A fordító megjegyzése:
Ez a fordítás nem azért készült, mert a zsidókat akarom sajnáltatni, hiszen éppen ők járnak élen a multikulturalizmusnak a fehér társadalomra való ráerőltetésében. Hogy csak két nevet említsek a sok közül: Barbara Spectre és Anetta Kahane.
A hátulütő az, amikor egy tervnek nem szándékolt következménye is van. Ezt élik meg a zsidók, amikor az általuk az európai civilizáció tönkretételére behozott muszlimok őket is „kezelésbe veszik”.
A cikkben látni fogjuk, hogy Ricard Abitbol, a Franciaországi Zsidók Szövetsége, valamint Izrael Barátai elnöke azt mondja, hogy mostanra szinte nincs is zsidó Európában, mind távoznak, és hogy milyen borzasztó, amit mondani fog, hogy Európa béke idején azt folytatja, amit Hitler háború által tett.
Értjük, ugye? Az európaiak elutasítják a migrációt, ennek ellenére a zsidók vezető szerepet játszanak a migránsok behozatalában, majd amikor az általuk idecsődített és dédelgetett muszlimok őket is orrba verik, akkor a saját politikájukat az európaiak nyakába varrják, a náci kártyát kijátszva az európaiakat teszik felelőssé a kialakult helyzetért.
Mint amikor a zsidó megöli a szüleit, majd a bíróságon arra hivatkozva kér enyhítést, hogy ő árva.
A cikkben az is szerepel, hogy a franciaországi Zsidó Közösségi Védelmi Szolgálat szerint növekszik azon zsidók aránya, akik Franciaországot egy másik országért elhagynák.
Álljunk csak meg! A zsidók több évszázadon át ájvékoltak, hogy nem tudnak hova hazamenni, mire végre 1948-ban saját országot kaptak. Most azonban, hogy felforgató migrációs politikájukkal Franciaországot is tönkretették, és a fejük felett összecsapnak a hullámok, rögtön a kivándorlást fontolgatják, de nem Izraelbe, hanem más országokba, hogy aztán majd azokat is tönkretegyék, amint azt a magyarok a galíciaiak esetében már megtapasztalták.
Szögezzük le: 1948 óta a zsidók számára nem lehet más kivándorlási célország, csak Izrael!
A cikk arról is beszámol, hogy egyes zsidók az identitásuk elvesztését féltik. Ezzel újra bebizonyosodott, hogy francia zsidók nincsenek (bár a cikk ezt a kifejezést használja), mert a zsidó az zsidó marad, akárhol is éljen, és így legfeljebb franciaországi zsidókról beszélhetünk.
Egyébként pedig mit szoktunk hallani úgy általában? Ha a franciák, a magyarok, az amerikaiak stb. aggódnak identitásuk elvesztése miatt, az rasszizmus, de ha a zsidók aggódnak amiatt, az természetes.
Nos, többek között a fent összefoglalt hücpe (pofátlanság) az oka, hogy a világon mindenütt utálják a zsidókat.
Most pedig jöjjön maga az RT-cikk fordítása!
„Hamarosan nem lesznek zsidók Franciaországban” amint az antiszemitizmus terjed
A francia zsidók körében az antiszemitizmussal kapcsolatban már uralkodó nézet erősödni fog annak nyomán, hogy a múlt hónapban [2017. decemberben] Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, vélik a helyiek.
„Minden nap vannak olyan embereink, akiket bántalmaznak; minden nap vannak olyan embereink, akiket sértegetnek”, mondta Ricard Abitbol, a Franciaországi Zsidók Szövetsége, valamint az Izrael Barátai elnöke az RT-nek [a korábbi nevén Russia Today hírportálnak]. „Szavakkal fájdalmat okozhatnak nekünk, de azt nem bánjuk, azonban amikor késsel, lőfegyverrel okoznak nekünk fájdalmat, az ember nem mondhatja, hogy nem bánja”.
