Erős német–orosz kapcsolat

Erős német–orosz kapcsolat

Miközben a német kormányzat kiáll az Oroszország elleni szankciók mellett, s ez ügyben az európai összefogás fontosságát hangsúlyozza, a német cégek egymás után kötik hatalmas horderejű üzleteiket az orosz vállalatokkal. A berlini kormány megpróbálja kisebbíteni az ügyletek jelentőségét. A jövőben német–orosz megállapodás tárgya lehet Magyarország gázellátása.

Egymást követik a nagyszabású üzletkötések a német cégek és az orosz vállalatok között, miközben a berlini kormány folyamatosan kiáll az Oroszország elleni szankciók mellett. Az egyik ügyletet, egy másfél éve bejelentett nagyszabású részvénycserét például most ütik nyélbe a felek. A VG.hu beszámolója szerint az üzlet keretében az orosz Gazprom megkapja a jellemzően holland vizeken aktív, de brit területeken is működő német Wintershall Noordzee olaj- és gáztermelő vállalat 50 százalékát, egyúttal az eddiginél nagyobb hozzáférésére lesz a németországi föld alatti gáztárolókhoz. Partnerének, a német BASF-hez tartozó Wintershallnak ezzel párhuzamosan növekszik a részesedése egyes szibériai olaj- és gázlelőhelyekben. Az internetes portál szerint ez azért is fontos a BASF-nek, Európa egyik legnagyobb vegyipari csoportjának, mert gázalapú vegyiparra rendezkedett be. Ilyen lehetősége a magyarországi vegyiparnak is volt néhány évtizede, de amikor válaszút elé került, az ágazat végül az olajbázisú technológia mellett döntött.

Hírdetés

A német kormányzat igyekszik csendben maradni

Ugyancsak nagy jelentőségű a BASF-nek a másik szintén nemrég bejelentett megállapodása, amely alapján megkétszerezik az Északi Áramlat nevű német– orosz gázvezeték kapacitását. Az Északi Áramlat II.-n – ahogyan a Balti-tenger mélyén áthaladó és a szárazföldet német területen elérő, már működő Északi Áramlaton I.-en is – orosz gáz érkezik majd Európába. Az új, évi 55 milliárd köbméter együttes kapacitású vezetékpár lefektetésére New European Pipeline AG néven hoztak létre projektcéget. Ennek 51 százaléka a Gazpromé, 9 százaléka a franciaországi Engie-é (korábbi nevén GDF Suez), és egyenként 10 százalék jut további négy nagy európai olajcégre: a BASF/Wintershallra, a szintén német E.ON-ra, az osztrák OMV-re és az angol–holland Royal Dutch Shellre. A német kormány megpróbálja kisebbíteni az ügyletek jelentőségét. Azt állítják: hiba úgy értékelni e két szerződést, hogy azok erősítik az orosz–német kapcsolatokat. „Nincs kapcsolat a megállapodások, valamint az ukrajnai válság, illetve a Moszkva elleni szankciók között” – idézi a német külügyi szóvivőt a Reuters hírügynökség. Mint Martin Schaefer hangsúlyozta, vállalati szintű döntésről van szó, amelyre a német kormánynak nincs ráhatása, és nem is akarja, hogy legyen.

Deák András György, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa úgy véli: a német kormányzat igyekszik csendben maradni ezekben az ügyekben. A német cégek pedig akkor is megkötik az üzleteiket az orosz vállalatokkal, ha emiatt konfliktusba kerülnek az Európai Unióval. Arra azonban következetesen törekednek a németországi társaságok, hogy a meglévő uniós rendelkezéseket betartsák. Egyebek mellett ennek a következménye, hogy egy-egy ügylet lezárása hoszszú ideig húzódik. A szakértő szerint az Északi Áramlat II. megépítése mögött az a szándék állhat, hogy a későbbiekben, az Ukrajnán keresztüli orosz gázexport 2019-ben tervezett leállítása után ez a vezeték szállítson gázt a közép-európai országokba, köztük Magyarországra. Ennek a szállítási rendszernek az elkészítését azonban még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak. A hozzájárulás megszerzése pedig nem lesz könnyű, miután a beruházás körül még számos jogi kérdést kell tisztázni – állítja a szakember. Hozzáértők szerint országunk gázellátásának a biztonságát nem növeli, ha az orosz gáz Németországon keresztül jut majd el hazánkba. Akkor ugyanis német– orosz megegyezés függvényévé válik, hogy mikor mennyi gázhoz juthatunk. Emellett a földgáz óriási kerülővel érkezik majd Magyarországra, s ez a szállítási díjban, így a hazai gázárakban is megmutatkozik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »