RÓMA, PÁRIZS. Elsõ ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat – jelentették be a hét legfejlettebb ipari ország torinói tudományos konferenciáján szerda este.
A gravitációs hullámok a Földtõl 1,8 milliárd fényévnyire terjedtek az ûrben, az amerikai Louisiana államban lévõ Advanced LIGO, majd 8 ezredmásodperccel késõbb Washington államban, további 6 ezredmásodperc múlva pedig az olaszországi Pisa mellett mûködõ európai hullámdetektor, a Virgo is észlelte õket – jelentette be az európai projekt két fõ finanszírozója, a francia tudományos akadémiának számító CNRS kutatóintézet és a Olasz Nukleáris Fizikai Intézet (INFN).
Az Albert Einstein általános relativitáselméletét igazoló, két fekete lyuk összeolvadása okozta gravitációs hullámot elsõként 2015 szeptemberében, majd másodjára 2015 karácsonyának második napján észlelte az amerikai LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora.
Az augusztus 14-én közép-európai idõ szerint 12.30-kor Európában is észlelt gravitációs hullámokat a Földtõl 1,8 milliárd fényévnyire lévõ két fekete lyuk összeolvadása váltotta ki. A fekete lyukak tömege 25-31-szerese volt a Napénak, a létrejött új fekete lyuk tömege 53-szorosa. Az összeolvadás során három Napénak megfelelõ tömeg átalakult energiává gravitációs hullámok formájában.
A gravitációshullám-detektorok teljesen új ablakot nyitnak a világegyetemre, amelyet eddig lényegében csak a Földhöz eljutó elektromágneses jelek – rádióhullámok, fény, röntgen- és gammasugárzás – révén vizsgálhattak a kutatók.
Az összeolvadás során egymás körül egyre gyorsabban keringõ fekete lyukak rendszere a résztvevõk tömegétõl függõen eltérõ viselkedést mutat. Ahogy az összeolvadás végállapotához közelednek, folyamatosan változik a kibocsátott gravitációs hullámok frekvenciája, a detektorok pedig csak bizonyos frekvenciatartomány érzékelésére képesek.
Ahhoz, hogy a gravitációshullám-detektorok obszervatóriumként mûködjenek, legalább három kell belõlük, egymástól viszonylag nagy távolságban. Ezért szállt be a mérésekbe augusztus elsejétõl a LIGO-detektorok európai testvérprojektje, a Virgo. A három interferométer együttesen a jelek sokkal jobb égi lokalizálását teszi lehetõvé.
A Virgo együttmûködésben 20 európai kutatócsoport több mint 280 fizikusa és mérnöke vesz részt. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Gravitációfizikai Kutatócsoportja 2010-tõl tagja az együttmûködésnek, amelynek munkájához számítástechnikai eljárások, algoritmusok és hullámformajóslatok fejlesztésével járulnak hozzá, továbbá részt vesznek az összeolvadó, nagy tömegû csillagok jeleinek keresésében és az eredményeket ellenõrzõ csoport munkájában is.
A szerdán bejelentett kutatási eredményeket részletesen a Physical Review Letters címû szakfolyóiratban közlik.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
