A 2025-ös jubileumi szentév vigíliáján, karácsony előtt mutattuk be Budapesten, a Terézvárosban zarándokútikönyv-sorozatunk legújabb kötetét, melyben Török Csaba kalauzol el az Örök Városba. A könyv azóta Olvasóinknak köszönhetően az új év sikerkönyve, mely minden Rómába zarándokló testvérünk megbízható útitársa lett.
A több mint kétszáz képpel gazdagon illusztrált kiadvány szerzője Török Csaba teológus, egyetemi tanár, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház plébánosa. Most itthonról haza – a magyar Egyház szívébe megyünk, és a kötetet Esztergomban is bemutatjuk.
A kötetet Kovács Zoltán egyetemi tanár, az Érseki Hittudományi Főiskola tanára, a Szent István-bazilika plébánoshelyettese és Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának vezetője mutatja be.
A könyvbemutató végén a szerző dedikálja megjelent könyvét.
A kötet a Magyar Kurír kiadásában, a Via Sacra zarándok utazási irodával való együttműködésben jelent meg.
Török Csaba több mint öt évet élt és alkotott Rómában, ahová azóta is többször visszatért mint pap és zarándoklatvezető. A városba és a római kultúrába tanulmányai során szeretett bele. A kötet több mint útikönyv.
Így (nem csak) a 2025-ös szentévben minden Rómába zarándokló méltó útitársa. Erre utal a könyv borítójának egyedisége is, hiszen nem a megszokott, például a Szent Péter-bazilikát ábrázoló kép látható rajta, hanem az egyik legősibb római bazilika, a Szent Kelemen mozaikjának központi része.
A könyvben helyet kapott több mint kétszáz fénykép Merényi Zita és Fábián Attila munkáját dicséri.
Legújabb zarándokútikönyvünk ünnepélyes bemutatójára Budapesten, a Terézvárosban került sor december 16-án.
A könyvben Török Csaba Rómáról így ír:
„»Natum quod gelidum vides ad Istrum / Romana tegier viator urna / Non mirabere si extimabis illud / Quod Roma est patria omnium fuitque.« Vannak ugyan míves műfordításai e költeménynek [Lászai János síremléke, a római Santo Stefano Rotondo bazilikában – a szerk.], ám mégis engedélyt kérünk a szó szerinti magyarításhoz, hiszen itt minden szónak mélysége van: »Amikor látod, vándor, hogy római sír fedi azt, aki a fagyos Dunánál született, nem fogsz csodálkozni, ha megfontolod: Róma volt és marad mindannyiunk hazája.«
Létezik-e kifejezőbb, igazabb megfogalmazás arra, mi köti hazánkat, történelmünket, önazonosságunkat, s nem utolsó sorban szívünket-lelkünket-hitünket Rómához?”
*
Zarándokútikönyv-sorozatunk korábban megjelent kötetei: Lourdes, Fatima és Međugorje.
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
