Az izraeli–iráni konfliktus drámai fordulatot vett, miután a két ország három egymást követő napon kölcsönösen rakétacsapásokat mért egymás területére. A támadások több tucat ember életét követelték, köztük számos gyerekét, és súlyos károkat okoztak lakónegyedekben, katonai célpontokban, valamint energetikai létesítményekben. A nemzetközi közösség attól tart, hogy a fegyveres összecsapások regionális háborúvá szélesedhetnek. Ez utóbbi Európa számára gazdasági katasztrófa lenne, nem csak a Szuezi-szoros, hanem a Hormuzi-szoros esetleges blokádja miatt. A Hormuzi-szoroson halad keresztül a világ LNG és olajkereskedelmének negyede.
Véres hétvége mindkét oldalon
Az izraeli hadsereg szombatról vasárnapra virradó éjjel újabb támadásokat indított Irán területén, melynek célpontjai között a teheráni védelmi minisztérium épülete, két katonai- és nukleáris létesítmény, valamint a fővárosi Shahran olajraktár is szerepelt.
Egyes források szerint a South Pars gázmezőt is találat érte, ami részleges termelésleálláshoz vezetett. A félhivatalos iráni Tasnim hírügynökség szerint az izraeli csapások legalább 138 áldozatot követeltek. Egy 14 emeletes lakóház is összeomlott egy rakétatalálat következtében.
Izraelben szintén súlyos károk keletkeztek: az iráni válaszcsapások legalább 13 ember életét követelték, köztük három gyerekét. Bat Yam városában egy többszintes lakóépületre mért csapás hat emberrel végzett, míg az északi Tamra településen egy családi ház romjai alatt négy nő, köztük egy anya és két lánya lelte halálát. Az izraeli Magen David Adom mentőszolgálat több mint 350 sebesültről számolt be. A Ben Gurion nemzetközi repülőtér immár harmadik napja zárva tart, ahogy az izraeli légtér is lezárás alatt van.
Nukleáris tárgyalások felfüggesztve
A konfliktus kitörésének egyik legkritikusabb következménye, hogy elmaradt az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások hatodik fordulója, amelyet vasárnapra terveztek az ománi fővárosba. Irán külügyminisztere, Abbász Arakcsi szerint a támadások célja éppen e tárgyalások kisiklatása volt. Arakcsi hangsúlyozta, hogy Irán továbbra sem törekszik atomfegyverre, de nem hajlandó lemondani nukleáris jogairól.
Izrael ezzel szemben úgy véli, hogy Irán nukleáris programja fenyegetést jelent, és célja annak teljes felszámolása, beleértve a ballisztikus rakéták fejlesztését is. Az ENSZ Atomenergia-ügynöksége (IAEA) a múlt héten megállapította, hogy Irán megsértette az atomsorompó-egyezmény (NPT) előírásait.
Körkép-vélemény:
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Irán atomprogramja, bár még hivatalosan nem érte a célját, nem nevezhető békésnek. A békés, energiatermelés céljából működő nukleáris programhoz „alacsonyan dúsított uránra” van szükség, ez 3-5 százalékot jelent (a természetes uránérc 0,7 százalék U-235-ös izotópot tartalmaz). Irán bevallottan 60 százalékos dúsítást ért el. Ez a szint háromszorosa még a kísérleti, kutatási célú reaktorok dúsítási szintjének is. Ez azonban önmagában azonban még nem áttörés: a katonai célú, tehát atombomba létrehozásához szükséges dúsítási szint minimum 90 százalék.
Trump: „A konfliktus könnyen lezárható lenne”
Az amerikai elnök, Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vett részt a támadásokban, de figyelmeztette Teheránt, hogy amennyiben bármilyen formában amerikai érdekeltséget támadna meg, „olyan katonai erő sújt majd le rá, amit még nem látott a világ”. Trump ugyanakkor azt is állította, hogy „könnyen meg lehetne kötni egy megállapodást Irán és Izrael között, amely véget vetne ennek a véres konfliktusnak”, de részleteket nem közölt.
Irán azonban nem hisz Washington semlegességében: Arakcsi szerint bizonyítékuk van arra, hogy az amerikai támogatás közvetlen szerepet játszott az izraeli támadásokban.
Regionális következmények és figyelmeztetések
A feszültség gyors eszkalációja miatt több szövetséges és régiós szereplő is megszólalt. Az Irán-barát jemeni húszi lázadók például rakétákat lőttek ki Tel-Aviv irányába, és Irakban a Kátaib Hezbollah milícia figyelmeztette Washingtont, hogy beavatkozás esetén amerikai bázisokat fognak célba venni. Mindeközben Pakisztán cáfolta azokat az iráni híreket, melyek szerint ballisztikus rakétákat küldene Teherán segítségére.
Teherán városában számos robbanás rázta meg a központi és keleti kerületeket, a légiriadók pedig már szombat estétől ismétlődtek. Az iráni kormány bejelentette, hogy metróállomásokat és mecseteket nyit meg óvóhelyként a lakosság számára.
Pánik és piaci sokk
A konfliktus gazdasági hatásai is érzékelhetők: az olajárak már pénteken 9%-kal emelkedtek a közel-keleti exportkockázatok miatt, és az egyiptomi font jelentős értékvesztést szenvedett el. A tel-avivi tőzsde a korai órákban esett, majd enyhén korrigált, míg a szaúdi tőzsde 1,5%-os mínuszban zárt.
Újabb csapások és diplomáciai szakadék
Netanjahu miniszterelnök szerint az izraeli csapássorozat „semmi ahhoz képest, amit még érezni fognak”, és felszólította az iráni népet, hogy lázadjon fel a teokratikus rezsim ellen. A katonai szóvivő pedig Farszi nyelvű üzenetben szólította fel az iráni lakosságot, hogy sürgősen hagyja el a fegyvergyárakat, újabb támadásokra utalva.
Egyre többen vélik úgy, hogy reális veszéllyé válik egy hosszú és szélesebb térségi háború a Közel-Keleten, különösen, ha a nukleáris tárgyalások zátonyra futnak, és más regionális szereplők is bekapcsolódnak a konfliktusba.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Baz Ratner
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
