abban a szakágban, amit választottak” – vélekedett.
A válaszadók véleménye szerint a világjárvány alatt az intézményeknek sikerült megbirkózni a kihívásokkal, ezt több mint 75 százalékuk gondolja így. Viszont a hallgatók 40 százaléka úgy véli, nem kaptak a járvány előttivel összehasonlítható minőségi oktatást. „Ez arra mutat rá, hogy a diákok többsége elégedett volt az oktatás szervezésével, de érzik azt, hogy az nem pótolta a jelenléti oktatást” – foglalta össze Lovász. A kevésbé pozitív eredmények közé tartozik az is, hogy a felmérés szerint a diákok nagy része nem találkozott idegen nyelvű szakmai oktatással, illetve 52 százalékuk nem sajátította el az idegen nyelvet az adott szakterületen.
A diákok gyakorlati készségeikkel kapcsolatos mutató egészen döbbenetes számokat mutat. Igaz, a 2018-ban alakult ügynökség első kérdőíves felmérése épp a világjárvány idején készült, ám rákérdeztek az elmúlt két-három év tapasztalataira is. A diákok oktatás során elsajátított gyakorlati tudására vonatkozó kérdésre a hallgatók több mint 70 százaléka úgy felelt, nem teljes mértékben sikerült bepótolniuk a gyakorlati oktatást a járvány alatt. „Rákérdeztünk azonban a járványon kívüli, utóbbi 2-3 évre is. Ennek alapján elmondható, hogy az alapképzés során a hallgatók fele nem találkozik gyakorlattal, ami nagyon magas szám. A mesterképzésnél ez már csak 29 százalék, de ez megint egy nagyon komoly szám” – húzta alá.
Véleménye szerint ezek a számok arra mutatnak rá, hogy Szlovákiában nagyon magas a mesterképzést végzett diákok száma, ami egyben azt is jelenti, hogy a munkaerőpiac nem kész az alapképzést végzett diákok befogadására. „Ez azt mutatja, hogy az egyetemek nem is számolnak azzal, hogy a diákjaik az alapképzést követően elhelyezkednek a munkaerőpiacon” – jegyezte meg.
Összességében elmondható, hogy az egyetemek nem készítik fel a diákokat a tágabb értelemben vett felhasználható tudásra, amely a munkaerőpiac számára fontos. „A diákok alapvetően elégedettek az oktatással, viszont a felsőoktatási intézmények nem készítik fel őket a munkaerőpiac kihívásaira, ezért nem érzik magukat felkészültnek. Ez azért egy komoly tükör” – fogalmazott.
Lovász Bálint érdekességként megemlítette, hogy a magánegyetemeken tanulók határozottan többet dolgoznak a tanulmányaik mellett, mint az állami egyetemek hallgatói. „Ezért természetes, hogy azok, akik többet dolgoznak, felkészültebbnek érzik magukat a munkaerőpiacra, de ez nem feltétlenül az egyetemnek köszönhető, hanem a szakmai tapasztalatuknak” – magyarázta. „Viszont arra is rákérdeztünk, mennyire segítette őket az egyetem a munkakeresésben, voltak-e tanácsadók az egyetemen, segítettek-e motivációs levelet írni, vagy önéletrajzot. Ebből is látszik, hogy a magánegyetemeken magasabb színvonalú a diákok támogatása. Az állami és közegyetemeknek ebben egyértelműen van lemaradásuk” – közölte.
Arra a kérdésünkre, hogy az ügynökség által készített felmérés milyen hatást gyakorol a felsőoktatási intézmények minőségének javításában, Lovász elmondta, a hallgatók véleménye a felsőoktatási intézmények minőségellenőrzésének fontos alapja lesz, és nagy mértékben hozzájárulhat az egyetemi oktatás minőségének javításához.
Felméréseket kérdőíves formában eddig is végeztek évente az egyetemek törvényi kötelezettségből kifolyólag. „Ezeket a felméréseket azonban nem analizálják és nem kerülnek nyilvánosságra. Nem tudjuk, hogy az egyetemek menedzsmentje milyen döntést hozott a diákok véleményére alapozva az elmúlt években. Ami most változni fog, az az, hogy az akkreditációs folyamatnak részesei lettek a diákok. A 20 ezer diák véleményét analizált formában megkapják a munkacsoportok, így az akkreditációs folyamatba a diákok véleménye abszolút direkt módon kerül be. Ezen felül a munkacsoportok azt is figyelni fogják, hogy maga az egyetem hogyan válaszol ezekre a diákok által megfogalmazott visszacsatolásokra. A kritika önmagában nem jelent negatívumot az egyetemre nézve, csak akkor, ha az egyetem nem kezd semmit a bírálattal” – mondta.
Lovász aláhúzta, hogy az egész akkreditációs folyamat nem statikusan, hanem dinamikusan beállított. „Nem az a fontos, hogy az adott pillanatban milyen az egyetem és milyen dokumentumokat nyújtanak át nekünk, mi azt figyeljük, hogy az egyetem bizonyos információkat hogyan dolgoz fel és vetíti ezt át a döntéshozatalba, illetve hogyan alkalmazza a minőség javítására. Sajnos a szlovákiai egyetemek nagy része eddig nem foglalkozott a diákság részéről felmerülő kritikákkal, ami azt jelenti, hogy az egyetemek belső minőségbiztosítási rendszere nem működik jól” – mutatott rá.
Nagyon fontos emellett az, hogy a felsőoktatási intézmények olyan oktatásban részesítsék a diákokat, amely legalább részben reflektál a munkaerőpiac nemcsak jelenlegi, hanem a várható kihívásaira is. „A diákoknak lehetőségük van a munkacsoportokban, illetve a minőségbiztosítási rendszeren keresztül találkozni a munkaerőpiac képviselőivel és szakmai konzultációt folytatni arról, mi az, ami az egyetemekről hiányzik, ezáltal a munkáltatóknak is lehetőségük van beleszólni az egyetem minőségébe, illetve a programok formálásába.
„Ezentúl évente sor kerül a felmérés elkészítésére, hiszen egy kérdőív még önmagában nem ad teljes képet. Fontos tehát látni a hosszú távú trendeket. A felmérés feltárhatja a felsőoktatási és állami intézmények által foganatosított intézkedések hatékonyságát. Nagyon fontos, hogy azok a diákok, akik a felsőoktatási rendszer középpontjában állnak, elmondják véleményüket. A diákközpontú felsőfokú képzés nem működhet a hallgatók véleményének megismerése nélkül. Fontos áttekintést szerezni arról, miként élik meg tanulmányaikat és diákéveiket a szlovákiai egyetemi hallgatók, így sikerülhet feltárni olyan rendszerszintű gondokat, amelyek országos szintű, általános megoldásokat kívánnak” – nyomatékosította Lovász.
A Szlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség független, közszolgálati intézmény, amely megítéli a felsőfokú képzéshez szükséges akkreditációkat és a minőségi oktatást támogatja. Független a felsőoktatási intézményektől és az oktatási tárcától is. Az ügynökség eddig publikált eredményei itt találhatók.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
