Érseki áldás az új Boldog Özséb római katolikus plébániára (Soltész Miklós államtitkár Kézdivásárhelyen)

Érseki áldás az új  Boldog Özséb római katolikus plébániára (Soltész  Miklós  államtitkár  Kézdivásárhelyen)

Szombat délután rendkívüli esemény színhelye volt a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Római Katolikus Egyházközség zsúfolásig telt temploma: hálaadó szentmisén adták át rendeltetésének és szentelték meg az új plébániaépületet, mely közösségi házként is szolgál. A hálaadó szentmisét Kovács Gergely, a céhes város szülöttje, Erdély érseke celebrálta a környékbeli papság közreműködésével, és ő mondta a szentbeszédet is. Az esemény díszmeghívottja Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

A hálaadó szentmise kezdetén Kovács Péter, a Boldog Özséb-templom plébánosa köszöntötte az egyházi és közjogi méltóságokat, kiemelten Soltész Miklóst és Fejér László Ödön kézdivásárhelyi szenátort, valamint a szép számban összegyűlt híveket és meghívottakat.

„Ha körbenézek a világunkban, főegyházmegyénkben, jogos a megállapítás: hitünk kopik, fogyatkozik. De ugyanakkor az egyházmegye nagy területén sok helyre hívnak, legyen az egy kápolna megáldása vagy felszentelése, legyen plébániaépület vagy bármilyen más megvalósítás, s akkor azt mondom, hogy van hit. Van élő közösség, amely ezeket megvalósítja. És itt, Kézdivásárhelyen még könnyebb dolgom van, hiszen kötődöm a plébániához, és tudom, hogy hány éves vágy, előkészület valósul meg, amikor ma megáldjuk a plébániaépületet” – mondotta a szentmisét celebráló Kovács Gergely érsek, aki szentbeszédében az ima fontosságára és a legfőbb igazság ismeretére hívta fel a hívek figyelmét.

 

A plébániaépület története

A szentmise végén Kovács Péter plébános ismertette az új plébániaépület születésének történetét. Elmondta: 1998-ban alakult meg a Boldog Özséb-egyházközség mint plébánia. Abban az esztendőben az akkori főesperes, Bodó Imre plébános egy családi házat vásárolt meg, mely az 1970-es években épült és plébániaépületként szolgált. 1999 és 2004 között az első plébánosok, Ferenczi István és Ferenczi Árpád atyák bővítették az épületet, amennyire a kicsi hely engedte. 2004 és 2020 között az akkori plébános, Kerekes László, most már segédpüspök három szomszédos telket vásárolt meg, ahová a mostani új plébánia épült.

„Mindig megvolt a vágy, mindig időszerű volt, igény és elgondolás volt, hogy egy olyan plébánia épüljön – magyarázta Kovács Péter –, ahol közösségi terek vannak a lelkipásztori programok megvalósulására, de az anyagiak nem tették lehetővé, hogy ez az álom egyházközségünkben meg tudjon valósulni, hiszen közösségünk önerőből nem lett volna képes ezt a beruházást megvalósítani. Az elgondolást nem adtuk fel, éppen ezért 2020 decemberében a főegyházmegye, az érsek és a segédpüspök úr segítségével pályázatot adtunk le a magyar kormányhoz. 2021. június 29-én Gyulafehérváron a papszentelés után Soltész Miklós államtitkár úr közölte, hogy Magyarország kormánya részéről a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül támogatásban részesül egyházközségünk egy új plébánia megépítésére. 2021. december 2-án 135 millió forint támogatás érkezett egyházközségünk bankszámlájára, ami akkor 1,8 millió lejt jelentett. Akkor már arra gondoltunk, hogy ez az álom nem marad álom, hanem sikerül elindulni ezen az úton” – sorolta az előzményeket Kovács Péter, aki arról is beszámolt, hogy nemcsak a magyar kormány támogatta a beruházást, hanem jelentős mértékben a hívek is, akik 800 ezer lejjel járultak hozzá az új plébánia építéséhez. Ugyanakkor a megyei és helyi önkormányzat, valamint magáncégek is kivették a részüket abból, hogy az összesen 2,8 millió lejbe kerülő munkálat megvalósulhasson.

Kovács Péter elmodta, hogy az építkezés 2022-ben bontásokkal, engedélyeztetésekkel, a tervek és a dokumentáció elkészítésével kezdődött, de egész sor nehézség, akadály is felmerült, ami miatt elhúzódott az idő és a tulajdonképpeni kivitelezés. 2023. február 24-én kötötték meg a szerződést a kivitelező céggel, és ez év nyarára már el is készült az új plébániaépület igényes és szép kivitelezésben. Az épület kétszintes, a földszinten két irodahelyiség, két nagyterem, konyha és illemhely található, ami a közösséget szolgálja, a tetőtérben pedig két nappali, két halószoba, két fürdőszoba van, ami szolgálati lakás a jelenlegi két lelkipásztor számára, emellett még két vendégszoba található ott konyhával és ebédlővel együtt.

