Szakmai napra gyűltek össze augusztus 12-én Szombathelyen az egyházmegye kántorai. A Martineum Felnőttképző Akadémián tartott rendezvény főelőadója idén Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a PPKE BTK Történettudományi Intézet habilitált docense, a Történelemelméleti Tanszék vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének óraadó tanára volt.
Rövid köszöntőjében Székely János megyéspüspök kiemelte: a kántori szolgálat misszió. A kántor nemcsak az énekeket vezeti, hanem apostoli küldetése is van. A kántornak a szívét, hitét, lelkét érzik a hívek a szentmiséken az énekeken, orgonajátékon keresztül.
A főpásztor felhívta a figyelmet arra, a Bibliában sok helyen lehet olvasni arról, hogy a szent énekek mennyire fontosak voltak az emberek számára. Így például Dávid király számára is, aki énekelt, táncolt amikor a frigyládát Jeruzsálembe vitték. De Jézus életében is megtaláljuk a zenét, például amikor az utolsó vacsora után a tanítványokkal húsvéti zsoltárokat énekeltek, miközben a Getszemáni-kertbe mentek.
A régi énekek szövegein át hallgatjuk, érezzük őseink mély hitét. Ezért is kincsek a régi énekek – mondta Székely János –, akivel rögtönzött kerekasztal-beszélgetést is folytattak a megjelentek.
Inzsöl Richárd atya egy nagyon aktuális, sok plébániát érintő problémát vetett fel, amikor arról beszélt, hogy nincs elég kántor. Megoldásként felvetődött többek között az, hogy az egyházmegyében szolgáló kántorokról információkkal lássák el a plébánosokat, illetve az egyházmegye honlapja is segítse az információáramlást, továbbá felmerült a kántorképzés esetleges átalakítása, a fiatalok megszólítása, kiválasztása, a jóhangú, zenei tudással rendelkező, de nem kántor végzettségű hívek bevonása a liturgia zenei szolgálatának vezetésébe.
Medgyesy S. Norbert előadásában kitért rá: a gyűjtésekből megállapítható, hogy több évszázaddal korábban a községekben a kántoroknak rendkívül fontos szerepük volt. A szentírási történeteket, a szentek életét népénekek formájában őrizték és adták tovább, ezek alapján tanították a hittant, a különböző tantárgyakat és vezették az énekeket a falvakban. A latin himnuszoknak, szövegeknek megvolt a magyar változata, amelyek versszakaikban, szavaikban megőrizték a mély teológiai mondanivalót.
A művelődéstörténész rávilágított arra, hogy sok faluban előéneklők is szolgáltak, akik bár alig vagy egyátalán nem jártak iskolába, mégis hatalmas tudásanyaggal rendelkeztek a népénekek terén. Ezek egy részét sikerült megmenteni, lejegyezni, felvenni. Ennek is köszönhetően a Szombathelyi Egyházmegyében elindult egy folyamat, amelynek részeként a Vas és Zala megyében gyűjtött, az egyházi évhez kapcsolódó népénekekből egy gyűjtemény jelenik majd meg.
Ezt jól használhatják majd a kántorok is az istentiszteleteken, újrataníthatják őseink énekeit – mondta Medgyesy S. Norbert.
Javaslatot tett arra, hogy a szentmisék előtt a kántorok – a vasi és zalai népénekeket is felhasználva – tartsanak rövid próbákat a hívekkel, elmagyarázva, mit és miért énekelnek. Emellett az előénekesi szolgálat újbóli bevezetésére tett javaslatot, azokon a helyeken, ahol nincs kántor, nincs zenei szolgálat, viszont van/vannak, akik szeretnek, mernek énekelni. Így a közösség újból megtapasztalhatja az éneklés szépségét és bekapcsolódhat az előénekesek után az énekekbe.
A népénekeket hallva kialakul egy érzelmi kötődés a hívekben, miközben teológiai tudást kapnak és zenei értékekkel is gazdagodnak – mondta Medgyesy S. Norbert.
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
