Gróf Esterházy János (1901–1957) a trianoni békediktátum által az anyaországtól elszakított felvidéki magyarság meghatározó, mártírhalált halt politikusa volt. Életútja és tevékenysége szorosan összefonódott a trianoni határok következményeinek kezelésével és a kisebbségi jogok védelmével. Bár a trianoni békeszerződés után a csehszlovák állam a gróf birtokai jelentős részét államosította, nem hagyta el a szülőföldjét. Tudatosan vállalta a kisebbségi lét küzdelmeit, s ebben, vállalva a szenvedést és a megaláztatást, élete végéig hűen kitartott.
A trianoni békediktátum 106. évfordulójának előestéjén az Ipoly szlovákiai oldalán, a hajdani Nógrád vármegyei Óvár község Szent Erzsébet templomában jöttek össze a zarándokok és a helyi hívek, hogy együtt imádkozzanak a 2019-ben a krakkói érsekség által megindította Esterházy János boldoggá avatási perének méltó lefolytatásáért. A palócok népe immár hatodik éve tart havonta, első szerdánként votiv azaz fogadalmi misét a mártír politikus boldoggá avatásáért. Ezekre a szentmisékre, havonként a trianoni határral kettészelt honti, nógrádi térségben kerül sor, egyszer a Palócföld magyarországi, egyszer pedig a Szlovákiához tartozó részében.
Június harmadikán, az Óvárban született Vízi Gábor András, a Pálos Rend új magyarországi tartományfőnöke mutatott be e szándékra szentmisét az állandó résztvevő, Máthé György érsekvadkerti plébánossal koncelebrálva.
Mindig megható, és most is különös, ünneplő lelkülettel valósult meg az országhatár két oldaláról összegyűlt Esterházy-tisztelő palócok együvé tartozásának kifejezése.
„A mi jelünk a kereszt!”
vallotta Esterházy János, és így tartják ezt a templomozó mai palócok is. A szeretetközösség és nemzeti egység – elérése a Krisztus-közelség függvénye. Isten szolgája Esterházy Jánosnak köszönhetően így lehettünk eggyé Óvárban Jézus, az Örök Nap szent Szívének szeretetében és örömében megélve összetartozásunkat.
Másnap, a Nemzeti Összetartozás napján, május 4-én, Budapesten, a HÁLÓ Közösségi Házban népes közönség előtt került levetítésre a TRIPTICHON című hiánypótló dokumentumfilm, amely tükörként állítja elénk a felvidéki magyarság mártír politikusának Esterházy Jánosnak az életét. A Zsigmond Dezső rendező, Csányi János producer és Molnár Imre történész által készített megrendítő film egyszerre dokumentum és műalkotás. Esterházy életművét felidéző különleges képsorok és mondatok áradnak a magyar, szlovák, lengyel kortárs tanúságtevőktől. Nyomatékos
állításként hangzik el egy korábbi vezető szlovák politikustól (František Mikloškotól), hogy
a vértanú Esterházy János, az egész Közép-Európa szentje.
A magyar mártír ugyanis ellenállt mind a náci, mind a kommunista embertelenségeknek, így élete maga lett a krisztusi önfeláldozás megjelenítése. Az életmű filmes felidézése mélyen elgondolkodtató, de nem pesszimista dráma. Ez az alkotás inkább aktivizálja a néző hitét, történelmi önismeretét, mivel megjelenik benne a rendező, Zsigmond Dezső arc poétikája: „A jó dokumentumfilm a nemzet lelkiismerete.” Esterházy János valóban megszólítja a nemzet lelkiismeretét és állásfoglalásra késztet bennünket. A vetítés utáni Deme Tamás szociológus és Molnár Imre történész beszélgetésében elhangzott: Esterházy a trianoni diktátum kapcsán tűnt fel először a történelem színpadán, önkéntesként csatlakozott a Nyitra környéki népfelkelőkhöz, hogy fegyverrel harcoljon a szülőföldjét elfoglaló cseh legionáriusok ellen. A reguláris magyar egységek visszavonása és a az ellenség túlereje meghiúsította szándékát, de nővérével, Lujzával így is részt vett a soproni népszavazást kiharcoló megmozdulásokon. Ez volt az első mozzanata annak az életpályának, amely az ellenségeiért felajánlott szenvedéssel és imával ért véget a mírovi börtönben.
Isten szolgája Esterházy Jánost így egyszerre nevezhetjük Trianon áldozatának és egyben Trianon gyümölcsének is, hisz a szenvedés tüzében megérlelt gyémánt tisztaságú lelke még sok jövőbeli nemzedék számára lesz útmutató fényes csillag, miként ezt a film egyik szereplője kifejtette.
Deme Tamás és Limbacher Gábor gondolatai nyomán: szerk.
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
