Kemény szankciókat vetett ki az USA az orosz olajra. Trump az erejét fitogtatja, Orábn Viktor magyar miniszterelnök szerint az amerikai elnök hibát követett el, Oroszország azt állítja, meg sem érzi az egészet. Pedig az indiai és kínai orosz olajexport padlóféket nyomott. Két összefüggésről azonban nagyon kevés szó esik: az egyik, hogy Trump két nap múlva tárgyal az kínai elnökkel. Így a szankciók lehetnek egy lehetséges alkupozíció részei. Jóval fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz Európával, amely olajigényének rendkívül nagy részét fedezi Indiában „átcímkézett” orosz olajból. Lehet, hogy az USA így akar nyomást kifejteni Európára?
Amerikai orosz csörte
Nyilvános szóváltásba torkollt Kirill Dmitrijev, a Kreml különleges üzleti megbízottjának washingtoni látogatása, miután Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter „orosz propagandistának” nevezte őt. Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője azután érkezett az Egyesült Államokba, hogy a Trump-adminisztráció szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyre és a Lukoilra.
Dmitrijev a Fox News-nak adott interjújában még azzal hárította a szankciók jelentőségét, hogy azok hatástalanok, és csupán az amerikai üzemanyagárakat fogják felverni. „Oroszországra semmilyen nyomás nem működik” – jelentette ki.
Scott Bessent a CBS „Face the Nation” című műsorában élesen reagált. Kijelentette, Dmitrijev „képtelen őszintén beszélni” a szankciók valós hatásairól, és az amerikai sajtót is bírálta, amiért teret adtak neki. Az amerikai pénzügyminiszter szerint Oroszország „azonnal megérzi a fájdalmat”, hozzátéve, hogy India már teljesen leállította az orosz olajvásárlásokat, és több kínai finomító is felfüggesztette a beszerzéseket.
Bessent szerint Oroszország „háborús gazdaság”, amelynek olajbevételei már eddig is 20%-kal csökkentek éves szinten, és az új intézkedések további 20-30%-os bevételkiesést okozhatnak. Bár az orosz infláció jelenleg 8% alatt van, az IMF a 2025-ös gazdasági növekedési kilátást mindössze 0,6%-ra vágta vissza.
Elemzők szerint Dmitrijev washingtoni útja – amely során megismételte a NATO bővítése miatti egzisztenciális fenyegetettségről és a nukleáris megsemmisülés veszélyéről szóló orosz álláspontot – éppen a Kreml aggodalmát jelzi az új szankciók miatt. Maga Vlagyimir Putyin is „súlyosnak” nevezte az intézkedéseket.
Az orosz-amerikai vita egy dolog. De mi lesz Európával?
Mivel a múlt hétvégén kiderült, hogy mégiscsak lesz békecsúcs, az amerikai keménykedés lehet ennek a tárgyalási folyamatnak a megalapozása. Amolyan kényszerítő erő a béke irányába. Ám ez a fegyver nem Oroszországot bünteti leginkább, hanem Európát.
Az amerikai szankciók hírére az európai olajárakat meghatározó Brent nyersolaj hordónkénti ára 5 százalékkal emelkedett. Úgy, hogy a korábban britek által bevezetett szankciók egyszer már 1,6 százalékot dobtak az árakon.
Európa helyzete kiemelkedően rossz a dízelpiacon. A mostani amerikai szankciók nyomán a finomítói profitmarzs a dízel esetében 7 százalékkal ugrott meg, ami szintén drágulást jelent.
De talán a legdurvább következmény mégis Indiához kötődik. Miután Európa névleg az orosz olaj importját 90 százalékkal visszavágta, a pótlást Indiában „átcímkézett” orosz olajjal pótolja. Míg 2021-ben az indiai nyersolajimportból az orosz csak 2 százalékot tett ki, idén ez az arány 35-40 százalékra nőtt. Az alábbi grafikon tökéletesen mutatja az összefüggést:
A fenti összefüggések értelmében Európa az egyik függőséget (Oroszország) lecserélte egy másikra (India), ami ráadásul törékenyebb. A dízel esetében ez még markánsabban jelent meg. Ma India adja (orosz olajból fedezve) az európai dízelellátás negyedét, és ezzel a kontinens legnagyobb beszállítójává lépett elő idén, megelőzve a közel-keleti partnereket is.
Brüsszel dobott rá még egy lapáttal
Az amerikai szankciók bejelentését követően az indiai finomítók azonnal leállították az új orosz olajrendeléseiket. Az Indian Oil Corporation kijelentette, hogy „betartja az összes vonatkozó szankciót”. A Reliance Industries, amely napi 500,000 hordó orosz olajra kötött hosszú távú szerződést a Rosznyefttel, bejelentette, hogy „teljes mértékben betartja a nyugati szankciókat”, miközben alternatív beszállítók felé fordul.
A kínai állami finomítók – a PetroChina, Sinopec, CNOOC és Zhenhua Oil – szintén felfüggesztették a tengeri úton érkező orosz olajvásárlásokat. India és Kína együttesen adták Oroszország augusztusi exportjának 85 százalékát, tehát ezek a döntések drámai átrendeződést eredményeznek.
Ráadásul, közben az EU maga is szankciókat vet ki az orosz olajra a jövő év elejétől, és ezek a szankciók pont az olyan kiskapukat zárnák be, mint az indiai átcímkézés. Csakhogy Európa szokás szerint teljesen elvakultan, a realitásokat figyelmen kívül hagyva fogadta el a büntetőintézkedéseket. Idén ősszel egy sor nagy globális beszállító a finomítói karbantartása miatt nem szállított. A hiányt India ugyan pótolta, de Európa tartalékot nem tudott felhalmozni. Most itt vannak az amerikai szankciók, az indiai szállítások várhatóan akadozni fognak, nincs tartalék, és így kéne felkészülni a két hónap múlva esedékes európai szankciók érvényesítésére, amely már az indiai import sem engedi majd, ha orosz olaj az alapja.
Egyes becslések szerint leginkább a kerozin és a dízel esetében léphet fel súlyos, lakosság által is érzékelhető hiány. A dízelből 20 százalékos lehet az import kiesése.
Nyertesek és vesztesek
Alternatív beszállítók persze vannak, de kíméletlenül meg fogják kérni az árát – amiről persze a szankciók kapcsán Brüsszelben soha nem beszélnek, és még egyetlen hatástanulmány sem készült, miközben már a 19 szankciós csomagot nyögi a kontinens.
Az intézkedés nyertesei, ha maradnak a szankciók és egy békecsúcs nem rendezi a helyzetet, az USA és a közel-keleti olajbeszállítók lesznek, mint Szaúd-Arábia és Kuvait.
A dolog pikantériája, hogy az USA úgy szállíthat Európába olajat és dízelt, hogy nem kell igazolnia a termék eredetét, vagyis nem kell bizonyítania, hogy nem orosz olajból készült terméket hoz Európába…
Alternatív beszállító lehet még Törökország és maradhat még India is, abban az esetben, ha át tudnak állni nem orosz olajforrásokra.
Az első hullámok már érezhetők. A keleti és nyugati dízel közötti árkülönbség pár nap alatt 30 dollár/tonnáról 45 dollár/tonnára ugrott. Ezen a kibontakozó válságon az indiai finomítók óriásit kaszálnak, nem véletlenül irányítják szállítmányaik zömét Európába, ahol kétségbeesetten próbálnak tartalékot felhalmozni saját szankcióik januári hatálybalépésére.
Összefoglalva tehát: most, amikor az USA szankciói miatt India leállítja orosz olajvásárlásait, Európa saját szankciós politikájának áldozatává válik. A 2026 januárjától hatályba lépő „Article 3ma” szankciós csomag tovább szűkíti Európa beszerzési lehetőségeit, pontosan akkor, amikor a kontinens téli dízelkereslete a csúcsára ér.
Ebből a helyzetből egyetlen dolog segítheti ki Európát: egy eredményes békecsúcs. Békés eredményekről azonban Európa középhatalmai hallani sem akarnak… Legalábbis egyelőre. Az a jobbik eset, ha a mostani amerikai szankciók az európaiak megszorongatását szolgálják, hogy rábírja őket a béketörekvések valódi támogatására. A korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az európai döntéshozók nem épp intellektuális, előre gondolkodó képességeikről híresek…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