Hírdetés

A plébános köszönetet mondott mindenkinek a támogatásért, a tervezésért, a törmelék elszállításáért és a kivitelezésért. „Azt kívánom, hogy ez az épület mindannyiunké legyen” – tette hozzá.

 

Érseki áldás az új plébániára. Fotó: Iochom István

 

Szentek példája

Ezt követően Soltész Miklós államtitkár osztotta meg gondolatait, bevezetőként arra kérve Erdély érsekét, hogy ne helyezze el innen az elkövetkező években Kovács Péter atyát. „Boldog Özsébnek, aki Remete Szent Pálnak a követője volt, az volt a jelmondata: keresztben az üdvösség. Hogyha végignézünk 21 évszázadon, akkor vannak olyanok, amelyek nagymértékben meghatározták jelenlegi életünket. Nyilván a legfontosabb Jézus Krisztus születése, élete, kínszenvedése, halála és feltámadása. Ezt követte az apostoloknak a fantasztikusan bátor és kitartó munkája a kereszténység elterjesztésében. Sokan megértük a huszadik századot – hangsúlyozta az államtitkár –, annak gyötrelmes időszakait is. Erőszak, gyalázat és szenvedés, első és második világháború, nácizmus és kommunizmus, és mindezt akkor, amikor az emberiség azt mondta magáról: elérte a fejlettsége legmagasabb fokát mind technikailag, mind gondolkodásban. Igaz, hogy ebben a században ellensúlyozták olyan szentek ezt a szörnyűséges időszakot, mint Boldog IV. Károly, Szent Kolbe atya, Szent Pió atya vagy akár Szent II. János Pál, de akár említhetjük szentéletű püspökeinket is, Márton Áront és Mindszenty Józsefet” – mondotta Soltész. Így folytatta: „Ha rátekintünk Boldog Özséb korszakára – a 12. század vége, 13. század eleje –, látjuk, hogy mi mindent rejtett magában, mi mindent adott a kereszténységnek az időszak: Szent Ferencet, Szent Klárát, Aquinói Szent Tamást, Szent Domokost és Páduai Szent Antalt, és nekünk, magyaroknak számos magyar szentet is. Fantasztikus évszázad, fantasztikus szentekkel. Miért fontos mindez? Amikor szentmisére járnak a gyermekek, amikor próbáljuk őket nevelni és közösséget adni nekik – egy ilyen közösségi házban is, amit most átadunk –, akkor az a cél, hogy megpróbáljuk: szentként éljenek. Mert nem könnyű, tudjuk ezt mi, felnőttek. Amikor a szentek életét nézzük, akkor tudjuk, hogy ők is küszködtek, sokszor szenvedtek, nem szentnek születtek. De mégis, az ő példájuk, az ő segítségük, az ő mintájuk sokat bátorít abban, hogy gyermekeinket azon az úton indítsuk el, amely a legfontosabb: a kereszténységünkön keresztül. Mindannyian erre törekszünk most, a 21. században is, még akkor is, ha úgy tűnik, ez a korszak a maga jólétében és gazdagságában, pökhendi valóságában nem azt sugallja, amit kellene. Mi viszont úgy döntöttünk közösen – akár érsek atyával, akár erdélyi és székelyföldi pap bácsikkal –, hogy mindezt ellensúlyozzuk. Templomokat építünk és újítunk fel, iskolákat újítunk fel, közösségi házakat építünk, mindezt a közösség, a gyermekek és a fiatalok érdekében. Mindezt azért, hogy hazájukat szerető és tisztelő közösséget adjunk a nemzetnek, és olyan fiatalokat, akik a kereszténységet, a hitet megőrzik és továbbadják másoknak is” – fűzte tovább gondolatait az államtitkár, aki zárszóként Magyarország kormányának nevében mindenkit arra kért, hogy három egymást követő vasárnap menjen el szavazni.

A szentmise végén Kovács Péter plébános az egyházközség nevében köszönetet mondott az érsek atyának, a főesperesnek, a papságnak, a segédlelkésznek, a gondnoknak, a kántornak, az egyháztanácsnak, hogy végig mellette voltak. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki a templom gyermek- és felnőttkórusának, a ministránsoknak, az ifiseknek és a cserkészeknek a szolgálatukért.

Az érseki áldást követően a nagyszámú hívő az új plébániaépület udvarára vonult, ahol az énekkar kíséretében Kovács Gergely érsek megáldotta és kívül-belül megszentelte az új plébániát és közösségi házat, majd mindenkit egy emlékképpel ajándékoztak meg. „Költözzék ide isteni áldás, derűs öröm és termékeny szeretet” – kérte többek között az érsek.

 A hálaadó ünnepség nemzeti imánk közös eléneklésével és szeretetvendégséggel ért véget.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »