Szeptember 8. és 13. között zárul a Győri Egyházmegyei Zsinat, melyet Veres András megyéspüspök hirdetett és nyitott meg egy éve, 2024. szeptember 13-án „Emlékezz, te Krisztushoz tartozol!” mottóval. Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján a szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be Veres András győri megyéspüspökkel és az egyházmegye papságával együtt a győri szeminárium kápolnájában.
A szentmisén jelen volt Böcskei Győző, a győri Nagyboldogaszony-székesegyház plébánosa; Reisner Ferenc általános püspöki helynök, a Szentlélek-templom plébánosa; Császár István a Brenner János Papnevelő Intézetben működő kollégium igazgatója, Végelbauer Richárd oktatási rektorhelyettes, Bakos Rafael OCD kármelita szerzetes, valamint az egyházmegye papsága, köztük Hencz Márton püspöki és zsinati titkár, pasztorális irodavezető.
A Győri Egyházmegyében kilencven éve nem volt zsinat. Veres András megyéspüspök 2024-ben a székesegyház felszentelésének évfordulóján nyitotta meg a most záruló zsinatot. Mintegy kétszázan vettek részt az egy évig tartó folyamatban, 16 munkacsoportban. A különböző témakörök munkacsoportjai havonta tartottak megbeszélést, majd elkészítettek egy dokumentumot, amihez két héten keresztül írásban hozzá lehetett szólni.
Szeptember 8. és 13 között egy héten keresztül minden nap 3-4 bizottság, azaz munkacsoport tart ülést. Mindegyik zsinati munkacsoportnak van egy pap tagja, akkor is, ha azt civilek vezetik. A családpasztorációs munkacsoport már megtartotta az ülését, a papi és a hitoktatói munkacsoport délután ülésezik, a többi, köztük a gazdasági, egyházművészeti, természetvédelmi, nemzetiségi, szociális, a liturgiával foglalkozó munkacsoportok a hét további részében fogják megosztani egyéves munkájuk gyümölcsét.
Boldogasszony, édes, hozzád esd az ének – hangzott a bevonuló ének a szentmisén, melyen jelen voltak a városból érkező hívek, valamint szociális testvérek, orsolyita és szervita nővérek is.
Veres András köszöntötte a papokat és azokat, akik megtisztelték őket azzal, hogy velük vannak ezekben a napokban, együtt imádkoznak a zsinat munkájáért, mely a jövőt építő közös munka, és amelynek fontos háttere az imádkozó együttlét. „Kisasszony napján” a győri megyéspüspök külön köszöntötte Erdő Péter bíborost, prímást.
A rómaiakhoz írt levélből való szentleckét Bakos Rafael olvasta, melyben elhangzott: „Akiket meghívott, azokat igazzá tette, akiket igazzá tett, azokat meg is dicsőítette.”
Az evangélium Szent Máté könyvéből Jézus születésének történetét mondta el – ezt Császár István olvasta fel.
Erdő Péter bíboros, prímás homíliáját teljes terjedelemben olvashatják az alábbiakban.
1. Kisboldogasszony ünnepe van, a boldogságos Szűz Mária születésnapja. Amíg a szeplőtelen fogantatás dogmáját ki nem hirdették, főként ezen az ünnepen elmélkedtünk arról, hogy Mária születésnapja olyan titkot állít elénk, amely minden más keresztény ünnepnél régebbi, és ezért ezt a napot semmilyen ünnep nem múlhatja felül méltóságban.
A mai evangélium végső tanulsága, hogy
A felolvasott tömör elbeszélésnek három nagy mozzanata van.
Az első: Mária, József jegyese a Szentlélektől fogan. Tudjuk, hogy akkoriban az eljegyzés fölért egy házassággal, mert kizárólagosságot jelentett. Végleges volt, bár nem költöztek még össze a felek, de mással már nem kezdhettek el új kapcsolatot, nem volt lehetőségük, hogy mást válasszanak. Ha valaki jegyessége alatt fogant, mindenki természetesnek vette, hogy jegyese az apa, a társadalom úgy is tekintette. Jézusról is tudjuk, hogy az evangélium lapjain időközönként a kívülállók azt mondják: ismerjük, hiszen az „ács fia”. A társadalom előtt, a környezete előtt Jézus majd József fiaként jelenik meg.
Mária a Szentlélektől fogant. Az akkori hívő ember számára a Szentléleknek ez a közreműködése, amit megtalálunk a Lukács-evangéliumban is, emlékezetbe idézte a Teremtés könyvének a világ teremtéséről szóló elbeszélését, ahol az „Úr Lelke ott lebegett a vizek felett”.
