Bár a nyilatkozatokban Ukrajna lőszerellátása kapja a főszerepet, valószínű, hogy a mostani EU-csúcs fő témáit a francia és a német egyéni célok fogják meghatározni. Németországban a hármaskoalíció nehézkes működése és a belsőégésű motorok körüli viták kapnak most nagyobb hangsúlyt. Emmanuel Macron francia államfő pedig a tüntetésekből kinőtt belpolitikai válság árnyékában igyekszik majd jobb pozíciót kiharcolni többek között a francia nukleáris ipar számára.
A Politico szerint Berlin egy utolsó próbát tesz, hogy feltartóztassa a zöld ámokfutást, és megakadályozza a belsőégésű motorok kivonását, amit a Európai Bizottság és az Európai Parlament 2035-re szeretne elérni.
A német álláspont egyszerre európai és belpolitikai egymásnak feszülés, hiszen a három kormányzópárt háromfelé próbálja szakítani Németország kül- és gazdaságpolitikáját. A belsőégésű motorok kivonása ráadásul költséges átállást jelent az iparnak és munkahelyek megszűnését jelenti a választóknak.
A németek igyekeznek felemás megoldást találni: kivételt akarnak a tiltás alól azoknak a belsőégésű motoroknak a javára, amelyek a fosszilis üzemanyagok szintetikus alternatíváival képesek működni (e-üzemanyagok).
Berlin ezen kívül igyekszik majd előmozdítani a dél-amerikai Mercosur csoporttal tervezett EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezményt is, ami épp a franciák és más, az európai mezőgazdasági versenyképesség fenntartásában érdekelt országok szándékaival ütközik.
Berlin és Párizs azonban Ukrajna lőszerállátásában is szemben áll. Az EU egy kétmilliárdos keretet hozna létre Amelyből egymillió lőszert biztosítana Ukrajnának és ezen felül megpróbálná feltölteni saját raktárkészleteit is az orosz-ukrábúban leginkább fogyóban lévő 155 mm-es tüzérségi lőszerből. A vita arról szól, hogy csak uniós tagállamok gyártói vehesenek-e részt a programban, vagy nem uniósok is. A németek és a lengyelek szívesen bevonnák az amerikai és dél-koreai gyártókat. Az európában legfajsúlyosabb francia fegyveripar számára azonban előnyösebb volna a tengeren túli konkurenciát kizárni.
Párizs persze már téren latba veti befolyását az EU-csúcson. Emmanuel Macron el akarja érni, hogy az EU ismerje el zöld vagy “tiszta” energiának a nukleáris energiát is. Tekintettel arra, hogy Európa legnagyobb nukleáris iparával bír (Oroszországon kívül), ez érthető.
Ugyanakkor most már arról is kemény vita megy, hogy az USA hírhedt IRA-csomagja ellen, amely adókedvezmények útján vonja ki már most a tőkét az EU-ból, tervezett uniós versenyképességi keretből a nukleáris ipar is részesüljön. Az amerikaiak olyan csomagot fogadtak el 367 milliárd dollár értékben, amely jelentős adókedvezményeket nyújt azoknak a gyártóknak, amelyek amerikai alapanyagokra és beszállítókra támaszkodva termelnek. A döntésnek már most is van hatása, nemrég a Volkswagen jelentette be, hogy Közép-Európa helyett az USA-ban építi meg gigászi akkumulátorgyárát.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