A zsidó közösség elleni támadások drámaian felfutottak 2015-ben, amikor a hatóságok hivatalosan 808 antiszemita támadást jegyeztek fel. Az ügyek valós száma azonban sokkal nagyobb lehet, mivel nem minden áldozat tett hivatalos panaszt. És miközben a zsidók elleni támadások 2016-ban csökkentek, a franciaországi Zsidó Közösségi Védelmi Szolgálat (SPCJ) értékelése szerint abban az évben a francia zsidók 335 támadást jegyeztek fel. A csökkenés részben a megnövelt biztonsági intézkedéseknek köszönhető, melyeket a 2015. novemberi párizsi támadások után vezettek be, melyekben 130 embert öltek meg, valamint a két évnyi szükségállapot bevezetéséhez vezetett.
„A Franciaországban 2016-ban elkövetett rasszista cselekmények egynegyede zsidó embert vett célba, miközben a zsidók a lakosság kevesebb mint egy százalékát képviselik”, mondta az SPCJ éves, októberben kiadott „A franciaországi antiszemitizmusról szóló jelentés”-ükben.
A Franciaországban elkövetett antiszemita cselekmények „hazai eredetű jelenség”, mondta az SPCJ, hozzátéve, hogy „azon zsidók száma, akik elhagyják az országot, vagy azon gondolkoznak, hogy Franciaországot egy másik országért elhagyják, egyre növekszik”.
Az antiszemita támadások hulláma 2015. január 9-én kezdődött, miután 29 embert ejtettek túszul egy kóser szupermarketben. A terrorista ostrom végére négy embert kivégeztek. Az erőszak a zsidóknak Franciaországból való tömeges exodusát váltotta ki. 2015-ben csaknem 8000-en távoztak és 2016-ban további 5000-en menekültek el. Összességében a múlt évtizedben több mint 40 000-en pakolták össze bőröndjeiket. Ez közel tíz százaléka annak a körülbelül 465 000 zsidónak, aki továbbra is Franciaországban lakik.
A nyilvánvaló biztonsági aggodalmak mellett a francia zsidók úgy érzik, hogy „félreértik őket” a francia társadalmon belül. Mások az identitásuk elvesztésétől félnek.
„Néhány évtized múlva nem lesznek zsidók Franciaországban. És Európában probléma is van”, mondta Abitbol az RT-nek. „Mostanság majdnem nincsenek is zsidók – távoznak. Így hát borzasztó, amit mondani fogok, de Európa béke idején azt folytatja, amit Hitler háború által tett”.
A zsidó közösség tagjai leírták tapasztalataikat és állandó félelmüket egy RT-forgatócsoport részére, ami meglátogatta a párizsi Seine-Saint-Denis külvárost, a franciaországi zsidó közösség korábbi szívét. „Egy egyén egy bozótvágó késsel ádáz módon támadott meg, mert zsidó vagyok”, mondta egy nemrég történt támadás áldozatainak egyike.
„Radikális iszlamisták kést döftek a mellkasomba. Nagyon féltem a családomat és magamat”, mondta egy másik. „Minden nap megtámadnak minket. Ők élvezik azt”, siránkozott a zsidó közösség egy női tagja.
„Félek attól, hogy kimenjek és mutatkozzam. Arra kényszerülök, hogy minden nap sapkát viseljek, hogy kipámat [karima nélküli sapkámat] elrejtsem”, mondta egy másik zsidó ember az RT-nek.
A múlt hónapban Franciaország miniszterelnöke elismerte a probléma mértékét. „Országunkban az antiszemitizmus él. Nem új – ősi. Nem felületes – mélyen gyökerező és élő”, jegyezte meg Edouard Philippe decemberben.
„Mindig új álarcok mögött rejtőzik, változatos okokon keresztül kísérli meg önmaga megigazolását. Ez a gyűlöletideológia itt van, jelen van és némely francia zsidót alija [a zsidók Izraelbe vándorlása] megtételére kényszerít”, mondta Philippe. „Annak spirituális döntésnek kellene lennie, azonban a köztársaság összes polgárát fájdalommal tölti el, amikor az az önkéntes száműzetés egy formája, ami a bizonytalanságból és a félelemből keletkezett”.
Philippe nyilatkozata néhány nappal azután jött, hogy Donald Trump bombasztikus döntést hozott Jeruzsálemnek Izrael fővárosaként való elismerésére – egy lépés, ami Izrael-ellenes tiltakozásokat váltott ki Európa-szerte, és további antiszemita támadások alapját vetette meg. Párizst már számos Izrael-ellenes gyűlés kavarta fel Trump Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése nyomán.
(Hidra – Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
