Esik vissza a belföldi fogyasztás, csökken a kiskereskedelmi forgalom

Esik vissza a belföldi fogyasztás, csökken a kiskereskedelmi forgalom

A Pénzügypolitikai Intézet (IFP) elemzői  az aktuális  Monitorban közzétették, hogy az eCash és az általános forgalmi adó (áfa) beszedési adatai a  kiskereskedelmi forgalom januári mély visszaesését, illetve a belföldi fogyasztás jelentős csökkenését jelzik. Változtak a háztartások vásárlási szokásai, illetve a megtakarítások jelentősen növekedtek. Az év elejétől stagnáló munkaerőpiac sem segít a fogyasztás beindításában. A keresletet visszafoghatják az emelkedő energiaárak következményeként emelkedő magasabb árak is.

Elemzők szerint a januári kiskereskedelmi adatok a magánfogyasztás erőteljes csökkenésére utalnak az első negyedévben.

A kiskereskedelmi forgalom kétszámjegyű csökkenést mutat, mélyebbet, mint az első hullám alatt, és a legmélyebben a pénzügyi válság óta

– mondták. Azok a szupermarketek, amelyeknek a tavalyi pandémia következményeinek sikerült ellenállniuk, jelentősen alacsonyabb bevételt könyvelhettek el.  Hozzátették azt is, hogy a vendéglátóipar a világjárvány kezdete óta a legrosszabb helyzetben van, a szállásadók bevételei is rekord alacsonyak. Az év eleji gyenge fogyasztást jelzi az áfa-beszedés több mint 16% -os csökkenése, az előző év azonos időszakához.

A mobilitás és az eKasa adatai szerint azonban az értékesítéseknek nem szabad tovább csökkennie februárban.

 Az üzletláncok és az élelmiszerek január második felében kezdtek helyreállni, és az eKasa-bevételek jelenleg a pandémia két hulláma között vannak. Februárban ezért részben kompenzálhatja a fogyasztás az egyéb kiskereskedelemi területek hiányát

– állítják elemzők.

Hangsúlyozták azonban, hogy tekintettel a folyamatos zárlatra, valamint a gasztronómia és a szálláshelyek folyamatos kritikus helyzetére, az első negyedévben nem várható számottevő élénkülés.

Hírdetés

Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szigorúbb karanténintézkedések mellett a háztartások fogyasztásának csökkenése valószínűleg a háztartások növekvő aggályainak is köszönhető, amelyek módosították vásárlási szokásaikat.

Az év fordulóján a háztartások betéteinek volumenének erőteljes növekedése azt mutatja, hogy a háztartások nem pazaroltak, így a megtakarításaik nőttek. A megtakarítások növekedése azonban továbbra is kisebb és lassabb, mint az előző pénzügyi válság idején

– fogalmaztak.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy a munkaerőpiac nem mozdult az év elején.

A foglalkoztatás fellendülésének korlátozó tényezője az új koronavírus gyorsabb terjedése a fejlettebb járásokban. Az intézkedések lassabb enyhítése ezekben a körzetekben tehát nagyobb hatással lehet a szlovák gazdaság teljesítményére

 – mondták elemzők. Szerintük, az első negyedévben a munkaerő-piaci fejlemények valószínűleg nem adnak további lendületet a háztartások fogyasztásának

Egyúttal kifejtették, hogy a kínálati tényezők márciusban üzemanyagár-növekedést okoznak, amelyek Szlovákiában az elmúlt héten is 1,5% -kal emelkedett.

A tavalyi áresés bázishatásával együtt ez azt fogja jelenteni, hogy az üzemanyagárak ismét felfelé lendítik az inflációt, ami tükröződhet a gazdaság más szektorainak áraiban is

 – tették hozzá.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »