Erdélyi Zsuzsanna emlékét ápolják Ekelen – a viharosi ház kulturális központtá válhatna Vataščin Péter2026. 01. 12., h – 17:42 Ekel |
A komáromi születésű neves néprajzkutató, folklorista gyermekkorát az Ekelhez tartó Viharoson töltötte. A napokban lett volna 105 éves. Házából helyi civilek idővel kulturális központot szeretnének kialakítani.
1921. január 10-én született Komáromban Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, aki gyermekkorát az Ekelhez tartozó viharoson élte. Nem feltétlenül közismert, hogy milyen kötelékek fűzték őt tájainkhoz – az viszont talán jobban tudható, hogy elsősorban az archaikus népi imák kutatásával írta be magát a tudománytörténetbe. A néprajz iránt érdeklődőknek talán ismerős lehet fő művének címe: Hegyet hágék, lőtőt lépék.
Erdélyi ugyan 2015 februárjában elhunyt, emléke azonban nem merült feledésbe Ekelen sem. Viharosi háza mára Simonics Béla tulajdonába került, aki személyesen is ismerte őt. Nemcsak műveit olvasta, hanem előadásain is részt vett, emellett pedig mindketten Ekelhez kötődtek. Végezetül úgy látja, a hasonlóan fontos egyéniségek „kötelezik az embert arra, hogy megemlékezzen róluk“. Ugyanakkor úgy látja, ma leginkább egy „szűkebb társaság“ az, amely őrzi és napirenden tartja a néprajzkutató emlékezetét.
Múlt szombaton Simonics, valamint a Felvidéki Értékőrzők Polgári Társulás, a Csemadok Ekeli Alapszervezete szervezésében rövid kultúrműsorral emlékeztek meg Erdélyi Zsuzsannáról. Az ünnepségen részt vettek a néhai kutató családtagjai is. A helyszínen öt éve, a kutató születésének centenáriumán emlékoszlopot állítottak helyi tisztelői. Azóta ez az emlékjel „fókuszálja“ az eseményeket. Kerek(ebb) évfordulók alkalmával szerveznek Simonicsék komolyabb emlékprogramot, ám mint elmondta, kis létszámban minden évben megemlékeznek a neves etnográfusról.
Simonics Béla, családja és néhány helyi azt szeretné, ha a korábban igen rossz állapotba került és kifosztott viharosi ház nem pusztán megmaradna, hanem idővel valamilyen kulturális központtá, „magyar szigetté“ fejlődhetne.
Ehhez eddig nem nagyon kaptak külső segítséget: az állagmegóvást és kisebb fejlesztéseket önerőből valósították meg. Ezen felül komolyan gondolkodnak egy kis kápolna felépítésén, valamint esetleg egy emlékszoba berendezésén.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
