Etiópia az az ország Afrikában, mely a legjobban érdekelt Afrikában. Sose jártam ott, de Kubában sok eriópot ismertem. Érdeklősédem oka persze vallási: Afrikában 2 ország létezik, melyben ortodox keresztény többség van, s ezek egyike Etiópia.
Persze itt “ortodox keresztény” nem a Magyarországon tévesen “görögkeletinek” becézett vallás értendő, hanem a 451-től önálló keresztény ág, melynek eredete: nem fogadták el a III. egyetemes zsinat (Khalkedón) döntéseit. Nyilván ők ugyanezt fordítva értelmezik, azaz szerintük Khalkedónban a többség eretnekségbe esett, míg ők kitartották az eredeti tanítás mellett, ennek alapján ők magukat “ortodoxnak” nevezik, míg minket “melkitának” (jelentése: királypárti, császárpárti), ezzel arra utalva: mi elfogadtuk a korabeli hatalom, a római császár – Markianosz kelet-római császár- álláspontját egy egyházi vitában, míg ők nem.
Erről a vitáról – mely egyébként egyetlen egy teológiai kérdést érintett – most nem írnék, annyit csak megjegyeznék: a “melkita” szó ma már mást jelent, ugyanis a kora újkorban így kezdték nevezni azokat a volt ortodox és bizánci rítusú arab keresztényeket, akik elfogadták a római pápa főhatalmát. A megosztottság máig létezik: ma a keresztény arabok kb. 25-30 %-a mai értelemben vett “melkita”.
Etiópia egyébként Afrika második legnépesebb országa, s azon 3 afrikai ország egyike, ahol a népesség 100 millió feletti (a másik kettő: Egyiptom és Nigéria).
Etiópia többnemzetiségű ország, s egyik sajátossága, hogy történelmileg egyetlen nép uralta, de nem a legnagyobb nép, hanem a második legnagyobb, az amhara nép, mely jelenleg a lakosság alig 27 %-át teszi ki.
Az 1974-es kommunista hatalomátvételig egyértelműen amhara uralom volt az egész országban, a császári dinasztia is amhara nemzetiségű volt. Az amharák mellett még a tigrinyák élveztek kiemelt státuszt, akik az ősi Akszúm őslakosai.
Etiópia népei alapvetően 3 csoportba oszthatók:
- szemita népek: az amharák, a hararik, a tigrinyák, s egyéb kisebb népek, összesen a lakosság kb. 40 %-a, a hararik muszlimok, az amharák és a tigrinyák keresztények,
- kusita népek: az afarok, a oromók, a szomálik, s egyéb kisebb népek, összesen a lakosság kb. fele, az afarok és a szomálik muszlimok, az oromók között fele-fele arányban vannak muszlimok és keresztények,
- nílusi-szaharai népek: a térképen B., D., s G. betűvel jelölt államok lakosságánek zöme, szinte teljesen keresztények, egyedül B. államban van jelentős muszlim jelenlét.
Az 1974-ben hatalomra került kommunista diktatúra a kezdeti többnemzetiségű politikai irány után visszatért az amhara dominancia politikájához, mert rájött: nem lehet központosított hatalom sok nyelven. Bár maga a vezér – Mengisztu – egyébként kisebbségi volt, egyetlen nagy etiópiai néphez se tartozott. A kommunista uralom bukásához ez is hozzájárult.
Viszont, sajátos módon, Mengisztu hatalmát kommunisták buktattták meg, csak éppen egy másik kommunista szervezet, a tigrinya kommunisták. Akik aztán a 90-es élvek közepére felhagytak a marxizmussal, lassan bevéve a hatalomba 1-1 amhara, oromo, s déli pártot, bár végig megtartva maguknak a hatalom zömét.
Az új hatalom etnikailag szövetségi államot hozott létre, de az amharákat kezdték negatívan diszkriminálni, s folyamatosan növekedett a tigrinya túlsúly (pedig országos arányuk alig 6-7 %).
2018-ban megbukott a tigrinya dominanciájú vezetésű kormányzat, elsősorban az omoró tiltakozások miatt.
Az oromók számítanak a legdiszkrimináltabb népnek az 5 nagy etióp nép – afar, amhara, omoró, szomáli, tigrinya – közül. Nyelvük a kommunista időszak előtt be volt tiltva nyilvános használatra, de később is másodrendűeknek számítottak.
Az oromók helyzete máig fontos kérdés. A 2018-as tigrinya bukás óta növekedik az oromók szerepe, ez viszont a más népeknél ellenérzést szül. 2020 óta háború van a tigrinyák és a jelenleg oromó vezetésű központi kormányzat között.
Az oromóknak külön viszályuk van a szomálikkal. Ez ősi viszály, az oromók földművesek, a szomálik pedig állattenyésztők. A harc lényege: a két szövetségi állam pontos határa.
Az etiop politika a problémákat úgy próbálja megoldani, hogy immár totális autonómiát élveznek a szövetségi államok, az etióp alkotmány megadja az országtól való elszakadás jogát is. Elszakadni viszont szinte senki nem akar, az igazi viszály immár nem a központi kormányzattal való, hanem az egyes államok között. Így az autonómiajogok csak súlyosbítják a helyzetet.
Ami érdekes: a XX. sz. vége előtt sose voltak az országban vallási alapú viszályok. Ennek egyik oka, hogy a muszlimok baráti országként kezelták a keresztény Etiópiát. Ennek alapja Mohamed próféta életrajza: amikor Mohamed a VII. sz. elején megalapítja az iszlámot, s emiatt el kell hagynia Arábiát pár évre, Etiópiában kap menedéket. Jelenleg, idegen hatásra, immár vannak vallási ellentétek is, de máig sokkal inkább etnikai és politikai a belső viszályok oka, a vallási eltérések kis szerepet játszanak. Etiópia jelenlegi vezetője pl. muszlim apától és keresztény anyától származik, muszlimnak született, majd felnőttként áttért a kereszténységre.
Ami az életszínvonalat illeti, Etiópia a világ egyik legszegényebb országa. Szintje a világátlag 15 %-a (összehasonlításként: Magyarország adata 180 %), Afrikán belül is az alsó harmadban van. Az átlagos nettó havi bér, vásárlóértéken korrigálva, 65 ezer Ft. Az eltérések – ahogy mindenhol Afrikában – óriásiak, az emberek negyede az átlagbér negyedét keresi.
Az etióp keresztények nem csak saját ábécét használnak, hanem saját naptárat is: a bankjegyen szereplő 2012 tehát az etióp naptár szerint értendő, mely 8 és fél évvel később kezdődik, mint a “normál” naptár, az etióp 1. év 1. napja a mi naptárunk szerinti 8. év őszén van. A hónapok beosztása hasonló: 12 darab 30-napos hónap, valamint egy 5-napos 13. hónap (minden 4. évben 6-napos), s az év nem januártól, hanem ősztől kezdődik (idén szeptember 11. az Újév).
A mai nap – 2020.04.10. – “etiópul”: 2014.07.24.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
