Fotó: Hering József (Kuruc.info)
November másodikán emlékeztek Budapesten a Hazatérés Templomában Vitéz Nagybányai Horthy Mikós kormányzó úr mellszobrának felavatásáról. Egy esztendő telt el, mióta 2013. november 3-án, a magukra sárga csillagot tapasztott nagyhangú, szélsőségesen megnyilvánuló “ellenzéki” tüntetők, mintegy két- háromszáz főnyi rikácsoló csoportjának minősíthetetlen “tiltakozása” közepette avatták fel Domonkos Béla alkotását.
A vasárnapi megemlékezésen felkért hozzászóló volt Reiner Péter, aki soha nem titkolta zsidó származását és aki mindig kiállt a magyarság és saját magyarsága mellett, mely származástól független. Reiner Péter ismét a realitás talaján állva emlékezett meg a Kormányzóról, de ugyanúgy azon zsidó honfitársainkról is, akik a magyarság mellett kiállva áldozták életüket Hazánk függetlenségéért és a szabadságért.
Reiner Péter beszéde:
Tisztelt Gyülekezet, Tisztelt Honfitársaim, Kedves Barátaim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Kormányzónk szobra felavatásának első éves évfordulóján ismét szót kaphatok a Hazatérés Templomában.
Három településen Kerekiben, Béren és Csókakőn részt vehettem meghívottként, vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzónk és életműve emlékére emelt szobrai előtti tisztelgéseken. Természetesen életem egyik legmeghatározóbb élménye volt Kormányzónk újratemetése szülőhelyén, Kenderesen 1993-ban. Gondolataimat három témakör köré építettem fel.
Az első természetesen a kormányzó ránk hagyományozott életművének üzenete, ahogy én látom. A második Kormányzónk viszonya a kihagyhatatlan magyarországi zsidósághoz. A harmadik, mert most időszerű: az 1956-os Forradalom és Szabadságharc és a szabadságunkért folytatott harcban milyen szerepet játszottak a még nem teljesen ismert zsidó származású mártírjaink, akiket vagy kivégeztek többnyire, vagy elestek a harcokban.
A minden mindennel összefügg elve alapján tudom csak nagyon röviden bemutatni a három szempont összefüggéseit.
Nagy a felelősségem immár kilenc éve közszereplőként, mert a budai Turul Emlékhely melletti kiállásom 2005 novemberétől és a bolsevista terror 2006 őszi tombolásától és annak brüsszeli hiteles bemutatásától, egészen a Magyar Gárdába 2007 augusztusában, az 56 gárdista eskütétele utáni azonnali belépésemkor, sem pedig a Gárda elleni politikai koncepciós perben a Gárda védelmében történt belépésemkor sem tagadtam meg származásom.
Nem is tagadhattam meg, mert ezzel meggyaláztam volna a szörnyű vészkorszakban ártatlanul elpusztított családtagjaimat, egyúttal az ugyancsak ártatlanul elpusztított százezrek emlékét is. Még annyit magamról, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is kizárólag az egyetemes igazságosságnak szeretnék megfelelni, semmilyen elvárásnak nem, még akkor sem, ha nap, mint nap ezernyi szempár figyeli és vélelmezi önzetlen tevékenységemet és Hazám hű szolgálatát, a gyűlölettől és a szeretetteljes tisztelettől egyaránt kisérve.
Úgy alakult életem, hogy már kora ifjúkoromtól szembesülnöm kellett Erdélyben Trianon diktátumának drámájával és ez mindmáig meghatározza létem és tevékenységem. Sajnos napjainkban is megosztja nemzetünket Kormányzónk életművének megítélése, mert nem tisztázott közelmúltunk történelme és véleményem szerint komoly politikai érdekek fűződnek Hazánk és Nemzetünk valódi történelmének továbbra is homályban tartásához.
Ez is oka az elmaradt igazi rendszerváltásnak és az elmarasztalt igazságtevésnek. Amit ma a történelem címen az iskolák többségében oktatnak, az nem más, mint tudatos elhallgatások és félremagyarázások sora, folytatása a marxista történelem-szemléletnek az osztálygyűlölet és a politikai kettős mérce jegyében.
Igen a kettős mérce, mely ma is uralja a politikai közbeszédet és közgondolkodást, és sajnos működik a gyáva megfelelési kényszer jelenlegi határainkon kívül és belül is. Ez a kettős mérce uralja az úgynevezett “korrekt” politikát, ahogy a szörnyű náci vészkorszak után, még szörnyűbb bolsevista valóságot megítéli jelenkorunk Magyarországa és Európája. A tudatosan félretájékoztatott emberek nem tudják helyesen megítélni, Kormányzónk ránk hagyományozott életművét és sikeres tevékenységét Hazánk felemelkedése és újraegyesítése érdekében.
Éppen származásom okán kell megszólalnom, hogy tisztességes történész honfitársaimat nemzetmentő munkára szólítsam fel és hazájuk múltját jól ismerő, a jövőért felelősséget érző tanárainkat arra bíztassam, csakis a történelmi tényeket és igazságot oktassák a jövő nemzedékének és Hazánk feltétlen szeretetét oltsák ifjúságunkba, hogy magyarnak lenni küldetés.
Belátható, hogy a múltját nem pontosan ismerő Nemzetnek nincs jövője.
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzónkra emlékezve kötelező szólni, éppen származásom miatt, a zsidó származású Magyarság valódi szerepéről, a bolsevizmus megtörésében (mert megteremtésében ismert a hitehagyott zsidóság szerepe), tehát szólni kell arról, hogy pont annyira nem volt egységes szerepük, mint többi honfitársainknak.
Megemlítem Kossuth zászlaja alatt Magyarságunk függetlenségéért hősiesen küzdő zsidó ezredeket, azok tábornokait, tiszti karát és közlegényeit.
Ugyancsak megemlítem, hogy az I. Világháborúban zsidó származású magyarságunk közel 11 000 embert áldozott ezer éves határaink védelmében, Báró Haza Samu vezérezredes honvédelmi miniszter vezényletével.
A bolsevista proletárdiktatúra alatt úgynevezett “ellenforradalmi” tevékenységükért, 44 hazáját szerető zsidó honfitársunkat végezték ki a vörösök. Álljon itt néhány bátor tartalékos tiszt neve, akik részt vettek a vörösök ellen, a szegedi kaszárnya elfoglalásában 1919-ben:
Artur fhdgy Kis, Kis Ferenc hdgy, Biedl Jenő fhdgy, Geisler Sándor fhdgy, Fischer Marcel hdgy, Gábor Gyula hdgy, Havas Árpád hdgy, Schatz Gyula hdgy, Szántó Rezső hdgy, Trebits Gyula, Bak László alhdgy, Lindefeld Lajos alhdgy stb. (forrás: “Ítéljetek” 1939.)
Ki kell emeljem, hogy Szegeden a Horthyt segítő 72 tiszt és tartalékos tiszt közül 15 zsidó származású volt. Ez a tény szervesen beletartozik a Szegedi Gondolatba.
Az is kevésbé ismert és agyonhallgatott tény, hogy az 1919. június 16-án hivatalosan felszentelt Nemzeti hadsereget milyen komolyan támogatták megszervezésében, az akkor Szeged városnak és környékén élő zsidó polgárai és tartalékos tisztjei. Ugyancsak komoly szerepet játszottak ezek a tartalékos tisztek a később Szegeden megalakult Magyar Királyi Honvédségben és Csendőrségben.
Tudjuk, hogy a vörös diktatúra megbuktatása után az országot megtisztító Prónay és Héjjas tiszti különítményekben is szolgáltak zsidó származású tartalékos tisztek és tiszthelyettesek, sőt tudható, hogy a Sopront és környékét Hazánk számára megtartó Rongyos Brigádnak is volt zsidó származású tisztese.
Megemlítendő Horlay Béla neve, aki a II. vkf (katonai hírszerzés és elhárítás osztályvezető helyettese volt), majd később Stojatokovits Demeter (ismertebb nevén Sztolyay Döme) helyetteseként töltött be fontos katonai pozíciót, az 1920-as években.
Ugyancsak említenem kell Sióagárdi Zöld Mártont (született Grünhut Mór), aki már Szegeden a Nemzeti Hadsereg tisztje, majd vezérőrnagya lett a Honvédségben, aki arról volt nevezetes, hogy végig megtartotta tábornoki rangjában is izraelita vallását.
Szólnom kell Görley Inselt István vezérőrnagyról, a Nemzeti Hadsereg tábornokáról, aki a 20-as évek végén került nyugállományba és első világháborús hőstettiért a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét érdemelte ki.
Barcsay Ábris (született: Blau Ábrahám) a híres Novara hajó orvosa volt Horthy Miklós parancsnoksága alatt. A két háború alatt is folyamatosan szolgált címzetes orvos vezérőrnagyként.
És hogy végképp sokkoljam történelmünket tudatosan elhazudókat, csak két nevet emelek ki, a csendőrség tagjai közül, Parádi István csendőrszázadosét és Sárdy Gyula (Spielberger) csendőralezredesét, aki 1942-ig, nyugdíjazásáig szolgált a szombathelyi csendőrkerületi parancsnokságon.
Álláspontom szerint a nemzeti szocializmus pusztításánál sajnos nagyságrendekkel nagyobb pusztítás történt a megvalósult szocializmus idejében. Ha Horthy Kormányzó nem rendelte volna ki a budapesti gettó védelmére Esztergomból Koszorús Ferenc ezredest és csapatát, ma sajnálatosan szegényebbek lennénk jó néhány magyarság gyűlölő cionistával és vélemény terroristával. (kiemelés: szerk.)
A Horthy Kormányzó tetteire másképp emlékező magyar zsidóság annyira hálás volt Horthynak, hogy amikor a Kormányzót és családját Portugália vezetője Salazar befogadta Estorilba, házat biztosítva a család részére, Weiss Manfréd vezetésével alapítványt tettek a Kormányzó élete végéig történő támogatására és rendszeres havi életjáradékot folyósítottak számukra. Pontosan tudták, hogy a Kormányzó politikája az oktatásban, a gazdaságban, és a Nemzet egyesítésében Magyarságunk megtartó erejévé vált.
Nem tudom kihagyni a Kormányzóra és életművére történő főhajtásomból az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása után orosz szuronyok segítségével uralomra került bolsevista hatalom terrorja következtében elpusztult mártírjaink között kivégzett zsidó származású hőseink neveit sem, mert szerepvállalásuk egyenes folytatása a Horthy Kormányzónk vezetésével megalakult Nemzeti Hadsereg történelmi üzenetének:
Angyal Istvány tűzoltó parancsnok, kivégezték 1958-ban,
Bán Róbert a Széna tér parancsnok helyettese, kivégezték 1957-ben,
Földes Gábor Győr város mártírja, kivégezték 1958-ban,
Gimes Miklós budapesti mártír újságíró, kivégezték 1958-ban, (együtt Maléter Pállal és Nagy Imrével),
Gáli József színházi dramaturg, halálra ítélték 1957-ben a Tóth Ilona perben, de ítéletét életfogytigra változtatták a nemzetközi tiltatkozás miatt.
Szirmai Ottó 1959-ben kivégezték, együtt raboskodott Angyal Istvánnak a Kis fogházban.
Nickelsburg László Baross tér parancsnoka, kivégezték 1961-ben,
Preisz Zoltán kivégezték 1957-ben (a Szabadnép Székházban harcolt, született Marosvásárhelyen),
Renner Péter a Corvin köz egyik parancsnoka MUK újraszervezője, kivégezték 1958-ban.
(kiemelés: szerk.)
Ezek a hőseink és történelmi szerepük természetesen szemben áll a nemzetközi cionizmus többnyire származásukat és hitüket megtagadó magyarországi követőivel, akik rendszeresen gyalázzák a Hazánkat és nemzetünket. Nem köthető tehát egyértelműen zsidó származású magyarságunk szerepe a történelmileg önmagát végképp lejárató bolsevista hazaáruló baloldalhoz. (kiemelés: szerk.)
Az eddig elmaradt igazságtétel pedig szorosan összefügg elhazudott valódi történelmünkkel és kötelességünk hitelesen bemutatni a hitehagyott zsidóság szerepvállalását is a szovjet megszállás utáni bosszúállásban és az általuk elkövetett elévülhetetlen háborús és népellenes bűntettekben. Kijelentem, hogy Nemzetünk és a nemzetek Európája érdekében kezdeményezőként kell majd fellépnünk a bolsevizmus vádlottak padjára ültetésében és nemzetközi ítélőszék elé állításában. (kiemelés: szerk.)
Az Isten óvja Drága Magyar Hazánkat és Nemzetünket és adjon részére SZEBB JÖVŐT!
Budapest, 2014.11.01. Mindenszentek napján.
Reiner Péter
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
