Erőltetett menetben emeli a kamatokat az EKB, drágulnak a lakáshitelek

Erőltetett menetben emeli a kamatokat az EKB, drágulnak a lakáshitelek

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön 50 bázisponttal 3,50 százalékra növelte az irányadó kamatlábat. Ez önmagában nem meglepő, a bejelentés megfogalmazása azonban már annál inkább. Amerikában ugyanis a történelem második legnagyobb bankcsődjéről beszélnek a Silicon Valley Bank kapcsán, és benne volt a pakliban, hogy az EKB ha nem is most, de a mostani lépés után leáll az infláció elleni harccal. Az EKB erre hozott is ajándékot, meg nem is.

Az amerikai bankcsőd keltette piaci aggodalmak miatt sokan úgy vélték, hogy infláció elleni harc ide vagy oda, a kamatemelés tempóját az EKB-nek is vissza kellene fognia. Mi áll a háttérben?

A múlt hétvégén az amerikai Sillicon Valley Bank és a Signature csődöt jelentett. Két nagyméretű kereskedelmi bankról van szó, sorsukhoz pedig nagyban hozzájárult, hogy az amerikai Fed (az amerikai kvázi jegybank, ami egyébként magánkézben van) olyan gyorsan emelte a kamatlábakat, hogy a bankok tulajdonában lévő kötvények túl sokat vesztettek értékükből. A 2008-as Lehman Brothers-féle összeomlásra eléggé hasonlító ügy miatt sokan úgy vélik, hogy júniusban a Fed már kamatemelés helyett kamatvágást fog végrehajtani.

Az EKB mindezt mintha meg sem hallotta volna, a várt 25 bázispontos emelés miatt az erőltetett menetet jelentő 50 bázispontos emelés mellett döntött. Ez azt jelzi, hogy az EKB továbbra is az infláció elleni harcot tartja prioritásának, és nem tartja olyan nagy kockázatnak az amerikai eseméyneket, amelyekkel jelenleg foglalkozni kellene.

Hírdetés

A kulcsszó a “jelenleg”. A kamatemelést kísérő retorika ugyanis nyitva hagyta az ajtót azelőtt, hogy már a következő kamatdöntésnél stratégiát változtassanak. Két dolog történt: Christine Lagarde (francia) EKB-elnök egy szóval sem említette, mi várható a következő kamatdöntéskor (ezt eddig bizonyos határokon belül zért jelezni szokták a nyilvánosságnak), illetve módszeresen kerülték a bankcsődök említését.

A mai kamatemelés a hatodik volt a sorban tavaly július óta. A magas kamatok (leegyszerűsítve) csökkentik a piacon lévő pénzállományt: csökkenti a hitelek kihelyezését, miközben növelik a bankbetétállományt. Ha adott árura kevesebb pénz van forgalomban, mérsékelhető az infláció – persze, mindez sokáig nem tartható fenn, ha az infláció valódi okait nem kezelik.

A hétköznapi emberek számára az infláció elleni harc elsősorban a lakáshitelek drágulását jelenti. A Hospodárske Noviny közlése szerint az év vége felé az 5 évre fixált lakáshitelek átlagos kamatköltsége 5-5,5 százalék lehet.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »