Akár egy teljes állás bérét is megkeresi egy-egy hallgató a diákmunka-szövetkezeteken keresztül. Az egyik közvetítőiroda vezetője azt mondja, a fővárosban vannak, akik a minimálbér körüli fizetésért már el sem jönnek dolgozni a diákok közül. A legtöbben pedig gyakornoki helyeket keresnek. Az oktatási államtitkár szerint kedvező a tendencia, de az is egy kihívás, hogy a diákokat rábírják a diploma megszerzésére, akkor is, ha már jól fizető állást kaptak a tanulmányaik alatt. Az egyik ellenzéki párt szerint az adatok megtévesztőek, a munkaerőhiány változatlan.
Főleg telefonon vagy online jelentkeznek az állásokra a diákmunka-közvetítő Mind-Diák Szövetkezetnél. A cég vezetője azt mondja, amíg néhány évvel ezelőtt még az iroda előtt, az utcán állt a sor vége, az elmúlt két évben már betöltetlen helyek is maradnak. A szövetkezetnek havonta több mint 3000 ügyfele van. A többségük valamivel több mint 600 forintos órabért kap, de vannak, akik ennek akár a dupláját is megkeresik.
„A mindenkori minimálbért eléri. Ami fontos, vagy amit tudni kell, hogy diákszövetkezeti foglalkoztatás esetén a diáknak a bruttó béréből 15 százalék szja kerül levonásra, más levonás nem terheli a bérét, ezáltal összehasonlítva egy főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottal, az ő nettó realizált jövedelme magasabb lesz” – magyarázta Bor Katalin cégvezető.
Nemcsak a fizetések magasabbak, a munkakörök is megváltoztak. A szórólapozás vagy az árufeltöltés helyett egyre többen keresnek inkább irodai adminisztrációs munkát vagy a saját képzésüknek megfelelő szakmai gyakornoki pozíciót. Egy, a Hír TV-nek nyilatkozó fiú például fél évre írta alá a szerződését az egyik banknál: „Nemcsak a kötelező szakmai gyakorlatoknak kerestem a munkahelyet, hanem feltett szándékom, hogy hosszú ideig maradjak én is a cégnél” – mondta Persőtzi Balázs egyetemi hallgató.
Az oktatási államtitkár szerint a felsőoktatás átalakításának éppen az volt a célja, hogy a képzésből a piac igényeinek megfelelő szakemberek kerüljenek ki. „Tényleg az az ajánlatunk a vállalatoknak, és nagyon sokat beszélünk erről egyébként különböző szervezetekkel, hogy hogyan tudjuk ezt a helyzetet a hallgató előnyére fordítani úgy, hogy a vállalatot se érje hátrány” – jelentette ki Palkovics László.
Az Együtt elnöke szerint viszont a diákmunka csak átmeneti megoldás, ami hosszú távon sem a hallgatóknak, sem a végzett munkanélkülieknek nem jó. „Sok a munkanélküli, és egyre több ember hiányzik a jól fizető és rosszabbul fizető állásokból. Ezt a diákmunkával nem lehet megoldani, mert igazi, a munka törvénykönyve szerinti stabil állásokra van szükség, mert arra lehet családot alapítani. Egyetemistaként avval lehet megélni időszakosan, a fiataloknak nyilván jó dolog, ha pénzt keresnek, de azért az igazi jó dolog, az egy állás” – nyilatkozta Szigetvári Viktor.
A diákok az egyre jelentősebb munkaerőhiány miatt kerültek helyzetbe: az első negyedévben több mint 33 ezer üres álláshely volt a versenyszférában.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
