Kedden már voltak vészjósló jelek, szerdán már egyértelművé vált, hogy nem tisztán technikai okok húzódnak meg amögött, hogy az oroszok kevesebb földgázt küldenek két legnagyobb európai vásárlójukhoz, Németországhoz és Olaszországhoz. Moszkva karbantartási és modernizációs kifogásai egyszerűen nem indokolják a 40 százalékos visszaesést Németország felé. Az olaszok 15 százalékkal kaptak kevesebbet. A hírre 114 euró/megawattóra fölé emelkedett a földgáz legközelebbi (augusztusi) határidős jegyzése. Pár napja még 85 eurón állt.
Az oroszok a Közép-Kelet-Európát elkerülve Németországba szállító Északi Áramlat 1-esen korlátozzák a földgáz mennyiségét. A korridor évi 55 milliárd köbméternyi földgáz szállításáért felel.
Moszkva turbinafejlesztési munkálatokkal magyarázza a mennyiségi visszaesést, ám Robert Habeck német alkancellár (a Zöldek vezetője) szerint ez nem indokolna 40 százalékos apadást.
A Jamal már elesett
A mostani lépés azért felettébb aggodalmat keltő, mert az orosz gáz második legfontosabb európai gázfolyosóján, a Lengyelországot átszelő Jamal vezetéken a lengyelek nem kapnak gázt (nem álltak kötnének rubelfizetés kapcsán), ámde orosz gázt azért még kapnak, csak épp az Északi Áramlat 1-en keresztül, Németország felől.
Ez azt jelenti, hogy törékenyebbé vált az európai gázszállítás, egyre kevesebb gázfolyosóra van rászorulva egyre több ország, miközben a gazdasági válság miatt kulcsfontosságú lenne a kiszámítható és stabil gázszállítás. A földgáz az ipar (különösen a német ipar) egyik alapvető inputanyaga és energiaforrása.
Az orosz gázszállítás csökkenése alapjaiban rengetheti meg a penge élen táncoló gázszállítási láncot.
Kedden a Gazprom az Északi Áramlat 1-en napi 167 millió köbméter helyett 100 millió köbmétert küldött csak Európába. A hivatalos állásfoglalás szerint a Siemens Energy turbinafelújítása elakadt – a Kanadában modernizált berendezést a szankciók miatt nem lehet Oroszországba szállítani.
Az érem másik oldala, hogy Habeck szerint az oroszok várhattak volna őszig a turbinajavítással, eredetileg ugyanis akkor tervezték.
Azóta a helyzet tovább romlott, és az eleve csökkent mennyiségből szerdán még egy harmadot elvettek, így már csak 67 millió (a várt mennyiség 40 százaléka) köbméter földgáz érkezik a vezetéken.
Az olasz ENI energiavállalat szerdán jelentette be, hogy “váratlanul” 15 százalékot esett a földgázszállítás volumene.
Nehéz elvonatkoztatni a dolog politikai vetületétől. Az orosz-ukrán háborúban, a kelet-ukrajnai fronton Oroszország jelenleg jobban áll Ukrajnánál. Miközben Kijev még több fegyvert kér, a németek pedig nemsokára ténylegesen leszállíthatják a nekik ígért nehézfegyvereket, lengyel politikusok szinte az eszkalációra játszva arról beszélnek, hogy atomfegyvert kellene adni Ukrajnának. De politikai okoknál jóval valószínűbb a gazdasági hadviselés magyarázata.
Az invázió megindulásakor az európai gáztárolók rekordalacsony szinten, nagyjából 25 százalékon álltak. A 2020-2021-es tél hosszúra nyúlt, ősszel pedig kitört az energiaválság, ami miatt egekbe szöktek az árak. A legtöbb ország ahelyett, hogy a piacról vásárolt volna drága földgázt, a hiányt a készletekből fedezte. Csakhogy a tavalyi fűtési szezont a gáztárolók a megszokott 95 százalékos feltöltöttség helyett mindössze 73 százalékkal kezdték meg. Európa kimerült a legutóbbi tél végére, az orosz-ukrán konfliktus pedig iszonyú bizonytalanná tette a következő fűtési szezon fedezetét.
A jó idő beköszöntével a pánikhangulat alábbhagyott, pedig a földgáz ára nem süllyedt vissza egy-másfél évvel korábbi, 25 euró/kWh-s árára. Európa a legrosszabbra számítva erőltetett menetben elkezdte felölteni háztárolóit, hogy időt nyerjen. Ez viszont taktikai dilemmákat vetett fel az oroszoknál.
A nyugati fegyverek az ukrajnai háború elhúzódik, vagyis az oroszellenes szankciók is elhúzódnak.
Jelenleg Moszkvának kevesebb aduásza van Európával szemben (igen, alternatívája van, de az egy másik kérdés), de a fűtési szezon közelében fordulni fog a kocka, és az európai gazdaság ki lesz szolgáltatva. Ehhez azonban az kell, hogy az európai gáztárolókat ne tudják feltölteni biztonságot jelentő szintre. Jelenleg 52 százalékon állnak.
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
