Van az nyilván százmilliárd fölött is, de mindegy. A Napi Gazdaságnak adott interjújában az ÁSZ elnöke azt mondta: tízmilliárdos károk származhatnak abból, ha a köz tulajdonában álló vállalatok, intézmények rosszul működnek. 1. Domokos ÁSZ-elnök szeretné, ha egyes közszférabeli pozíciók betöltésekor a mostaninál hangsúlyosabban érvényesülnének a versenyszféra működési elvei. 2. Az ÁSZ elnöke szerint az utóbbi időszak vizsgálatai azt mutatják, hogy sem a NAV, sem a munkaügyi hatóság, sem az MNB nem működik elég jól, „tartalmi átalakulást tart szükségesnek.” A cégek ügyeik áttekintéséhez elengedhetetlen (lenne) a nyelvismeret, a komoly szaktudás, a nemzetközi módszerek tanulmányozása.
Magyarul az elemzésbe bevont vállalatokat és intézményeket csókosok és dilettánsok vezetik, a veszteségeket közpénzből finanszírozzák, a felügyeleti szerveik inkompetensek. Mondja ezt egy Fidesz-közeli ÁSZ-elnök. Mi lenne, ha mindjárt az igazságot is megtudnánk?
Nyilván vannak kivételek, olyan termelő vállalatok (pl. a Rába), amelyek nemrég még túlnyomórészt magánkézben voltak, és a menedzsmentjeik felelősségét nem lehetett rátolni az adófizetőkre, ami nyilván hat még a vállalati kultúrában. A nagy többség azonban a jelentés szerint kifejezett élősködő a társadalmon, kifizetőhely és párthomokozó. Miért is lenne más? Miután az egész államot a hozzá nem értés, a politikai hakni és a korrupció uralja, mi más célja lett volna a kormányzatnak az állami cégek irányításával, mint ugyanez? „Jó lenne, ha a versenyszféra működési elvei” érvényesülnének bennük? És mégis hogyan, ha egyszer az államnak, sőt konkrétan ennek az államnak a cégei? „Jó lenne”, ha nem a lopásra tetszettek volna berendezkedni. „Jó lenne” a „tartalmi átalakulás”. Hát igen.
A magyar adófizető Európában az utolsók között van a közgazdaságtani műveltségét tekintve, ezért ha meglát egy ilyen hírt, csak lapoz. Nem kalkulálja vissza, hogy az x veszteségből mennyi jut a saját háztartására, és főleg nem következtet belőle arra, hogy talán mégiscsak jobb lenne — állami garanciák és minőségellenőrzés mellett — az egészségügyi és EB-rendszert túlnyomórészt magánkézbe adni, amelyet az állam esetleg fogyasztói oldalon finanszírozhatna, amíg nem erősödik meg a polgári társadalom. Hogy talán mégis jobb lenne az önkormányzatoktól elvenni a cégeiket, és a piacra vezetni őket, hadd hulljon el a férgese és a korruptja, hadd takarodjon el az inkompetens vérszívó banda az éléről. Hogy talán mégis jobb lenne a MÁV-ot végre szanálni, aztán legalább a személyszállítást bedönteni, az életképes cégeket reprivatizálni stb. Ésszel, a közjót szem előtt tartva.
Az adófizető csak azt látja, hogy nem közeledik az életszínvonala nemhogy az osztrákokéhoz, de a szlovákokéhoz sem. És nem érti, miért, miközben a sima szavú Varga úr annyi szépet mond a Kossuth rádióban. Pech.
Forrás:hafr.blog.hu
Tovább a cikkre »
