A Magyar Nemzet 1938. és 1965. december 7-én megjelent számaiból válogattunk.
Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Kivégezték a négyszeres gyilkos Marek Mártát
Bécsből jelentik: Szerdán reggel kivégezték Bécsben Marek Mártát, a néhány hónappal ezelőtt lezajlott csalási és gyilkossági bűnpör fővádlottját. Marek Márta négy embert mérgezett meg, közöttük saját férjét és hét hónapos gyermekét, hogy megkaparinthassa az áldozatok életbiztosítását. A bécsi tartományi törvényszék bűnösnek mondotta ki őt biztosítási csalás és orvgyilkosság bűntettében s ezért kötél általi halálra ítélte őt.
Marek Márta férje, aki szintén áldozatul esett az asszony pénzéhségének, mint emlékezetes, néhány évvel ezelőtt szintén biztosítási csalást követett el, amennyiben baltával levágta az egyik lábát, hogy megszerezhesse a balesetbiztosítási összeget.
(1938. december 7., 10. oldal)
Nagy természeti kincsünk az alföldi földgáz
A Hajdúszoboszlói földgázüzem megépítése után 1966 nyarán már a békési földgázüzem is termel
Hazánk ipari fejlesztésének a legtöbb gondot az okozza, hogy energiában szegény ország vagyunk. Ilyen körülmények között valósággal forradalmasítja energiaellátásunkat és vegyipari nyersanyaghelyzetünket az alföldi földgáz. Október hó közepén megkezdte próbaüzemelését Hajdúszoboszlón a mintegy ötszázmillió forint beruházással megépített földgázüzem, az ország első földgázüzeme.
Ezekről a kérdésekről, az új nagy ipari létesítmény jelentőségéről, általában az alföldi földgázban rejlő nagy lehetőségekről beszélgettünk Füst Lajos főmérnökkel, a Nehézipari Minisztérium vegyipari beruházási főosztályán.
– A hajdúszoboszlói földgázüzem – mondotta a főmérnök – ma még egyedüli az országban. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy világviszonylatban is modem földgázüzemet építettünk Hajdúszoboszlón.
– Milyen termelési kapacitásra építették az üzemet?
– Évi egymilliárd köbméter földgázt termel majd az üzem. Ez a mennyiség mintegy hárommillió tonna, háromezer kalóriás szénnek felel meg. Az ország energiaellátása szempontjából fontos a hajdúszoboszlói üzem. Az itt termelt földgázzal a borsodi iparvidék: Miskolc, Diósgyőr, Ózd, Kazincbarcika, valamint Budapest ipari gázszolgáltatását látják el. Ezenkívül néhány kisebb alföldi város is kap Hajdúszoboszlóról földgázt. A hajdúszoboszlói üzem nemcsak földgázt termel majd, hanem propán-bután gázt is.
– Milyen mértékben kapcsolhatja be a hajdúszoboszlói földgázüzem a lakosságot a propán-butángáz ellátásba?
– Már 1966-ban mintegy százötvenezer új fogyasztó belépésével, 1961–1970 közti időszakban pedig évente újabb százezer felhasználó belépésével számolhatunk.
– Hány évre lesz elegendő a hajdúszoboszlói mező földgáza?
– Az alföldi földgázmezők közül a hajdúszoboszlói a legnagyobb, A hajdúszoboszlói földgázmezőn most megépített üzem évi egymilliárd köbméter földgáz termelése mellett, mintegy húsz évre ad elegendő földgázt.
– Hol lesz még különösen jelentős a földgáz kitermelése az Alföldön?
– A békési földgázmezőn, Kardoskút, Pusztaföldvár, Battonya térségében. Találtak Karcagon és Kunmadarason is föld gázmezőt, de ezek kisebb jelentőségűek, mint a hajdúszoboszlói és a békési. A békési földgáz kitermelése elsősorban a Dunántúl és Budapest földgázellátása szempontjából lesz fontos. Ennek érdekében a békési földgázmezőn jelenleg folyamatban van a hajdúszoboszlóihoz hasonló földgázüzem építése. A békési földgázt vezetéken eljuttatjuk Dunaújvárosba: a jövő év júliusától kezdve a Dunai Vasmű energiaellátását már a békési földgáz is jelentősen segíti. Ez idő szerint munkában van a Kardoskút és Dunaújváros közötti vezeték megépítése. Jövő év tavaszán kezdik el a Dunaújváros és Kápolnásnyék között megépítendő vezeték munkálatait. Ezt a vezetéket rákapcsolják majd a Székesfehérvár és Kápolnásnyék között nemrég elkészült vezetékre. A Dunaújváros és Kápolnásnyék közötti vezeték megépítése után így a békési földgáz eljut Székesfehérvárra, amely most Zala megyéből kap földgázt. Székesfehérvárról a vezetéket továbbépítik a Dunántúlon, Várpalotán keresztül Pét irányában. A Péti Nitrogénművekhez eljutó földgázból nitrogénműtrágyát készítenek.
– Fűtési célon kívül szóba kerülhet-e jelenleg az alföldi földgáz másfajta hasznosítása is?
– A kitermelt alföldi földgáz mennyiségének nagy részét már ma is vegyipari üzemeinkben, mint alapanyagot hasznosítjuk. Leggazdaságosabb a földgáz vegyipari felhasználása. Természetesen a földgáz vegyipari feldolgozására további nagy kapacitású üzemeket kell majd létesítenünk.
Alföldi földgáz-kincsünk mennyisége lehetővé teszi, hogy ipari üzemeink és városaink egy részét el tudjuk látni földgázzal. Ezt az adottságot figyelembe veszi iparfejlesztésünk is.
Környei Elek (1965. december 7., 5. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
