Eszterházy Károly (1725–1799) egri püspök (hivatalban: 1761-től haláláig) születésének 300. évfordulója alkalmából szerveztek emlékülést Egerben a megyeházán, október 1-jén.
Ternyák Csaba egri érsek jeles elődjét méltatva elmondta, Eszterházy nemcsak az Egri Főegyházmegye püspöke volt, hanem Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja is. Elmondta még: fontos, hogy ismerjük elődeinket, mert mércét jelentenek számunkra. A püspök közel négy évtizeden át szolgálta a hatalmas kiterjedésű egyházmegyét, a köz ügyeit, s ez sok erőt kívánt.
Eszterházy Károly egyetemi álma 250 év elteltével vált valóra, de már akkor stabil alapokat teremtett ennek. Arra is gondja volt, hogy a tudomány mellett a hit is teret kapjon, ezért a könyvtár és a csillagvizsgáló mellett kápolna is helyet kapott az egyetemi házban.
Intézményeket alapított, iskolákat, templomokat építtetett, s mindent Isten dicsőségére tett, s az Isten iránt érzett végtelen szeretet adott erőt mindehhez. Adja Isten, hogy hitet, inspirációt merítsünk tőle, s példát vegyünk Eszterházy Károly püspök munkásságáról! – zárta köszöntőjét a főpásztor.
Ignácz Balázs főispán köszöntőjében hangsúlyozta: Eger számos épülete, a város szerkezete is őrzi Telekessy István, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly áldásos tevékenységének nyomát, s ez az örökség a mai napig meghatározó.
Demeter András, a Heves Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály főosztályvezetője előadásában történelmi kitekintést tett. Úgy fogalmazott: az életmű megértéséhez a század gondolkodását és az Eszterházy család szellemiségét is meg kell ismerni.
Az előadó részletesen ismertette az európai hatalmi viszonyok alakulását, az uralkodó dinasztiák törekvéseit, s a gazdasági helyzetet. Bemutatta Eszterházy Károly életútját, tanulmányait és papi pályáját, egészen az egri püspöki kinevezésig.
Itt Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár, Levéltár és Múzeum emeritus igazgatója vette át a szót, aki Eszterházy Károly lelkipásztori arcélét is bemutatta, mint mondta, rendszeresen tartott vizitációkat, sorra járta az egyházmegye plébániáit. Megemlékezett a kor kiemelkedő művészeiről, építészeiről, tudósairól – Hell Miksa, Markhot Ferenc, Fellner Jakab –, akiket Eszterházy püspök hívott Egerbe. Az előadó részletesen bemutatta a főpásztor egyik fő műveként épült Líceumot, az általa átépített palotát és a kibővített szemináriumot. Beszélt még az Érsekkert kialakításáról és a város északi részén épített hídról. Eszterházy Károly koncepciózusan fejlesztette Egert, olyan intézményrendszert alakított ki, amely a mai napig meghatározza a város karakterét – összegezte Löffler Erzsébet az életművet.
Forrás: Egri Főegyházmegye/Bérczessy András
Fotó: Federics Róbert, Vozáry Róbert/Szent István Televízió
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
