Mára mindenki értesült a Beneš-dekrétumok ügyében elfogadott újabb szlovákiai törvényről. A döntés nem maradt visszhang nélkül a gömöri régióban sem: 2025. december 19-én, pénteken kora este Rimaszombatban csendes, fáklyás megmozdulást tartottak, amelyen mintegy száz polgártársunk vett részt. Többségük olyan családok leszármazottja, akik személyesen élték át a kitelepítések és vagyonelkobzások borzalmait.
A megmozdulást Pásztor László, a Magyar Szövetség Rimaszombati Járási Elnökségének tagja kezdeményezte Az ártatlanság menete mintájára, annak előestéjén.
Az ártatlanság menete – fáklyás felvonulásra készülnek szombaton Dunaszerdahelyen
Rimaszombatban a gömöri résztvevők a vasútállomás előtti térről indultak, a menet a Vasút utcán haladt végig, majd a Tompa Mihály téren át haladva érkezett meg a Fő téren található I. világháborús emlékműhöz.
A csendes menet önmagában is erős jelképpé vált: emlékezés volt a múlt szenvedéseire, és kiállás a jelenben tapasztalható igazságtalanságokkal szemben.
A szervezők felhívására több gömöri településen 17 órakor tíz percre lekapcsolták a közvilágítást, jelezve: a közösség nem felejt, és nem hallgat.
„A fájdalmat nem tudjuk elhallgatni”
A Fő téren elsőként Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta: a megmozdulás nem a gyűlöletről, hanem az emlékezésről és az emberi méltóságról szól.
„Minden lépésünk üzenet az összetartásról, az emlékezésről és a kiállásról. Azért jöttünk ki ide, mert a Beneš-dekrétumok fájdalma tovább él, és ezt a fájdalmat nem tudjuk elhallgatni” – mondta.
Halász Attila személyes családi emléket is felidézett: elmondta, hogy 90 éves nagymamája könnyek között mesélte el, miként hurcolták el őket marhavagonokban Csehországba.
„Dédnagymamám megfőzte a bablevest, és a sparhelton kellett hagynia. Úgy vitték el őket. Két gyermek halt meg azon az úton. El tudjuk képzelni, milyen fájdalmas időszak volt ez?”
A járási elnök kiemelte: a felvidéki magyarság békét és párbeszédet szeretne, nem megosztást.
„Mi nem ellenségek vagyunk. Jogunk van a múltunkhoz, az emlékezéshez és a méltóságunkhoz” – fejtette ki Halász Attila.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
„Elfogadhatatlan a törvény elfogadásának módja”
Cziprusz Zoltán, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja, megyei képviselő élesen bírálta a szlovák parlament eljárását, amellyel – társadalmi vita nélkül – elfogadták az új törvényt.
„2025-ben, húsz évvel az uniós csatlakozás után ott tartunk, hogy nem eltörlik a még hatályos Beneš-passzusokat, hanem büntetni akarják azokat, akik egyáltalán megkérdőjelezik őket.”
Hangsúlyozta: a Magyar Szövetség minden olyan jogszabály ellen fel fog szólalni, amely hátrányosan érinti a felvidéki magyarságot.
„Felszólítjuk Peter Pellegrini köztársasági elnököt, hogy ne írja alá ezt a törvényt, és követeljük, hogy végre valódi megoldás szülessen erre a történelmi sérelemre” – szögezte le Cziprusz Zoltán.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
„Nagyon nincs rendben, ami Európában történik”
Juhász Péter, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke európai összefüggésbe helyezte a kérdést. Szerinte az unió súlyos mulasztást követett el, amikor a Beneš-dekrétumok revíziója nélkül fogadta be Szlovákiát.
„Milyen unió az, amelyik érzékeny mindenre, de szó nélkül eltűri, hogy emberektől elvegyék a vagyonukat, a becsületüket és a szülőföldjüket?”
Beszédében hangsúlyozta: a felvidéki magyarságnak erős politikai képviseletre van szüksége.
„Amíg nem vagyunk ott a parlamentben, ezt újra és újra meg fogják tenni velünk. Elég volt” – mondta Juhász Péter.
Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
„Vétkesek közt cinkos, aki néma”
Pál Attila, a Magyar Szövetség Országos Elnökségének tagja a hallgatás veszélyére figyelmeztetett, és az összefogás fontosságát emelte ki.
„Mi magyarok nem vagyunk bűnös nemzet. Gyermekeink nem bűnösök csak azért, mert magyarnak születtek. Legyünk büszke magyarok” – mondta Pál Attila.
Beszéde végén hangsúlyozta: a múlt tisztelete és az egymás iránti felelősség adhat erőt a közösségnek a jövőben is.
Üzenet a jövőnek
A rimaszombati csendes megmozdulás egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a gömöri magyarság nem felejt, de nem is gyűlöl. Emlékezni akar, kiállni a méltóságáért, és békés, őszinte párbeszédet követel – nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi érdekében is.
HE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