2. József zavara a második nagy eleme a mai evangélium elbeszélésének. Első pillanatra azt hihetnénk, hogy József zavara azé a jegyesé, aki egyszerre csak úgy találja, hogy gyereket vár a menyasszonya vagy a felesége. De nem egészen erről van szó. A teológiai hagyomány az elbeszélésben azt is látja, hogy József zavara a saját szerepére vonatkozik.
Ő mit kezdjen most már ezzel a helyzettel? Ha elfogadja Mária elbeszélését, mi akkor az ő szerepe? És ez az a töprengés, ez az a zavar, ami arra készteti, hogy csöndben vonuljon vissza, igaz ember lévén, Máriát sem akarja kellemetlen helyzetbe hozni, át akarja engedni a terepet annak a Gondviselésnek, amely a dolgokat így intézte. És ekkor következik József álma. Tudjuk, hogy a bibliai József álma az Ószövetségben szintén nagy jövőnek a sorsát tartalmazta és hordozta. Az új József álma Isten új népének és a megváltott emberiségnek a jövőjéről szól. Elmondja, hogy a Szentlélektől van, akit Mária vár, elmondja, hogy ő váltja meg majd a népet bűneitől. Az egész újszövetségi történet röviden és tömören itt van összefoglalva. Tehát József álma nyugalmat ad Józsefnek, József álmában megtaláljuk az egész jézusi küldetésnek a megrendítően tömör összefoglalását.
3. Végül pedig mindez kapcsolódik az ószövetségi jövendölésekhez. Ezek a jövendölések nemcsak arról szólnak, hogy majd Messiás érkezik, nemcsak arról szólnak, hogy a Messiás Dávid fia lesz, ahogy az angyal már Józsefet Dávid fiának szólítja, hiszen rajta keresztül lép be majd Jézus Izrael népének jog szerinti közösségébe, hanem arról is szó van, hogy majd a szűz fiat fogan, és annak a neve „Emmanuel” lesz – velünk az Isten.
4. Ahogyan Jézusnak a fogantatása és a születése is az üdvözítő isteni tervnek a csodája, úgy szólt bele József életébe is az Isten. Külön és közvetlenül szólt hozzá, hogy megértse, mi is történik. Hiszen az életét meghatározza majd, hogy odaveszi maga mellé feleségül Máriát. Feleségül azt, akinek a gyermeke Isten Fia lesz, nem az övé, de akinek ő ad nevet. Hiszen pontosan mondja a Szentírás: akit majd „Jézusnak nevezel”. A gyereknek nevet adni az apa joga volt. Tehát az üdvözítő tervben Józsefnek az volt a szerepe, hogy vállalja a törvény előtt, ő a családfő, az ő neve, az ő jogi helyzete alapján lép be Izrael közösségébe Jézus. És ez nem kis dolog. Hiszen tudjuk, hogy Jézusnak a családfáját is maga az Újszövetség Szent Józsefre vezeti vissza, Szent Józsefnek az őseit sorolja fel. Így hát József elfogadja a szerepet, ugyanúgy elfogadja, mint előtte Mária.
Ekkor jön létre a Szent Család, József igenje nyomán. És ezután majd a születés pillanata ennek a megpecsételése lesz. De itt két embernek az engedelmessége folytán jön létre az a közösség, amelyik otthont ad az emberré születő Istenfiának.
Tehát
És így tudunk a közös isteni akaratban együttműködve igazi szinodális Egyházzá válni. Vagyis együtt járni az úton, amely Isten akaratáénak teljesítése felé vezet. Ezért kérjük a Győri Egyházmegye szinódusára és egész közösségére Isten áldását és a boldogságos Szűz Mária közbenjárását! Ámen.
*
A szentmise végén elimádkozták a Győri Egyházmegyei Zsinat imáját, melyben kérték a Vérrel Könnyező Szűzanya segítségét is.
Szeptember 9-én, kedden Udvardy György veszprémi érsek; 10-én, szerdán Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök; 11-én, csütörtökön Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, szombathelyi megyéspüspök; 12-én, pénteken Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát mutat be szentmisét 11 órakor a győri szeminárium kápolnájában.
Szeptember 13-án, szombaton 10 órakor Michael Wallace Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius mutat be szentmisét a Nagyboldogasszony-székesegyházban, melyen búcsú nyerhető. A misén bemutatják az erre az alkalomra szerzett zsinati szentmisét a tatai kapucinus templom ifjúsági ének- és zenekara közreműködésével.
Fotó: Lambert Attila
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
