Évtizedekig „köszöntötte” a Mount Everest meghódítóit a megfagyott hegymászónő

Évtizedekig „köszöntötte” a Mount Everest meghódítóit a megfagyott hegymászónő

Hannelore Schmatz és férje, Gerhard Schmatz már régóta a hegymászás szerelmesei voltak, amikor 1979 őszén belevágtak a életük legnagyobb kihívásába: a Mount Everest csúcsának meghódításába. Az expedíciót az akkor 50 éves Gerhard vezette, míg a 39 éves Hannelore szakértőként vett részt az úton. Mellettük még hat további hegymászó, illetve több serpa indult ekkor a világ legmagasabb hegyére.

A nyolc hegymászó és öt őket segítő serpa október 2-án jutott fel a csúcsra, ami egyben azt is jelentette, hogy Gerhard vált a legidősebb emberré a Mount Everestet addig meghódítók közül. A fantasztikus teljesítményt azonban hamarosan egy szörnyű tragédia homályosította el.

A sikeres csúcstámadást követően a csapat visszaindult a kiinduló bázisra. Az ereszkedés során azonban Hannelore és egy másik hegymászó, a svájci-amerikai Ray Genet teljesen kimerültek és úgy döntöttek, hogy egy ideiglenes tábort állítanak fel, ahol megpihenhetnek. Bár az őket segítő serpa igyekezett meggyőzni őket arról, hogy érdemes volna folytatni az utat lefelé, ha nem is a bázisig, de legalább a 4-es táborig, Schmatz és Genet kitartottak döntésük mellett.

Hírdetés

Mint kiderült a serpa figyelmeztése nem volt hiába való. Az éjszaka folyamán hatalmas hóvihar csapott le a hálózsákjaikban fagyoskodó hegymászókra és Genet hamarosan meghalt kihűlésben. Schmatz ugyan továbbindult, de a kimerültségtől hamarosan újra meg kellett állnia. Ekkor valószínűleg leült és a hátizsákjának támaszkodva álomba merült – amelyből már sosem ébredt fel.

A szerencsétlenül járt hegymászónő utolsó óráinak történetét a mellett mindvégig kitartó Szungdare Serpa elbeszéléséből ismerhetjük. Beszámolója szerint Hannelore utolsó szavaival még vizet kért. Halála utána a serpa holttest mellett maradt a vihar elültéig, ami miatt több ujját és lábujját is elvesztette lefagyás miatt. Szungdare ennek ellenére sikeresen visszatért a bázisra és még évekig kalauzolta a hegymászókat. 1979 után még négy további sikeres csúcstámadás részese volt a Mount Everesten.

Hannelore Schmatz volt az első nő és az első német állampolgár aki a világ legmagasabb hegyén vesztette életét. Megfagyott holtteste évtizedeken keresztül volt baljós mementó a későbbi hegymászók számára, akik közül többen is megörökítették a vele való találkozást útban hegytetőre. 1984-ben egy nepáli rendőr és egy serpa megkísérelte lehozni a testet, de mindketten a hegyen vesztették életüket az akció során.

Utoljára egy 1996-os expedíció számolt be arról, hogy látta Hannelore holttestét. Ezt követően valamikor a szél lesodorta egy szakadékba, így a hegymászónő teste valószínűleg örökre elveszett.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »